DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is köszönöm képviselőtársaimnak a támogató hozzáállását a javaslathoz, de néhány kérdés is elhangzott, és ezért szólnék egypár szót.

Turi-Kovács Béla képviselőtársam említette a fizetési meghagyások közjegyzői rendszerből való kisorolását. Az adatokat tekintve mi úgy látjuk, hogy körülbelül 6 százalék az, ami bírói útra kerül, tehát ez a forma tényleges teherkönnyítést jelent a bíróságok működésében. A bevételi oldal és a bíróságok érdekeltsége pedig nem köthető az ügyek számához, és ez így nagyon jól van, tehát a bíróságok ne aszerint dolgozzanak, hogy az ügyeket hogyan bírálják el, vagy hogy mekkora ügyszámuk van. Ezt külön ágon kell finanszírozni.

A Pp.-re vonatkozó történetiség: 1911-től a Pp. hagyományai már élők a magyar jogrendszerben, természetesen az új kódex is épített ezekre.

Staudt Gábor képviselőtársamnak a meghatalmazások tekintetében: a Pp. szabályai szerint ez írásbeliséghez kötött, tehát inkább a szóbeli meghatalmazással vitatkoznék, hogy ez ilyen formában nem létezik, tehát teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni egy meghatalmazást. Nyilván ezt akkor majd tisztázni kell, hogy ez a bírói gyakorlattal hogy áll. Lehet, hogy talán csak az indokolás része nem volt tisztázott annak, amilyen tájékoztatást az OBH elnök asszonya adott ebben a kérdésben.

Az általános meghatalmazás és az akkori benyújtás eseti ügyben nyilvánvalóan értelmezhető, ha a mostani ügyre vetítve vesszük ezt elő. Az a kérdéskör pedig, hogy az általános meghatalmazások kérdése a kódexben szabályozható lett volna, nem annyira kódexjellegű. Technikai megoldások vannak benne, amelyeket a kódex jellegénél fogva a Pp. nem vállal fel. Talán dióhéjban ennyit válaszoltam volna, és köszönöm szépen még egyszer a támogatásukat. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)