CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A benyújtott törvényjavaslat címe szerint a hazai kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztését szolgálja, de véleményem szerint és az LMP korábban meghirdetett programja szerint is jóval hatékonyabb eszközökre lenne szükség, mint amit ebben a törvényjavaslatban önök felvázolnak.

A javaslat szerint létrehozásra kerül egy új bizottság, amelynek pontos funkcióját és feladatát nem ismerjük, de azt már biztosan tudjuk, hogy öt évre kerülnek megválasztásra, egy ötfős testületről van szó, és természetesen már azt is tudjuk belőle, hogy Palkovics miniszter úr fogja kinevezni a tagjait.

Tisztelt Ház! Biztosan önök is ismerik azt a viccet, hogy a teve egy olyan ló, amit egy bizottság tervezett, és azt gondolom, hogy ez erre a törvényjavaslatra is tökéletesen illik, mert nagyon szépen hangzik, biztosan sok mindent lehet majd kezdeni ezen bizottság munkájának az eredményeképpen, csak valós és érdemi fejlődésre nem számíthatnak azok a kkv-k, akiknek egyébként a törvény címe alapján segíteni szeretnének.

Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a bizottságnak a létrehozása nem az a lépés, amire a leginkább szükség lenne a kkv-k számára, ez lehet egy olyan intézkedés, amire lehet majd hivatkozni, illetve újabb tanulmányokat, kiadványokat készíteni, de nem gondolom, hogy ezzel érdemi változást lehet elérni a kkv-k helyzetét illetően.

Ezzel szemben az LMP szerint a kis- és közepes méretű vállalkozásokat kell a legfontosabb stratégiai partnerként kezelni. Ehhez tartósan kedvező viszonyokat kell teremteni nekik, és mivel ennek a szektornak a sikeressége a jövőnk kulcsa, nem kampányszerűen kell támogatni a szektort, hanem folyamatosan, azt gondolom, a kkv-k védelme kiemelt feladatunk.

Pontosan tudjuk, hogy milyen hátrányos helyzetben vannak egy multinacionális céggel szemben, és pontosan tudjuk azt is, hogy ha nem nő a versenyképessége a kis- és közepes vállalkozásoknak érdemben, akkor ez a versenyképességi hátrány befolyásolja majd azt a fizetőképességet, amivel meg tudja termelni a fizetőképes fizetését a kkv-alkalmazottaknak. Azt gondolom, hogy mint ahogy sokszor elhangzott, a munkavállalóknak egyébként több mint a kétharmadát foglalkoztatják a kkv-k, a versenyszférában ez négyötöd. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös felelőssége és célja kellene hogy legyen.

Ehhez az egyik legfontosabb lépés a közbeszerzések megtisztítása kell hogy legyen, amelyeket meg kell nyitni a kisvállalkozások előtt is. További kiemelt probléma, hogy nem tudnak a kkv-k hozzájutni olyan forrásokhoz, amelyek nagymértékben segíthetnék ezen vállalkozások működését, illetve fejlődését.

A kisvállalkozások az LMP politikájában korábban is komoly hangsúlyt kaptak, ezért igenis, támogatni kell őket, de úgy gondoljuk, hogy egy bizottság létrehozásával az említett problémák nem oldódnak meg, ezért rendszerszinten kellene kezelni ezt a problémát, és nem egy ilyen salátatörvény… ‑ három elképzeléssel, a Ház előtti tárgyalásával. Nincs értelme, kedves képviselőtársaim! Vagy koncepcionálisan az egészet gondoljuk újra, és gondoljuk azt, hogy egyébként ennek a rendkívül nagy foglalkoztatói rétegnek nyújtunk érdemi segítséget, vagy ezek az apró lépések, amelyek egyet előre, kettőt hátra alapon történnek és történtek az elmúlt évtizedekben is, ezek nem lesznek valós segítségek.

A törvényjavaslat benyújtása azt bizonyítja, hogy önök is látják, hogy ezt a szektort fejleszteni kell, és szükség van itt is, hogy sikeres vállalkozások legyenek, de nézzük meg, hogy ugyanúgy gondoljuk-e, hogy miért is prioritás a hazai kisvállalkozók helyzetének a javítása. A legfontosabb és legalapvetőbb: egy stabil, fenntarthatóan sikeres gazdaságnak a hazai erőforrásokra kell támaszkodnia, és mivel a kisvállalkozások adják a nemzetgazdaság gerincét, a versenyszektorban dolgozók körülbelül háromnegyedét ők foglalkoztatják, így a szerepük kiemelten hangsúlyos, a kevésbé gazdag területeken ez még hangsúlyosabb egyébként.

Méretükből adódóan az ilyen típusú vállalkozások valósítják meg a legjobban a fenntartható gazdálkodást, a lokális működést, de sajnos ez önerőből nem megy vagy nagyon nehezen. Azt gondolom, érdemes volna egyébként minden képviselőnek ‑ a kormánytól az ellenzékig ‑ beszélgetnie ilyen kisvállalkozásokkal, mert akkor meghallanák azokat a problémákat, amelyeket folyamatosan, napról napra, nemcsak az elmúlt négy, nemcsak az elmúlt nyolc, hanem gyakorlatilag a rendszerváltás óta mondanak.

Azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, hogy ők kapják meg a társaságiadó-kedvezményt, és az ő érdekeiket szolgálják ki végre azok a döntések, amelyek most a multinacionális cégek érdekeit szolgálják ki.

(13.10)

Hogyha problémákról beszélünk, akkor érdemes megvizsgálnunk azokat az okokat, amelyek ezeket a problémákat okozzák. Az egyik legkiemelkedőbb példa, ami problémát is jelent egyúttal, hogy a multik a támogatások többszörösét kapják, és mivel teljesen egyenlőtlen az elbírálás, ez egy teljesen fals és torz gazdasági szerkezetet fog eredményezni. Érdemes végignézni, hogy míg egy multinacionális vállalat egyetlenegy foglalkoztatottra 10-15, de akár 30 millió forintot is kap, addig a kisvállalkozásoknál 3 millió a felső korlát. Egy multicég csak azért kap egy ember foglalkoztatására tízszer annyit, mint egy kisvállalkozás, mert ő olyan pozícióban van, és azért, mert önök a multikat támogatják, hiába mondják azt és kommunikálják azt, hogy önök a kisvállalkozások partnerei.

A magas adminisztrációs terhek a következő olyan probléma, amivel kezdeni kell valamit, hiszen ezek a terhek és az azzal párosuló adóterhek miatt sokszor feketefoglalkoztatásba szorulnak a nehezen működő mikrovállalkozások, és ez senkinek nem érdeke, nem érdeke a kisvállalkozásnak, hiszen félelemben él, pontosan tudja, hogy bármelyik pillanatban lebukhat, és ez nem jó a gazdaságnak sem. Ezért azt gondoljuk, hogy megoldást kell találni arra, hogy a versenyképességen keresztül ne kényszerüljenek a szürke- vagy feketegazdaságba a mikrovállalkozások. Mindannyiunknak ez a célja.

Ami még hatalmasabb problémát okoz, és amit az LMP folyamatosan hangoztat, az a nem megfelelő oktatás. Az oktatási és a szakképzési rendszer is a multinacionális cégeket támogatja, és pontosan ennek a következménye az a súlyos szakemberhiány, amit tapasztalunk, ennek következménye az elvándorlás mértékének további növekedése. Ezek a tényleges problémák, amelyek változtatásával valóban lehetne segíteni a kis- és közepes méretű vállalkozásokon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mit is kellene akkor tenni, persze a bizottság létrehozásán, illetve ezeken a pótcselekvéseken kívül? Én azt gondolom, hogy érdemes ezt végignézni. Első lépésben ki kell egyenlíteni a támogatásokat, tisztelt képviselőtársaim, a multik az úgynevezett munkahelyteremtő beruházásoknál akár tízszeres támogatásban részesülnek, és amíg ez a támogatás ilyen torz, addig nem lesz versenyképes egyetlenegy kisvállalkozás sem. Több kis összegű támogatást kell nyújtani, a jelenleg elérhető támogatások sokszor óriási bővülést és kötelezettséget írnak elő egy hatalmas adminisztrációs teherrel együtt. A kisvállalkozások szerves fejlődését kellene támogatni, nem a pár év múlva csődbe forduló kényszernövekedést.

A közbeszerzések átalakításához, azt gondolom, mindennap jön egy-egy újabb tétel, hogy miért fontos ez. Korlátozni kell a lehetséges alvállalkozói szinteknek a számát, maximum két szint lehessen a nyertes cég alatt. Ez arra is ösztönözné a cégeket, hogy valós, állandó struktúrát építsenek ki, és ne gyorsan felbukkanó és gyorsan eltűnő cégek végezzék a munkát, és ez korlátozná a Mészáros Lőrinceket is persze, akik megnyerik a közbeszerzést, majd a 10-50 százalékos sáp leszedése után elvégeztetik egy kisvállalkozással ugyanazt.

A negyedik, amit, azt gondolom, lépni kéne, hogy a kisvállalkozások versenyképesek lehessenek vagy hogy javuljon a versenyképességük, az a szakemberhiány kezelése, és a ma kizárólag multikat szolgáló duális szakképzés átalakítása. A kisvállalkozások és a szakmunkásképzés hiányosságai miatt csak a saját maguk által képzett munkaerőre támaszkodhatnak a kisvállalkozások, de őket meg elszipkázzák néhány év után a nagyok, vagy kivándorolnak. A hazai kisvállalkozásoknak rugalmasabb, sokoldalúbban képzett és jobban fizetett szakemberekre volna szükségük; a közoktatás fő áramáról való leszakítását vissza kell fordítani. A 18 éves tankötelezettség kell hogy legyen az alapja ennek a munkának, mert ha mindenkinek van érettségije, és minél magasabb képzettséggel, végzettséggel lép ki a munkaerőpiacra, az a későbbi átképzést, az élethosszig tartó tanulást segíti elő. Azt gondolom, hogy ez megint csak mindannyiunk felelőssége, és ezzel nagyban lehetne segíteni a kkv-k helyzetén.

Az szja- és a járulékcsökkentés, az adómentes minimálbér és a magasabb átlagbér a következő tétel, amit meg kellene csinálni bizottságosdi helyett. Jobban fizetett dolgozókkal csökken a kisvállalkozásokat durván sújtó elvándorlás is, és megnő a fehéren foglalkoztatás. Ez megint nemzetgazdasági érdek, tisztelt uraim.

A progresszív társasági adó bevezetése: azt gondolom, hogy ma pontosan tudjuk, hogy a nettó árbevétel arányában egy kisvállalkozás nagyon sokszorosát fizeti a nyereségadóban az államkasszába, mint akár a MOL vagy bármelyik multinacionális cég.

A bürokratikus cégalapítási és bevallási, engedélyezési, adatszolgáltatási kötelezettségeket csökkenteni kell, és azt gondolom, hogy igen, ahogy már képviselőtársam is említette, a kötelező kamarai tagság megszüntetése megint csak nem várhat egyetlenegy percet sem.

Tisztelt Ház! Én hosszú évtizedeken keresztül dolgoztam kisvállalkozásként, és pontosan tudom, hogy a kamarai tagdíj másik oldalán nincsen semmi. Nem kaptam sem szolgáltatást, sem segítséget, sem semmit a kamarától, és soha fel sem merült, hogy ők nyújthatnának nekem támogatást, képzést, vagy nyújthatnának az alkalmazottaimnak támogatást, képzést, vagy segítették volna az én versenyképességemnek a javulását. Ez nem szól másról, mint egy jól körülírható érdekcsoportnak a kifizetéséről.

És azt gondolom, hogy az utolsó az innovatív vállalkozások még ennél is kiemeltebb segítése, mert kitüntetetten kell kezelni azokat a vállalkozásokat, amelyek fenntarthatóan, a fenntarthatóságért tevékenykednek olyan elvek alapján, amelyek a jövő gazdaságának az alapjai lehetnek. Innovatív vállalkozások nélkül nincs fejlődés. Lehetne alkalmazni például a valóban felelős vállalat modelljét, amit a KÖVET már 2007-ben kidolgozott. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)