DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind a vezérszónokunk, mind frakciótársaim már, mondhatjuk úgy, hogy eléggé alaposan, eléggé mélyen kivesézték ezt a törvényjavaslatot, mármint a szakmai oldalát. Természetesen arról is szeretnék majd néhány szót ejteni, azonban én ismételten azt a nemtelen és igaztalan eljárásmódot szeretném itt a hozzászólásomban megemlíteni, amellyel kapcsolatosan ezzel a törvényjavaslattal is ismét élt a Fidesz.
Jelesül mi történik? Egy képviselőre, ez most Tiba István képviselő úr, mondjuk úgy, hogy ráírják a törvényjavaslatot, és azt mondják, hogy a benyújtója ennek a törvényjavaslatnak egy egyéni képviselői indítvány formájában egy országgyűlési képviselő, és nem a kormány az, aki benyújtja egyébként ezt a törvényjavaslatot, holott valószínűsítem, hogy ez a törvényjavaslat valahol a kormány valamelyik nagyon mély sötét bugyrában készült el.
Lehet, hogy éppen Tállai államtitkár úr talán többet tudna erről beszélni, de nem ez történik, hogy a kormány hozná be ezt a törvényjavaslatot, hanem ismételten a jól bevált, jól megszokott fideszes módszer szerint: egyéni képviselői indítvány formájában hozzuk a Ház elé, mert így egyébként nagyon-nagyon sok egyeztetési eljárástól és nagyon sok úgynevezett társadalmi egyeztetési eljárástól meg tudjuk menteni a törvényjavaslatot. Így sokkal hamarabb be lehet hozni, így nem kell végigmenni azokon az egyeztetési folyamatokon, és nem kell azokkal a társadalmi szervezetekkel, civil szervezetekkel lefolytatni azt az egyeztetést, amely egyébként előírt lenne.
Szóval, ismételten ennek látjuk, mondhatnánk, hogy az egyik iskolapéldáját, de sajnos ez nem meglepő, mert a Fidesz elmúlt 7 éves kormányzásában jobbára a törvényjavaslatokból, amelyek egy picit is, mondjuk úgy, hogy neccesek lettek volna, azokat mindig így nyújtották be. De azt gondolom, hogy Tiba képviselő úrnak minden elismerésünk, hiszen ő a nevét adta ehhez a törvényjavaslathoz, de egyébként azért itt azt megjegyezném, hogy az is egy viszonylagosan furcsaság, és ez többször is előjött már több szakmainak álcázott törvényjavaslatnál is; példának okáért, ha azt mondom, hogy a Magyar Agrárkamara elnöke országgyűlési képviselő a Fidesz színeiben, és ő nyújt be olyan törvényjavaslatokat, amelyek saját magukra vonatkoznak, ez azért minimum, hogy törvényalkotási, jogalkotási, erkölcsi aggályokat és kérdéseket vet fel.
De most is itt az a helyzet, hogy Tiba képviselő úr egyébként egy sportegyesületnek a vezetője, ez jelesül a Balmazújváros, amelynek én örülök egyébként, hogy az NB I-ben szerepel, mert Kelet-Magyarországon, ha egy csapat ilyen magasra jut, az számomra mindig öröm, hiszen a focit én is nagyon szeretem, azonban azt gondolom, hogy ez nem egy erkölcsileg elfogadható dolog, amikor is egy sportegyesület vezetője ‑ természetesen a sportegyesületeket meg a sportolókat helyzetbe hozni kívánván ‑ a saját egyesületének kedvező törvényjavaslatokat nyújt be. Szóval, azt gondolom, hogy ettől mindenképpen tartózkodni kellene.
Természetesen nem vagyon naiv, és nem gondolom azt, hogy most magába szállna a fideszes gépezet, és azt gondolná, hogy a jövőben nem fog így törvényjavaslatokat benyújtani, de egyébként azt gondolom, hogy ha Tállai államtitkár úr Mezőkövesdjét hozzuk fel példának, akkor szintén egy olyan sportklubot tudunk megemlíteni, amelynek a vezetője egyébként egy politikai vezető is. Azt gondolom, mindenképpen méltatlan, hogy ez így történjen meg. (Tállai András: Harminc éve vagyok a vezetője. Ez kerüljön be a jegyzőkönyvbe! Kérem, írják be a jegyzőkönyvbe.) Értem, államtitkár úr, a harminc évet tisztelem, önnek is tisztelem a szakmai munkáját. (Tállai András: Még egypártrendszer volt, amikor a vezetője lettem, azt sem tudtam, hogy Fidesz van.) Csak tudja, egy gond van, hogy ez gyakorlatilag az önök szervezeteit hozza helyzetbe, és ez, azt gondolom, hogy kifejezetten méltatlan, és azt gondolom, hogy a törvényalkotás megcsúfolása, amit önök művelnek. Így, ilyen módszerekkel hozni helyzetbe különböző klubokat, szerintem kifejezetten álságos, és azt gondolom, hogy a törvényalkotás megcsúfolása, még egyszer szeretném kihangsúlyozni.
Azt egyébként pedig természetesen szeretném hozzátenni, de nem fogom megismételni a képviselőtársaim által elmondott kritikákat, hogy gyakorlatilag itt most egy olyan adókedvezményt kívánnak nyújtani a sportegyesületeknek és a sportolóknak, amely bizony a mai magyar közállapotokat tekintve szerintem felháborodást fog kiváltani nagyon sok emberben.
Természetesen a focit mindenki szereti, mondjuk, Horváth képviselőtársam említette, hogy sajnos a napokban a kispesti utánpótláscsapat milyen, sajnos csúfos vereséget szenvedett. De elég lenne, ha megemlítenénk ‑ például Szilágyi képviselőtársam említette ‑, mondjuk úgy, hogy a dicsőséges Eb-szereplést, aminek szerintem az egész ország örült, és mindenki azt gondolta, hogy talán elindul valami a magyar futballban.
Sajnos nem ez történt, mert azt láttuk, hogy az történt, hogy egyébként a magyar csapatok a nemzetközi kupákban bizony úgy szerepelnek, hogy általában augusztusban, szeptember elején nekik már nem jut szerep. Ugyanez, hozzáteszem, egyébként igaz Real Madrid, meg Bayern München meg hasonló csapatokra is, csak azért, mert ők még nem szerepelnek a kupákban, a magyar csapatok meg már nem szerepelnek a kupákban, mert addigra kiesnek a selejtezőkben.
Azt én elfogadom, hogy a sportot támogatni kell, a focit ezen belül természetesen ismételten támogatni kell, azonban azt gondolom, hogy valami eredményességi mutató is kellene hogy legyen. Ha Andorrához mérjük az eredményességünket, akkor sajnos ott is azt tudjuk megállapítani, hogy Andorra is megverte inkább a magyar válogatottat.
(13.00)
Tehát azt gondolom, hogy rendszerszintű és rendszerszerű a probléma, azt gondolom, hogy ezzel a törvényjavaslattal semmi jót nem fognak tenni, csupán megint néhány egyesületet és néhány sportolót helyzetbe hoznak, de ez a rendszerszerű problémát nem fogja megoldani. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.