TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fővárosunk vagy Magyarország látképe olyan érték, aminek a megőrzése, azt gondolom, mindannyiunknak kötelessége. A városfejlesztés, az ország fejlesztése, szabályozása kapcsán rendszeresen át kell tekinteni azokat a szabályokat, amelyek egyes rendelkezésekre vonatkoznak, így például az úgynevezett magasházakra.
(19.10)
Hiszen nem mindegy egy ország történetében, egy város történetében, hogy a látképe hosszú távon nemcsak a mi életünkre kiható módon, hanem bizony a gyerekeink számára, az unokáink számára hogyan fog alakulni. Engedjék meg, hogy mielőtt a szabályozás részleteibe belemennék, egy-két olyan megjegyzést tegyek, ami a történeti háttérre vonatkozik, hiszen arról, hogyan alakult Budapesten, illetve Magyarországon a magasházak sorsa, története, arról érdemes néhány szót ejteni.
A világon szinte mindenhol vagy nagyon sok helyen voltak olyan szabályok, amelyekben egy épület méretét valamilyen szimbolikus ponthoz igazították. Ilyen volt például Rómában a Szent Péter-bazilika, a Szent Péter-bazilikánál magasabb épületet nem lehetett építeni. Vagy Amerikában, Washingtonban a Capitolium épülete, a Capitolium csúcsa volt az a pont, aminél magasabb épületet nem lehetett építeni.
Budapest esetében is vannak ilyen pontok, és van olyan pont, aminél magasabb épületet nem szabad vagy nem érdemes építeni. Viszont azt is elmondhatjuk Budapestről, hogy történeti okoknál fogva magasház vagy olyan épület, amit magasépületnek nevezhetünk, viszonylag kevés van. Budapesten több olyan épület, szimbolikus csúcs, kupola van, amihez érdemes igazítani a magasházak méretét. Leginkább jellemző talán az az épület, amiben most is vagyunk, hiszen az Országháznak a legmagasabb pontja 96 méter. Maga az épület ilyen magas. Csak zárójelesen szeretném megjegyezni, hogy sokan azért gondolják, hogy 96 méteres az Országház csúcsa, merthogy a millenniumra emlékeztek ezzel a magassággal. De a valóság az, hogy akkor még, amikor elkezdték építeni az épületet, még nem tudták, hogy mikor lesz a millennium megünneplése. Egy évvel korábbra tervezték, tehát a valóságban nem ehhez igazodik a magasság. De 96 méter magas egyébként a Szent Péter-bazilika teteje, csúcsa is, hiszen ott a legmagasabb pont is ugyanezt a magasságot tükrözi. Tehát ez az a pont, aminél magasabb épületet Budapesten nem érdemes és nem is szabad építeni. Nem is épült egyébként ennél magasabb épület.
Vannak még azért magas épületek, amik történetileg így alakultak. A Mátyás-templomnak például a déli tornya 76 méter magas. Ugye, ott azért egy kicsit más a jellemző, hiszen az a Várhegyen álló épület, tehát ennek megfelelően nyilván Budapest látképe szempontjából az arányok mások. De ez egy 76 méteres épület. Vagy például a budai Várnak, palotának a mostani kupolamagassága nem mindig volt egyébként ekkora, mert az eredeti tervek szerint azért más volt ennek a kubatúrája, de jelen pillanatban 56 méter magas. Ezek azok a magasságok, amelyek jellemzőek voltak Budapest történetére a múltban is.
Természetesen Budapest történetében azért építettek még magas épületeket, amelyek a 65 métert is meghaladták. Ilyen a SOTE épületének Nagyvárad téri épülete, amelyik meghaladta a 65 métert, 89 méter magasságú, vagy például az ORFK székháza, aminek a teljes mérete a 94 métert is eléri, tehát az egy igen magas épület, beleértve azt a tornyot is, ami a tetején áll. De 65 métert meghaladó hét templomtorony is van, és nyolc darab olyan kémény, gyárkémény vagy pedig torony is, ami ezt a méretet meghaladja.
Történetileg Magyarországon, illetve Budapesten több lépésben alakultak ki egyébként a most hatályos szabályok is, először az épületek magasságával 1914-ben kezdtek el foglalkozni, amikor 25 méterben húzták meg Budapesten az épületek magassági határát. Az igazi magasházvita, ami már a kor követelményei alapján felvetődő vita volt, az 1953-ban kezdődött el. Ekkor vetődött fel az, hogy Budapesten vajon milyen magas épületeket lehet megalkotni, és ez a vita lángolt föl aztán később a rendszerváltást követően is. Akkor az építészek szakmailag is próbáltak erre reagálni, és ’95-ben kialakult egy szabályozás, ami már egy meghatározott külső vonalhoz képest megengedte a magasházak megépítését, de akkor ennek egyébként magassági korlátja nem volt, és ’98-ban akkor megépült a 94 méteres magasságával az ORFK épülete is, illetve más irodaépület is, ami az 50 métert meghaladta 53 méteres magasságával.
2002-ben egy új szabályozás volt Budapesten érvényben, egy új szabályozás alakult, aminek értelmében 55 méterben határozták meg az épületek magasságát, és ennek megfelelően aztán ez a szabályozás egészen 2006-ig vagy későbbi ideig is hatályban volt. 2006-ban már az Árpád hídnál megépülhettek azok az épületek, amelyek bizony eléggé magas épületek voltak, hiszen az akkori építési szabályok alapján a Duna és az Europe Tower is megépülhetett. Ez most is látszik az Árpád híd két oldalán mint két elég nagy, magas épület.
2015-ben a főváros egy újabb szabályozást fogadott el, ez már egy összetettebb szabályozás volt, amiben különböző szabályozási vonalakat határoztak meg. Volt olyan területrész, ahol 65-90 méter közötti magasságú épületet is megengedtek, majd jellemzően kívül, tehát a Hungária körúton is kívüli helyeken már a 90-120 méter közötti magasság is lehetővé vált. Tekintettel arra, hogy egy város fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy milyen épületek, építmények épülnek, érdemes átgondolni azt, hogy az ilyen típusú szabályozást törvényi szintre emeljük, és törvényi szinten határozzuk meg azokat a magassági korlátokat, amelyek az épületek magasságára vonatkoznak.
Hangsúlyozottan itt az épület legmagasabb pontjáról beszélünk, ami elkülönül az építménymagasságtól. Tehát azt a pontot tekintjük épületmagasságnak, amikor a talajszinttel találkozik az épület, és az onnantól számított legmagasabb pont. Az építmény magassága egy átlagolt magasság, az mást jelent, tehát annál magasabb vagy alacsonyabb is lehet az építménymagasság, mint az épületnek a legmagasabb pontja.
Ezzel kapcsolatban a benyújtott törvényjavaslathoz képest egy módosító indítvány is érkezett kormánypárti képviselők részéről, jelesül én nyújtottam be egy módosító indítványt. Így engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban a saját megjegyzéseimet is hozzátegyem, tekintettel arra, hogy ezt a kettőt most már ilyen formában együtt tárgyalja a Ház, ez is már az Országgyűlés előtt van, és a jelenlegi benyújtott törvényjavaslathoz képest módosításokat is tartalmaz.
A benyújtott törvényjavaslat módosításával együtt az új szabályozás akként alakulna, hogy Magyarországon, illetve Budapesten az építménymagasság alapvetően 65 méteres magasságban lenne meghúzva, tehát ez lenne az épület legmagasabb pontja. Ettől eltérni 90 méteres magasságig csak abban az esetben lehetne, amennyiben a központi tervtanács ehhez hozzájárul. Tehát itt olyan speciális eljárás lépne be, amelyikben nemcsak egy véleményezési joga lenne a központi tervtanácsnak, hanem ügydöntő jellegű lenne a határozata, azaz amennyiben ő városképi szempontból nem találja helyesnek ennek az épületnek a megépülését, úgy kötelező erővel kell a véleményét az eljárás során figyelembe venni.
Természetesen a mostani szabályozás és a szabályozás módosítása érinthetne megszerzett vagy szerzett jogokat is. Ennek megfelelően a szabályozást úgy szeretnénk megalkotni, hogy az a folyamatban levő eljárásokra is kiterjedjen, de az olyan jellegű eljárásokra, ahol már elfogadott, tehát jogerős építési engedély van, azokra az eljárásokra nem terjedne ki a mostani szabályozás.
Külön megemlíti a törvényjavaslat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat. Itt lehetőséget ad a törvény arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknál és ez más típusú építési problémáknak a megoldására is lehetőséget ad a szabályozásban a sajátos jelleget is érvényesíteni lehessen, azaz ennek megfelelően eltérést engedne a kiemelő rendeletben a hatályos szabályozástól.
(19.20)
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a jogszabály még egyértelműsítő követelményeket tartalmazna, tehát itt lennének olyan szabályok, amelyek a korábbiakban nem voltak egyértelműek, de itt most egyértelművé tenné a szabályozás jellegét, azt, hogy mit jelent a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, illetve az ebből következő rendeletalkotás szabályozási köre.
Van olyan kérdés, amit szintén szeretnénk ebben a jogszabályban elvarrni, ami ugyancsak az épített környezethez kapcsolódik, méghozzá az egyes településrendezési feladatok megvalósítására vonatkozó kötelezettséget, hiszen az Étv. 60. §-a előírja azt, hogy az új településrendezési eszközöket meddig kell bevezetni. Itt az önkormányzatokra ró kötelezettséget a jogszabály. A jelenlegi szabályozás szerint 2018. december 31-ig kell hozzáigazítani a szabályukat a jelenleg hatályos országos szabályokhoz. Tekintettel azonban arra, hogy ez a kis önkormányzatok számára is feladatot és felelősséget jelent, van jó pár olyan önkormányzat, amely ennek a kötelezettségének nem tett még eleget, így a törvény módosításával ezt a határidőt egy évvel, azaz 2019. december 31-ig tolnánk ki.
Röviden összefoglalva ezt tartalmazza a mostani törvényjavaslat, kiegészítve a már benyújtott módosító javaslattal is. Kérem önöket, hogy ezt a javaslatot ennek megfelelően támogassák majd. Köszönöm szépen.