IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2018. október 19-én nyújtotta be az Országgyűléshez az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat, mint ahogy azt a címe is mutatja, elsősorban Magyarország uniós kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges módosításokat tartalmaz, valamint az adóigazgatás új rendjének gyakorlati alkalmazása során kapott visszajelzésekre reflektál. Ezen túlmenően az önök előtt fekvő javaslatban az egyes adónemekben szükségessé vált pontosítások, értelmezést segítő módosítások is fellelhetőek.
Tisztelt Országgyűlés! Tekintsük át tehát, hogy az egyes adónemeket érintően milyen tartalmú módosításokról kéri a kormány az Országgyűlés döntését.
A személyijövedelem-adózásban a kafetéria-rendszer egyszerűsítését érintően tavasszal elfogadott szabályok kismértékű pontosítását kezdeményezi a javaslat. A pontosítások egyértelműbbé teszik a rendelkezések alkalmazását, a javaslat ezen túlmenően kisebb jogtechnikai jellegű módosítások törvénybe iktatásával a jogrendszer más elemeivel való összhang biztosítását is célozza.
Az általános forgalmi adó tekintetében a gazdaság növekvő teljesítőképességének köszönhetően jövőre 8 millió forintról 12 millió forintra nő az alanyi adómentesség értékhatára, amely több mint 650 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget pénzügyi és adminisztrációs szempontból egyaránt. Az adóadminisztráció csökkentését szolgálja a törvényjavaslat azzal is, hogy a magáncélra is használt céges személygépkocsik esetében 50 százalékos magánhasználatot vélelmez, ezáltal megszűnhet a magán- és az üzleti célú használat tételes alátámasztására vonatkozó kötelezettség, azaz az útnyilvántartás. Természetesen ezt a vélelmet a vállalkozás pontos nyilvántartás vezetésével bármikor megdöntheti, tehát 50 százaléknál nagyobb levonási hányad is érvényesíthető. Ez az egyszerűsítés a jogkövető vállalkozások számára álláspontunk szerint óriási adminisztrációs könnyítést jelent.
A kormány az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot 2015-ben átmeneti jelleggel négy évre, azaz 2019. december 31-éig kívánta biztosítani, amelyet az Országgyűlés ebben a formában el is fogadott. A jelen törvényjavaslat a kedvezményes kulcs kivezetése kapcsán ‑ figyelemmel a 2020-ra esetlegesen áthúzódó építkezésekre ‑ egy átmeneti szabályt határoz meg. Ez lényegében lehetővé teszi, hogy a 2019 utolsó napján szerkezetkész állapotban lévő lakóingatlanokra is még az 5 százalékos kedvezményes kulcsot lehessen alkalmazni.
Az uniós jognak történő megfelelés szükségessé teszi az utazásszervezésre vonatkozó áfaszabályok módosítását is. A törvényjavaslat ezért az árrésadózás szabályait rendeli alkalmazni minden igénybevevő részére nyújtott utazásszervezési szolgáltatás esetén, továbbá megszünteti, hogy az árrést több útra összesítve is meg lehessen állapítani. Mivel ezek jelentős változást eredményeznek az érintetteknél, a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében a törvényjavaslat a módosítást csak 2020-tól vezeti be.
A jövedéki szabályozást illetően kiemelendő, hogy hazánk ‑ kihasználva az uniós jövedéki irányelv biztosította lehetőséget ‑ jövedékiadó-kedvezményt biztosít a 7,5 tonna össztömeg feletti járművek és buszok által felhasznált gázolaj, vagyis a kereskedelmi gázolaj után. Mindazonáltal a kedvezmény mértéke csak az uniós adóminimum szintjéig terjedhet, ezért azt az árfolyamváltozások fényében minden évben folyamatosan felül kell vizsgálni. Az ez évi felülvizsgálat alapján a kereskedelmi gázolaj adókedvezményének mértékét 2019-től kismértékben csökkenteni kell. Ennek eredményeként a jelenlegi gázolajadó-mérték mellett a visszaigényelhető adó mértéke literenként 7 forintról 3,5 forintra csökken. Ki kell emelni azonban, hogy a kormány így továbbra is az uniós szabályok alapján adható legmagasabb mértékű kedvezményt biztosítja az érintettek részére.
A benyújtott törvényjavaslat alapján az illetéktörvény csak kismértékben változik. A módosítás magában foglalja három új eljárásiilleték-mentességi rendelkezés bevezetését és az elektronikus eljárásiilleték-fizetés szabályainak a pontosítását is.
(16.20)
Tisztelt Ház! Az adóigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás tekintetében az utóbbi években folyamatosan arra törekedtünk, hogy az adózók adminisztrációs terheit csökkentsük, amely a gazdaság fejlődésére is ösztönző hatással bír. Egyben arra is törekedtünk, hogy az adóhatóságot a feketegazdaság visszaszorítása és a költségvetési bevételek növelése érdekében folyamatosan erősítsük. A jelen törvényjavaslattal is az említett célok megvalósítását kívánjuk elérni. Az említett célokra is figyelemmel az adóigazgatás területén az egyik kiemelendő intézkedésként, az adminisztráció csökkentése érdekében megszüntetjük a munkáltatókat, kifizetőket terhelő azon adatszolgáltatási kötelezettséget, amely a biztosítottak végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratokat kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozik.
A gazdaságfehérítő intézkedések közül kiemelendő, hogy az adóhatóságoknak kötelező ellenőrzést kell lefolytatni azoknál a tartósan veszteségesen működő gazdálkodó társaságoknál, amelyek két egymást követő üzleti évben, a nettó árbevétel mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, tekintettel arra, hogy ezen adózóknál fokozottabban merül fel az adóelkerülésnek a veszélye.
A módosítás kidolgozásakor azonban figyelemmel voltunk arra is, hogy az induló vállalkozások a működésük megkezdését követő első időszakban jellemzően olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket a bevételek nem minden esetben fedeznek, ezért a kötelező ellenőrzés nem vonatkozik majd a jogelőd nélkül induló vállalkozásokra az első négy üzleti évükben.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló módosítását. Erre tekintettel az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény kiegészítésre kerül azokkal a szabályokkal, amelyek a külföldi adóhatóság tisztviselőjének a hazai adóhatóság által végzett ellenőrzésben való közreműködésével összefüggésben szükségesek.
Az adóigazgatási rendtartás módosítása, az általános közigazgatási rendtartáshoz hasonlóan, a vallomás megtagadásának lehetőségével biztosítani fogja az újságírói források védelmét, amely csak büntetőeljárás keretében, szigorú feltételek fennállása esetén törhető át.
A jogállamiság elvének érvényre juttatását segítendő a törvényjavaslat egyértelműen meghatározza majd, hogy meddig tarthat a biztosítási intézkedés és az ideiglenes biztosítási intézkedés, és meddig lehet a zárolt fizetési számláról kifizetést engedélyezni. A jövőben az állami adó- és vámhatóság mind az ideiglenes biztosítási intézkedés, mind a biztosítási intézkedés ideje alatt engedélyezhet kifizetést a gazdálkodónak, ha az adózó a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne.
Az adózók terheinek csökkentését szolgáló intézkedésként a társaságiadóelőleg-kiegészítési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó mulasztási bírság mértékét 20 százalékról 10 százalékra csökkentjük 2019. január 1-jétől a javaslat alapján.
A végrehajtási eljárások eredményességének növelése érdekében az állami adó- és vámhatóság hatásköre további végrehajtási feladatokkal bővül 2019. január 1-jétől, így az állami adó- és vámhatóság átveszi a törvényszéki végrehajtás feladatait is. A törvénytervezet meghatározza az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét és a végrehajtási eljárás szabályrendszerét is. A fentiek mellett további kisebb, a jogalkalmazást és a jogértelmezést segítő pontosításokat eszközöltünk még az adóigazgatási tárgyú törvényekben.
A vámtörvény módosításai közül kiemelendő a biztosíték felszabadítására vonatkozó szabályok gazdálkodók számára kedvező irányú változásai. A hatályos szabályozás alapján, amikor a gazdálkodó befejezi vámügyi tevékenységét, a hitelintézettől, pénzintézettől vagy biztosítótársaságtól beszerzett kötelezettségvállalást csak az utolsó vámkezelésétől számított három év lejárta után tudja visszaváltani. Az ebből adódó költségek jelentős megterhelést jelentenek az érintettek részére, miközben a vámtevékenységükből bevétel már nem várható.
Mindez likviditási problémákat idézhet elő egyes gazdálkodóknál, ezért a törvény módosítása ezt a helyzetet kívánja orvosolni azzal, hogy az összevont biztosítékhoz nyújtott pénzügyi elemeket, beleértve a készpénzt is, csak egy évig tartja majd vissza az adóhatóság.
Így az időtartam lejártát követően azok ismételten felszabadíthatók és a vállalkozás rendelkezésére bocsáthatók.
A törvényjavaslat emellett egyértelműen meghatározza a vámjogi képviselők által igénybe vehető közreműködőkre vonatkozó szabályrendszert, egységesítve ezáltal az esetenként egymásnak ellentmondó gyakorlatot.
Tisztelt Képviselők! A társaságiadó-törvény módosítása biztosítja az európai uniós joggal való harmonizáció érdekében szükséges rendelkezések bevezetését. Az uniós elvárásoknak megfelelően Magyarországnak meg kell felelnie a belső piac működését közvetlenül érintő, adókikerülési gyakorlatok elleni irányelvben megfogalmazott elvárásoknak, amelyek célja az adókikerülés elleni harc és az adóalap védelme.
Az irányelv átültetése több lépésben zajlik. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályozást Magyarország az elsők között, már a 2017. év elejétől bevezette, a javaslat szerinti módosítás részben e szabályok kiegészítését, jogtechnikai pontosítását tartalmazza.
A törvénymódosítás átülteti továbbá az irányelv kamatlevonás-korlátozási szabályait, valamint pontosítja a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet is 2019. január 1-jétől. Ezzel a törvényjavaslat biztosítja az irányelvnek való megfelelést, amellett, hogy az irányelv által lehetővé tett legkedvezőbb kereteket teremti meg az adózók számára.
A társaságiadó-törvény másik legfontosabb módosítása, hogy 2019. január 1-jétől lehetővé válik a csoportos adóalanyiság választása, amelynek eredményeképpen az adminisztráció csökkenése és a versenyképesség javulása várható az alkalmazók körében.
A látványcsapatsport-támogatás keretében a 2019-2020-as időszaktól kezdődően lehetővé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének a támogatása is. Végezetül, az EBRD-vel kötött megállapodáshoz igazodva pedig 0,2 százalékra csökken a hitelintézetekre vonatkozó különadó felső kulcsa.
Tisztelt Ház! Az adóeljárást érintő jogszabályi környezet változása az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosítását is szükségessé teszi. A benyújtott javaslattal a hivatkozott törvény rendelkezéseit pontosító, azokat kiegészítő, a törvény belső jogi koherenciáját biztosító, valamint nemzetközi, elsősorban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet felé fennálló kötelezettségvállalásaink teljesítését célzó módosítások elvégzésére kerül sor.
A módosítási javaslatok között szerepel továbbá a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás kihirdetéséről szóló törvény, valamint az országonkénti jelentések cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetéséről szóló törvény mellékleteinek a bővítése, amelynek célja, hogy hazánk további joghatóságokkal léphessen adóügyi információcsere-kapcsolatba, ami szintén az adókikerülés elleni fellépés hatékonyságát fogja növelni.
Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tartalmazza a 2019. január 1-jétől hatályba lépő, szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályok pontosítását azzal a céllal, hogy a jelenleg hatályos szabályokkal mindenben megegyező szabályrendszer lépjen hatályba jövő év január 1-jétől. Így pontosításra kerül többek között a külföldi személyek adókötelezettsége, az egyes bevallási szabályok köre, az őstermelők adófizetési kötelezettsége, valamint az átmeneti szabályok is.
A törvényjavaslat értelmében a 2019. január 1-jétől hatályba lépő, szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben szereplő kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltja egy jobban célzott adókedvezmény, amelynek keretében az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató és egyben kutatóhelynek minősülő vállalkozást az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból jelentős adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezmény egyenlő a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után fizetendő 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával, azaz a kutatás-fejlesztő foglalkoztatása után csak az adó felét kell megfizetni.
A törvényjavaslatban külön fejezetben kapott helyet az a jövő év elejétől hatályba lépő új szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulás-kedvezmény, amely a közigazgatásból elbocsátandó, védett korban lévő személyek elhelyezkedését hivatott megkönnyíteni. A kedvezmény értelmében a 60. életévét betöltött, közigazgatásból elbocsátott munkavállalók után az őket jövőben foglalkoztatni kívánó munkáltatók a minimálbér négyszeresének erejéig a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel egyenlő kedvezményt vehetnek igénybe.
Tisztelt Országgyűlés! A nyugdíjas személyek munkaerőpiacra történő visszalépésének elősegítése érdekében már a nyár során elfogadásra került az a törvény, amely biztosítja, hogy 2019. január 1-jétől a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségen kívül köztehermentes legyen e személyi kör foglalkoztatása. Annak érdekében, hogy minden jogalkalmazó számára egyértelmű legyen, e törvényjavaslat pontosítja a nyugellátás szüneteltetésének esetére vonatkozó szabályokat is. Így az eddig képviselt állásponttal egyezően egyértelművé válik, hogy a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjas személy akkor is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a nyugellátásának folyósítása szünetel, és így ezen időszakban is mentesül a járulékfizetés alól. Tehát egyértelművé tesszük, hogy a nyugdíjas foglalkoztatását legfeljebb a 15 százalékos szja terheli.
Tisztelt Országgyűlés! Az üzletág-átruházás számviteli szabályainak egyszerűsítése a nemzetközi számviteli előírásokhoz, ezen belül is az IFRS-ekhez való közelítést eredményezi. A jelenlegi elszámolási szabály az üzletág-átruházás keretében átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek tételes elszámolását írja elő. A javaslat ezzel szemben az átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek értékének egyenlegét, nettó összegét javasolja elszámolni egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként. Az új elszámolási szabály a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének a javítását is szolgálja véleményünk szerint.
(16.30)
A könyvvizsgálói törvény módosítása emellett kiegészítő eljárási szabályokat tartalmaz a kamarai tag könyvvizsgálók tagsági jogviszonyának megszüntetésére, illetve a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásból való törlésére vonatkozóan, valamint pontosítja azon adatok körét, amelyeket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara köteles szerepeltetni a kamarai tag könyvvizsgálókról és a könyvvizsgáló cégekről az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban.
Végül kiemelendő, hogy a könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok módosítása révén az Európai Unió szabályaival való szorosabb összhang érdekében megteremtjük azt a lehetőséget, hogy a könyvvizsgálókat és a könyvvizsgáló cégeket érintő kötelező rotációs szabályok módosuljanak. A javasolt módosítás alapján hazánkban is a tagállamok többsége által választott, az Unió szabályai által lehetővé tett 10 éves rotációs szabályt kell alkalmazni. A javaslat ezzel hozzájárul az egységes európai uniós jogszabályi környezet megteremtéséhez a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, illetve a könyvvizsgálók tekintetében egyaránt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)