FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A földtulajdon és az agrárstruktúra Európa történelme során a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a jogi kérdéseknek a fókuszában állt. A vita arról, hogy kié legyen a föld, évezredek óta folyik, és sokáig a magyar társadalom- és gazdaságfejlődés olyan megoldatlan problémája volt a földkérdés, amely egyben a földművelő parasztságnak, a magyar társadalomban betöltött helyének és valós szerepének az elismerését is akadályozta. A földkérdés és az annak megoldására irányuló törekvések a magyarországi polgári fejlődés elindulásakor, az 1848-as jobbágyfelszabadításkor kaptak igazi lendületet. Ekkor, az 1848. évi IX. törvénycikkel számolták fel a parasztok földesúrtól való feudális kori függőségét és minden a földesúrnak járó szolgáltatást. Az 1867-es kiegyezés hosszú időre stabilizálta az agrárfejlődés 1848-ban kialakult kereteit.
Az 1918. októberi őszirózsás forradalom tett először kísérletet a földreform végrehajtására. Az 1919. évi XVIII. néptörvény, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság hatályon kívül helyezett, és helyette a föld szocializálását rendelte el, alapvetően a viszonylag nagyobb, 500 kataszteri holdat meghaladó birtokokra vonatkozott. A földkérdés megoldását 1919 után már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter aki egyben a Kisgazdapárt megalapítója is volt által előterjesztett, majd az Országgyűlés által elfogadott 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amelynek végrehajtására 1920. június 20. és 1929. december 31. között került sor, ennek korabeli megítélésében is kritikus volt, és sokan erősen kritizálták.
Fejes János 1943-ban megjelent, a magyarországi földbirtokhelyzet 250 éves folyamatát elemző könyvében így ír: „A nagy port felvert földreformot a nemzeti közvélemény csak látszatföldreformnak ítélte, mert csak egymillió hold földet osztottak ki mintegy 420 ezer egyén között, és ebből a nagybirtok csak 650 ezer holdat adott, a többit kisebb birtokosoktól vették el. Végeredményben a nagybirtok szerencsésen megúszta a földreformot.” idézet vége. Ez a kritikai felfogás tükröződik a népi írók, többek között Szabó Dezső, Szabó Zoltán, Kovács Imre és Erdei Ferenc munkáiban is. Ugyanakkor elvitathatatlanul fontos mérföldkő volt a Nagyatádi-féle földreform, amely a magyar történelemben elsőként enyhítette a földtulajdoni viszonyokban fennálló aránytalanságokat és igazságtalanságokat.
Tisztelt Országgyűlés! Megvizsgálva, ezen a napon nem található az országgyűlési határozatban rögzített más emléknap. Az előterjesztők határozati javaslata alkalmas arra, hogy elismeréssel éljünk a mezőgazdaságban, az agráriumban a földdel foglalkozó dolgozók munkája előtt, valamint növeljük az ágazat társadalmi presztízsét, amelyhez én is kérem a szíves támogatásukat, hozzáállásukat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)