DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Van ennek valami diszkrét bája, hogy miközben önök tegnap három és fél órán keresztül a villamosenergia-piaci, belső piaci szabályzatra vonatkozó magyar észrevétel vitájánál minden harmadik mondatukban Brüsszelt a nagytőke szekértolójának nevezeték, itt most azt látjuk, hogy Brüsszel az, aki a roamingdíjat leszorította, gyakorlatilag megszüntette, és lehet, hogy Magyarország Kormánya lesz az, amely a tisztelt Telekom vagy a T… ‑ akik kisajátították a T betűt ‑ inspirációira bizonyos 12 hónap időtávra esetleg többletdíj alkalmazását is lehetővé teszi. Tehát én csak arra szeretném felhívni itt a szakmai megközelítésben történő felvezetést, hogy ne általánosítsanak eleve, tehát Brüsszel alapvetően az uniós választópolgárok bizalmából működik, a brüsszeli képviselőket, az európai parlamenti képviselőket európai állampolgárok választják, így az ő érdekeiket képviselik, és mindig azon őrködjenek, hogy a feladatuknak az önök képviselői eleget tudjanak tenni. Én úgy látom, hogy ez az előterjesztés erről tanúskodik.
Tehát az, hogy az uniós roamingtarifa, az Unión belüli országokat átlépő mobilhasználat különdíja több lépcsőben gyakorlatilag felszámolásra került az utóbbi években, így jelentősen hozzájárult, hogy fokozatosan csökkentek a tarifák az Unión belül. Illetve 2016. április 30-ától átmeneti időre pedig úgynevezett eurotarifa került bevezetésre, amit pontosan idézett Hadházy képviselőtársam.
(13.40)
Ugyanakkor 2017. június 15-étől egységes tarifával kell a szolgáltatóknak biztosítaniuk a határokon átlépő mobiltelefon-szolgáltatást, ami, úgy gondolom, nagyon helyes, mert ha az Európai Uniónak mint gazdasági és társadalmi közösségnek az az egyik alapelve, hogy közös piac, a termékek, emberek, szolgáltatások szabad áramlása, ha az emberek mozgásában nincs belső határ, akkor a mobiltelefon-szolgáltatók mozgásában miért lenne belső határ. Tehát az eddigi indokolatlanul magas, országhatárt átívelő roamingdíj nagyon helyesen leépítésre kerül.
Ugyanakkor az uniós rendelet egy speciális lehetőséget is biztosít a szolgáltatóknak, hogy ha ők igazolni tudják, hogy az egységes uniós tarifa nem fedezi a roaminghálózat működtetésének költségeit, akkor a tagállami hatóság, nálunk az NMHH, engedélyt adhat 12 hónapos időtartamra, hogy többletdíjat alkalmazzon. Ez az a rész, amit egyrészt a mérlegbeszámolókban láthattunk, hogy ezek a mobilszolgáltató társaságok, teljesen egyetértve az előterjesztő államtitkár úr felvezető félmondatával, hogy a jövő a digitalizációé, de ezt annyira fölismerték ezek a szolgáltatók, hogy 40 százalék körüli EBITDA-val, adózás előtti mérleg szerinti nyereséggel dolgoztak. Tehát rendesen rátették a magukét erre a szolgáltatásra, ami egy fejlesztési időszakban biztosan indokolt, hogy akkumuláljanak a további bővítésekhez forrásokat, de amikor már kialakult, kiépült ennek a szolgáltatásnak az infrastruktúrája, akkor kevéssé indokolt, hogy ilyen hihetetlen nyereséggel működjenek. Ez a fogyasztók pénztárcájának a lefölözését jelenti, ami nem lehet egy-egy felelős kormánynak, illetve jelen esetben az NMHH elnökének a célja. Tehát nagyon meg kell nézni, hogy mi az az indokolt többletköltség, ami alapján esetleg ezt engedélyezhetik.
Tehát az uniós roamingtarifán belüli többletdíj engedélyezésének hatáskörét így egyetlen személyhez rendelni törvény erejénél fogva, hogy milliárdos értékű döntési jogkört ad a miniszterelnök kinevezettjének számító mindenkori NMHH-elnöknek ez a jogszabály, úgy gondoljuk, hogy ez a szakmaiságnak, illetve az átláthatóságnak egy bizonyos kockázatát azért felveti. Ráadásul a javaslat elég szélesre tárja a döntési lehetőségeket, gyakorlatilag személyes meggyőződésére bízva azt, hogy mely gazdasági szereplőknek biztosít esetenként akár százmilliós nagyságrendű extraprofitot vagy többletbevételt, és kitől vonja ennek a lehetőségét meg. Semmilyen érdemi felügyelet, jogorvoslat ugyanis nincs. Ezzel meglátásunk szerint egy alapvető jogelvet sért, mert olyan nincs, hogy szülessen olyan döntés, amivel szemben nincs másodfok, tehát amivel szemben nem lehet fellebbezni, mert a jogorvoslat a legalapvetőbb jogelvek közé tartozik, hogy legyen rá lehetőség.
A másik, amit maximálisan támogatni kell, ez az Interpol listáján szereplő, gyermekpornográfiával összefüggő elektronikus adatok elérhetetlenné tételét lehetővé tevő felhatalmazás az NMHH számára. Ezt természetesen maximálisan támogatjuk mi is, sőt igazából megjegyeznénk: lehet, hogy ebben kicsit már késésben van a magyar törvényhozás, ezt már hamarabb is meg lehetett volna tenni a nemzetközi előkészületeket figyelembe véve.
A „Szupergyors internet” projekttel kapcsolatban azt feltételezzük, hogy ez nem halad úgy ‑ ahogy a kormány 2018. év végére megvalósítandónak betervezte ‑, mint ahogy azt tervezték. Tehát valószínűleg lemaradásban vannak a megvalósítást tekintve. A javaslat ugyanis a kivitelezés meggyorsításának eszközeit teszi lehetővé, tehát ezt szolgálja mindenféle jogi eszközzel. Ha közterületet érint a munkálat, ami a „Szupergyors internet” projekt megvalósítása érdekében történik, a tulajdonosi hozzájárulást azonnal megadottnak kell tekinteni közterület esetén. Vasutak, utak üzemeltetőjének 45 napja van arra, hogy mindenben megállapodjon a hálózatüzemeltetővel; és ha a kivitelezés egyszerre több ügyfelet is érint, hirdetményben is lehet őket értesíteni, ami 5, azaz öt nap múltán már közöltnek is tekinthető.
Arról nem is szólva, hogy az NMHH rendkívül széles döntési jogkört kap arra vonatkozóan, hogy a szolgalmi jogról dönthet, a kisajátítás miatti kártalanítás mértékét is meghatározhatja, ami normális esetben egy megegyezéses jogügylet kellene hogy legyen, hogy milyen kártalanítást tartanak méltányosnak az érintett felek. Ezt itt egyoldalúan eldöntheti az NMHH vezetője.
Azzal együtt, hogy az MSZP-frakció teljes mértékben támogatja a „Szupergyors internet” projektet, azért bizonyos árnyak felmerültek itt a projekt körül, tekintve, hogy a kormány és a Telekom közötti mintegy 300 milliárd forintos üzlet ‑ amely euróban is egymilliárd eurót tesz ki ‑, ennek a megkötése egyes sajtóinformációk szerint a kormány részéről gyanúsan összekapcsolódott az évtizedekig a Telekom tulajdonát képező és meglehetősen pártatlanul működő Origo-csoport eladásával. Annyi bizonyos, hogy a Telekom eladta Fidesz-közeli tulajdonosoknak az Origo-csoportot, és azóta az Origo-csoport egyértelműen kormánypárti, egyértelműen az ellenzéket kritizáló orgánummá vált, tehát a korábbi pártatlan jellegét, amit Telekom-tulajdon alatt meg tudott valósítani, egyértelműen elveszítette. Tehát amikor azt mondom, hogy önök a politikai terror eszközeivel élnek és lebontják a jogállamot, bármilyen ártatlan kék szemekkel teszik is, ez tény. Tehát, amikor az összes kommunikációs felületet a saját befolyási övezetükbe vonják, az a demokrácia csorbulása, a pártatlan tájékozódáshoz való alapvető emberi jog, alapvető alkotmányos jog sérelmét jelenti. Tehát mi ezt látjuk e mögött, hogy a Telekom beadta a derekát egy 300 milliárdos üzlet reményében, és annyi bizonyos, hogy az egyik legnagyobb magyar hírportál-értékesítés, az Origo-csoport megvétele óta a Fidesz és a Telekom közötti viszony rendkívül jónak mondható, kívülről úgy látszik, amit korábban nem feltétlenül lehetett mindig elmondani. Nem kizárt, hogy a Telekom elég hamar megkapja majd az 1. pont szerinti roamingdíjra a többletdíj engedélyét is, mert eleget tett, a kommunikációs felületben beadta a derekát.
Tehát ez az előterjesztés nem mentes az önök abszolutisztikus hatalomépítési törekvéseitől, ezek megnyilvánulnak benne. Vannak technikailag, műszakilag, szolgáltatás tekintetében támogatható elemek, de ezen túlmenően az aljas politikai szándékoktól nem mentes.
(13.50)
A szupergyors internetprojekttel kapcsolatban annyit azért megjegyeznék, hogy a Telekom, amely nagy T-vel tiszteltnek jelölteti magát, az én lakókörzetemben, Diósdligeten nemhogy a szupergyors, de a minimális vagy egyáltalán az internetszolgáltatást is alig tudja biztosítani, van, hogy napokra teljesen kinullázza magát az internet, és rendszeresen a szolgáltató központot kell hívni, ami korábban reménytelen volt, most már legalább a telefont felveszik, de ez nem segít azon, hogy az internetszolgáltatás egyenletes legyen. Tehát egyik oldalon százmilliárdokra hajtanak, hogy csináljanak egy szupergyors internetprojektet, a másik oldalon a budapesti agglomerációban a minimális internetszolgáltatási kötelezettségnek, azért, amiért pénzt szednek be a fogyasztótól, sem tudnak eleget tenni.
Nagyon kérem innen a parlament terméből is a tisztelt szolgáltatót, hogy vegye komolyan a feladatát, vegye komolyan a szolgáltatási szerződését, és ne várjon meg olyan eljárásokat, ami tekintélyének a romlásához vezet, tegyen eleget mindenütt annak, amit vállalt, és biztosítsa az egyenletes internetszolgáltatást, s ne csak akkor, amikor már a szupergyors internetprojektre lekaszálta a kormánytól a százmilliárdokat, hanem most, amikor tőlünk szedi be az egyáltalán nem kevés tízezer forintokat olyan szolgáltatásért, ami feleannyit sem ér, mert azt használja ki, hogy más internetszolgáltatónak nincs ott kábele, vagy ha már van UPC-kábel, akkor belső átalakítási költséggel járna az, ha az ember át akarna térni egyik szolgáltatótól a másikra. Én a nagy T jegyében egy tisztességes szolgáltatási magatartást kérek a Telekomtól, tegyen eleget annak, amire a T betű kötelez, a tisztesség kötelez, a tisztelet kötelez, s legyen mellé a harmadik T, hogy amit a Telekom vállal, azt nemcsak megajánlja, hanem teljesíti is.
Mindezek jegyében megfontoljuk, hogy melyik pont alapján mit tudunk támogatni ebből az előterjesztésből. Vannak támogatható célok, ugyanakkor árnyak is vetülnek bizonyos folyamatokra. Köszönöm szépen, elnök úr.