DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint bizonyára mindenki tudja, Horvátország 2013-ban vált az Európai Unió tagjává, s a csatlakozási okmányban szerepelt, hogy valamennyi, az EU és tagállamai által kötött nemzetközi szerződéshez jegyzőkönyv révén csatlakozhat. A jegyzőkönyv 2016. április 1-jén lépett hatályba. Eredeti célja a politikai párbeszéd előmozdítása volt, a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok élénkítése, egyfajta gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés is. Azonban itt néhány szó vagy gondolat erejéig ki kell térni az EU és Oroszország viszonylatában fennálló szankciós politikára, amely nemcsak az EU-ból Oroszországba irányuló exportot érinti, hanem egyébként hazánkat is igen súlyosan és érzékenyen. Utóbbi esetében a szankciók bevezetésétől a 2016. év végéig 15 százalékos kiesést, magyar viszonylatban 10 százalékos kiesést láthatunk, ez hazánk vonatkozásában bő egymilliárd eurós kiesést jelent.
(Szávay István elfoglalja helyét a jegyzői székben.)
Engedtessék meg nekem a Mezőgazdasági bizottság tagjaként és a téma iránt érdeklődő képviselőként, illetve családi gazdaság tagjaként megemlíteni egy igen sajátos vonatkozást, amelyről méltatlanul keveset beszélünk itt az Országgyűlésben és szakbizottsági szinteken is. Ez pedig a magyar mezőgazdaság lehetőségei, azok a lehetőségek, amelyeket jelen pillanatban abszolút nem tudunk kihasználni, teljes mértékben elveszettnek tűnnek, holott a kis- és közepes családi gazdaságok túlélése, hosszú távú jövője szempontjából kulcsfontosságú lenne az és akkor ne beszéljünk mellé, mondom a lényeget , hogy Oroszországba is tudjunk szállítani kiváló minőségű magyar mezőgazdasági termékeket. Gondolok itt a frissen szüretelt zöldségre, gyümölcsre vagy akár a feldolgozóipar különböző termékeire, ugyanis az orosz emberek, az orosz fogyasztók pontosan emlékeznek még a korábbi időszakból arra, hogy a Magyarországról érkezett mezőgazdasági termékek, legyen szó húsról, zöldségről, gyümölcsről, bármilyen termékről vagy terményről, kiváló minőségűek, emlékeznek még a konzervipari termékekre is, és igen nagy lenne a kereslet egyébként.
Van szerencsém olyan információk birtokában lenni, hogy lenne olyan tisztességes orosz vállalkozó, aki önmagában jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt szállítana Magyarországról Oroszországba, illetve vásárolna fel. Ez kifejezetten áldásos hatást gyakorolna, kedvező hatást gyakorolna a tekintetben is, hogy a kis és közepes családi gazdaságok, a kis és közepes paraszti réteg nem lenne kiszolgáltatva a felvásárló maffia kényének és kedvének, és legyen szó akár zöldség-, akár gyümölcsfelvásárlási árakról, nem beszélve itt egyébként a csak részben elhárítható időjárási kockázatokról, lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülnének. Itt a kereslet és a kínálat egymásra találna. Gyakorlatilag nem tudunk annyit termelni, amennyit ne tudnánk eladni, tehát szinte minden eladható lenne. Lenne is ez irányban érdeklődés, csak a szankciók miatt jelen pillanatban nem alakulhatnak ki ilyen jellegű kapcsolatok.
Ha már ez a kérdés napirendre került itt az Országgyűlésben ez nyilván nem tőlünk függ, tehát ezért nem a miniszterelnököt kárhoztatjuk, nem is a kormányt hibáztatjuk, hiszen ez jóval a magyar kormány lehetőségeit meghaladó, azon túlnyúló, azon túlmutató kérdés , talán érdemes lenne szorgalmazni ezeknek a szankcióknak az újratárgyalását, illetőleg ezzel kapcsolatban, ha történik előrelépés, az örvendetesen előnyös és kedvező helyzetbe hozhatná a magyar mezőgazdaságot, különös tekintettel nem az oligarchákra, hozzáteszem, hanem a kis és közepes családi gazdaságokra. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)