CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A fenntarthatóság kérdésköre szándékaink és tetteink szerint is nemzeti ügy, a kormány pedig elkötelezett, hogy Magyarország megfelelő válaszokat adjon a fenntartható gazdasági és társadalompolitikai kihívásra egyaránt. Magyarország Kormányának eltökéltségét bizonyítja, hogy a kormányzati struktúra átalakításával a fenntarthatóság ügyköre kiemelt figyelmet kap, külön államtitkár felelős a feladatok és célok megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedések koordinációjáért, döntés-előkészítéséért és a végrehajtási folyamatok ellenőrzéséért. A fenntarthatóságot érintő kiemelt strukturális figyelem összhangban áll azzal az elmúlt években előkészített nemzetközi munkával, amelynek eredményeképpen 2015. szeptember 25-én a világ vezetői az ENSZ 70. közgyűlésén elfogadták az új, fenntartható fejlődési keretrendszert, a 2030-as Agendát. A globális program magját a fenntartható fejlesztési célok alkotják. Ezeknek a céloknak a nemzeti végrehajtása valamennyi minisztérium és kormányzati intézmény feladatát érinti, a hazánk által is elfogadott 2015-ben vállaltak teljesítése. Emiatt is fontos összhangot teremteni a tárcák által meghatározott szakpolitikai célkitűzések között. Ezek közül is kiemelt jelentőségű feladat a 2018 júliusában New Yorkban sorra kerülő, a fenntartható fejlődési célok végrehajtásában elért eredményeknek az ENSZ intézményei és tagállamai előtt számbavételét és értékelését szolgáló nemzeti önkéntes beszámoló összeállítása és jóváhagyatása.
(9.20)
Magyarországon az energiahatékonysági fejlesztéseket és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célokat az Európai Unió 2020-as és ’30-as célrendszere határozza meg, amely alapján Magyarország három, a megújuló energiákkal és energiahatékonysággal kapcsolatos stratégiát és szakpolitikát fogadott el: a nemzeti energiastratégia 2030-at, a megújulóenergia-hasznosítási és cselekvési terv 2020-at és a tavaly elfogadott negyedik nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet. A három stratégia célja, hogy kijelöljék az érintett területeken a jövőbeni fejlesztési irányokat, és biztosítsák a 2020-as és a 2030-as célok elérését.
Az Európai Parlament és Tanács megújuló energiákat támogató irányelve az EU 2020 stratégiával összhangban meghatározta a kötelező nemzeti célszámokat 2020-ra. Eszerint Magyarországnak 13 százalékos megújulóenergia-részarányt kell elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül 2020-ig. Magyarország a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervében ennél ambiciózusabb célt állított fel, a hazai célszámot önkéntesen 14 százalék fölé, 14,65 százalékra emelte. A legfrissebb elérhető adatok szerint 2016-ban Magyarország 14,19 százalékot teljesített, így már 2016-ra elérte a 2020-ra kitűzött önkéntes nemzeti célt. Ez bizonyítja azt, hogy azokat az elvárásokat, amelyeket ön is megfogalmazott, a kormány veszi, és ténylegesen a politikájába, a gazdaságpolitikájába, az energiapolitikájába beépíti. Tehát elmondható a számok alapján, hogy Magyarország a klímavédelmi célok elérésében is jó úton halad.
Az operatív programokban lévő forrásoknak köszönhetően a 2014-2020-as évekre vonatkozóan az energetikát érintő fejlesztésekre összesen több mint 760 milliárd forint visszatérítendő és nem visszatérítendő támogatás került kiosztásra. A 2014 őszén útjára indított „Otthon melege” program keretében például a meghirdetett pályázati konstrukciók célja, hogy gyors, megfelelő intenzitású vissza nem térítendő támogatáshoz juttassa az embereket az ország egész területén. A támogatások felhasználásával jelentősen javult a lakossági energiafelhasználás hatékonysága, nagymértékben csökkentve ezzel a hazai szén-dioxid-kibocsátást, ezzel hozzájárulva a hazai klímavédelmi és energiahatékonysági célok eléréséhez.
Az eddigi alprogramok összesen közel 203 ezer háztartás energetikai korszerűsítését tették lehetővé közel 31 milliárd forint összértékben, és számtalan olyan energetikai, energiahatékonysági beruházás van folyamatban, amelyik nem az embereket közvetlenül, hanem közvetett módon, intézményeken keresztül éri el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)