BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Azzal kezdeném, hogy Dunai Mónikának reagálnék az utolsó mondataira. Azért ott még nem tartunk, képviselő asszony, hogy ön mondja meg, hogy mi mit mondjunk ennek a parlamentnek a falain belül. Azt értjük, hogy a közmédiában már sikerült ezt elérni az elmúlt években, hogy csak az hangozzon el, ami önöknek jó, meg ami önök szerint ott a tévékben, rádiókban el kell hangozzon, de ne haragudjon, azért itt még, ebben a Házban nem tartunk itt. Ha megnézzük, hogy az NMHH-ról mit is ír, ha beütjük ezt a szót, a Wikipédia mit hoz ki, akkor engedjenek néhány mondatot, hogy elsőként mit fog feldobni az internet.A hatóság működését főleg a 2010 utáni második és harmadik Orbán-kormány befolyásolása miatt érték kritikák. Ezek alapján a szervezet működését és a vezetők kinevezését is a Fidesz-kormány saját igényei szerint határozta meg különféle jogszabályokkal. Annak részeként a tagok 9 évi mandátummal lettek megválasztva. Amúgy ez Európában egyedülálló. Elnöknek pedig a Fidesz-közeli Szalai Annamáriát tették meg, majd Karas Monika lett az elnök, aki többek között Habony Árpád kormányzati tanácsadó ügyvédjeként is ismert volt. Miközben még kinevezése idején is 3,6 milliós szerződést kötött a kormánypárti frakcióval. A szervezet hangsúlyosan hozott olyan döntéseket, amelyek kormányközeli személyek médiaérdekeltségeinek kedveztek, miközben számos, a magyar médiapiacot súlyosan korlátozó kormánykritikus médiumokat ellehetetlenítő vagy megszüntető lépés ellenére néma maradt. Ennek egyik szimbolikus jele, hogy elnökként maga Karas is kerüli a nyilvánosságot, és csak ritkán ad interjút mint a médiahatóság elnöke.

Az, hogy a 2010 utáni időszakban hogyan alakították át a magyar médiapiacot, hogyan formálta a Fidesz-KDNP-kormány a saját képére, azt nagyon sokat elmondtuk már itt a parlament falai között. De engedjék meg, pontosan a keddi nap kapcsán, hogy néhány dolgot elmondhassak. A lakás-takarékpénztári állami támogatást ugyebár azzal indokolták, hogy megszüntetik, Bánki Erik előterjesztőként, hogy körülbelül 60-70 milliárd forint nyeresége van a bankoknak ezekből a szerződésekből, és körülbelül 70 milliárd forintot költünk a magyar családokra éves szinten ebből a támogatási formából. Na már most, önök ezt kedden rekordgyorsasággal fogták és lesöpörték, megszüntették. 70 milliárd forintot sajnáltak a magyar családoktól. Sajnáltak olyan családoktól, akik mondjuk, csak egy fürdőszobát szerettek volna felújítani, sajnáltak a magyar családoktól, mondjuk, egy plusz 12-20 négyzetméteres szobát, sajnáltak netán-talán egy új kis lakás megvásárlását, és sorolhatnám a nagyon sok mindent, hogy mit tudott ebből a megtakarítási formából megvalósítani egy átlag magyar család.

(12.40)

Önök sajnáltak a keddi nap folyamán évi 70 milliárd forintot költeni a magyar családokra, de nem sajnálnak jövőre már 91 milliárd forintot, meg az idén 70 milliárd forintot költeni arra a közmédiára, amely csak az önök érdekeit szolgálja ki, ami az önök képére lett átformálva. Láttuk, hogyan avatkoztak be erőszakosan kormányzati eszközökkel a média világába. Beszélhetünk arról, hogyan alakították át a ma látható közmédiát, igaz, önök nemzetinek meg közmédiának nevezik, én meg fideszes médiának nevezném, ha jellemezni szeretném, mert a nemzethez semmi köze nincs sem a rádiónak, ha azt nézzük, sem a nyomtatott sajtónak, sem a televíziónak. Láthattuk, hogyan avatkoztak be a kereskedelmi piacba, hogyan adták oda Andy Vajna érdekeltségi körébe, legelőször Simicska Lajos érdekeltségi körébe, majd a bizonyos G-nap után hogyan alakították át, és most már Mészáros Lőrinc kezébe kerültek ezek a csatornák, amelyek Simicska Lajos kezében voltak, és hogyan alakították át a megyei lapkiadókat és került csak fideszes érdekeltségbe. Lényegében azt lehet mondani, ha nézzük a mai médiapiacot, hogy egy-két kivétellel majdnem lefedték az egész országot, és a tévénézők, a rádióhallgatók és a helyi lapokat olvasók csak azt hallgathatják, olvashatják, amit önök jónak látnak. Azt gondolom, ha egyensúlyról van szó, akkor erről már régen nem beszélhetünk a médiahatósággal kapcsolatban sem.

A nemzetinek hazudott médiahatóság ma a Fidesz nevű állampárt ökleként működik a szabad sajtó visszaszorításában, bezáratásában, bedarálásában, kiszolgáltatásában, megsemmisítésében. Itt sok példát hozhatunk fel. Felhozhatjuk a Klubrádió ellen intézett támadást, a Népszabadság megszüntetését, az Origo lenyúlását és rengeteg mást, felhozhatjuk, hogy a rádiókat hogyan alakították át, kerültek fideszes érdekeltségi körbe, és az imént is elmondtam, hogy az összes internetes és nyomtatott sajtónak a gazdasági megszerzése hogyan zajlott az elmúlt években.

Ha megnézzük, hogy a törvény mit mond, milyen feladatot kellene ennek a hatóságnak ellátnia, akkor így fogalmaz: „Ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését a médiatörvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény keretei között.” Tudom, hogy nem egy szemüvegen keresztül nézzük a világot, és nem is ugyanazt a világot látjuk, fideszes képviselőtársaim egy egészen más Magyarországot látnak, mint mi. Önök azt szeretnék elérni, hogy az emberek se azt a valóságot lássák és érzékeljék, amit ugyebár mi látunk, hanem amit önök szeretnének. Ezt nap mint nap látjuk; hozzáteszem, hogy én véletlenül sem kapcsolnék a közmédiára, meg hallgatnék rádiót. Mert ha ezt véletlenül megtesszük, és valakinek magas a vérnyomása, akkor, azt gondolom, még jobban az egekbe szökik. Hála a jó égnek, az én vérnyomásom alacsony, de ha netán-talán kicsit fel akarom izgatni magam, akkor elegendő az MTV-t vagy a Duna TV-t bekapcsolni, vagy valamelyik olyan rádiót, bár lassan már rádió sincs, amit meg lehetne hallgatni a Klubrádión kívül, ami legalább kritikával él önökkel szemben.

Ami ebben az egész beszámolóban a legszörnyűbb, az, hogy önök az adófizetők pénzén mekkora költségvetési pénzt biztosítanak ennek a hatóságnak a működésére úgy, hogy a törvényben előírt feladatát egyáltalán nem látja el. Egyetlenegy feladatot lát el: az önök érdekeit szolgálja ki. És ezt évről évre több tíz milliárd forintból, és azt látjuk, hogy évről évre többet költünk erre a feladatra. Úgy, hogy csak az önök érdekeit képviseli a közmédia, vagy fogalmazhatok úgy, hogy a fideszes média. Lehet ezt csinálni, kedves képviselőtársaim, elmondhatjuk, minden évben idejöhetünk, és meghallgathatjuk ezt a beszámolónak álcázott vitát. Tudom, hogy törvényileg nem kötelessége a hatóságnak ilyenkor benn lennie, de szerettem volna… (Dr. Szűcs Lajos: Nem lehet!) Akkor nem lehet. Köszönöm, képviselő úr, hogy kijavított, hogy nem lehet. Ezen is lehetne változtatni.

Nagyon fontos dologról beszélünk. Ha jövőre 91 milliárd forintot odaadunk egy ilyen, nem fogok csúnya jelzőt használni, hatóságnak, aki a törvényi feladatait nem látja el, azt gondolom, akkor lehetne olyan törvényt hozni, hogy jöjjenek be ide, számoljanak el, hogy egyáltalán mire költik a pénzt. Jó lenne tudni az adófizető állampolgároknak is, hogy mire megy el ez az irgalmatlanul sok pénz. Jövőre 91 milliárd forint. Tudjuk a választ: az önök kommunikációjára, az önök népszerűsítésére és az önök érdekeinek kiszolgálására. Azt gondolom, hogy ilyen beszámolót semmiféleképpen nem lehet elfogadni.

Szűcs Lajos képviselőtársamnak mondanám, hogy nyújtson be egy törvénymódosítást, hogy jöjjön be a hatóság elnöke, ne csak a Költségvetési bizottság ülésére. Ha már ennyi pénzt fizetünk ki a költségvetésből, a magyar adófizetők pénzéből, akkor legalább annyit érjünk el, hogy bejöjjön a parlament falai közé, és akkor beszélgessünk, vitatkozzunk, hogy megéri-e az adófizetőknek ennyi pénzt költeni egy törvényesen nem jól működő szervezetre, hatóságra. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage