DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy egy fura színű köd van bizonyos frakciók vonatkozásában ezzel a projekttel kapcsolatosan. (Mesterházy Attila közbeszól.)
Pár dolgot szeretnék azért tisztába tenni ezzel a projekttel kapcsolatban. A jelen törvényjavaslat és vita nem a projektről szól, hanem az egyezmény 2. számú kiegészítéséről ‑ ez az első. A másik az, hogy jelenleg döntés a projektről a tekintetben még nincs, hogy az mennyibe fog kerülni, ki fogja megvalósítani, mikor és mikorra fogja megvalósítani ‑ ezek még sarokszámok, és azt kell látni, hogy jelenleg ennek a projektnek az előkészítése zajlik.
Többször elhangzott az, bár nem tudom, milyen forrásból, hogy kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a projekttel kapcsolatban. Jelenleg kötelezettségszegési eljárás a Budapest-Belgrád-vasútvonal létesítésével kapcsolatosan nincs. Ez a hivatalos álláspont. Én értem, hogy a képviselő uraknak ezt folyamatosan fel kell vetni, hogy ez a projekt milyen problémáktól szenved, de nincs eljárás. Piloteljárás van ezzel a projekttel kapcsolatosan folyamatban, amelynek a végéhez közeledünk, és ez arról szól, hogy az európai uniós irányelveknek és vonatkozó szabályoknak megfelel‑e az a beszerzési módszer, az a beszerzési út, amit Magyarország a kínai féllel közösen választott, hiszen Magyarország az Európai Unió tagja, és az eddigi visszajelzésekből úgy tűnik, hogy ez a fajta jogi konstrukció a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelel. Úgyhogy az a fajta hisztériakeltés, ami körüllengi ezt a projektet, a kötelezettségszegési eljárást harangozza be ‑ nincs ilyen.
Az európai uniós piac védelmével kapcsolatosan csak szeretném megjegyezni, hogy meg kell nézni, hogy a Huawei nevezetű ‑ tudtommal egyébként kínai ‑ cég a Deutsche Bahnnak az egyik legnagyobb beszállítója távközlési területen. Tehát nem tudom, hogy miért és kinek kellene megvédenie az európai uniós piacokat a kínai cégekkel kapcsolatban, amikor a kínai cégek már itt vannak az európai uniós piacon. Nem értem ezt a felvetést, semmilyen ténybeli alapja nincs.
A projekt megvalósításával kapcsolatban csak szeretném megjegyezni azt, hogy egy közös vállalat jött létre, amely közös vállalatnak az igazgatósági elnöke magyar, együttes döntéshozatali rendszer van, és 19 kínai és 41 magyar munkavállalót tervez alkalmazni ez a közös vállalat, amely közös vállalat bonyolítja le ezt a beruházást, illetve a fő beruházója ez a közös vállalat ennek a beruházásnak, tehát az, hogy több száz vagy több ezer vagy százezer kínai megjelenésével számolunk vagy számolnak egyesek ezzel a projekttel kapcsolatosan, megint egy légből kapott blődli. Ezek a számok az igazak.
Ez a vegyes vállalat hajtja végre majd ezt a beruházást, és pontosan azon beszerzési szabályzat alapján, amelynek a módosításáról most fog majd a tisztelt Ház szavazni… (Mesterházy Attila közbeszól.) Képviselő úr, nem az építésről van szó, ez a beruházó cég. (Mesterházy Attila: Én arról beszéltem! Én az építésről beszéltem! ‑ Az elnök csenget.) Majd oda fogok érni a válaszban. Köszönöm szépen. Én is végighallgattam. (Mesterházy Attila: Kötelessége is!) Ez a beruházó vállalat fogja majd azt a nemzetközi tendert kiírni, amely vonatkozásában az Európai Bizottságnak a végső visszajelzésére várunk. Ez egy nyílt, európai uniós irányelveknek és jogszabályoknak megfelelő tender lesz, amely tenderben fognak majd ajánlatot adni azok a cégek, amelyek meg kívánják építeni és valósítani ezt a beruházást.
Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a beruházás vonatkozásában létesítési építési engedélyekkel a beruházó nem rendelkezik, ezeknek a megszerzése, ezeknek az építési engedélyeknek a beszerzése és a tervezési folyamat majd a tender eredményeképpen létrejövő szerződésben a kiválasztott vállalkozók feladata lesz. Tehát az, hogy itt milyen műszaki tartalommal, mennyiért és milyen területeken megy át ez a vonal, még jelenleg egy kérdés, hiszen ezt majd a nyertes vállalkozónak kell megterveznie. Ugyanígy, ha arról beszélünk, hogy milyen megtérülést fog mutatni ez a beruházás, nyilvánvalóan nehéz úgy számolni és megtérülési mutatókról beszélni, hogy még pontosan nem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni. Azt, hogy mennyibe fog kerülni, majd a nyílt nemzetközi tenderben beadott ajánlatok fogják eldönteni.
Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy jelenleg Magyarország még nem rendelkezik a finanszírozás vonatkozásában érvényes szerződéssel. A nemzetközi egyezmény rögzíti azt, hogy a kínai félnek a jelen piaci helyzettől és a piaci körülményektől csak pozitívabb ajánlatot lehet adni a finanszírozás vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg Magyarország számára elérhető kamatlábaktól csak alacsonyabb kamatlábakat lehet megajánlani a kínai félnek; ezek a tárgyalások még folyamatban vannak.
A vonatkozásban, hogy hogyan lesz majd a tender és ki fogja megépíteni ezt a beruházást, szintén fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy szerződéskötési kötelezettséget nem eredményez ennek a tendernek a lefolytatása. Arra, hogy ki fogja építeni, a válasz az, hogy majd a nemzetközi tenderben beadott ajánlatok alapján azok a cégek fogják építeni, amelyek beadják ezt a transzparens és nyílt ajánlatot.
A beruházás létjogosultságával kapcsolatosan csak szeretném megjegyezni azt, hogy azt gondolom, Magyarország árufuvarozásban betöltött szerepét mindenféleképpen erősíteni kell. Ennek az egyik eredménye volt az, hogy magyar kezdeményezésre a Borostyánút, egy új nemzetközi árufuvarozási folyosó nyílt meg az év elején Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia közreműködésével. Azt gondolom, nem szabad elhallgatni azt, hogy térségünkben Ausztria és az osztrák államvasutak szerepe mennyire erős, és nyilvánvalóan saját maguk felé szeretnék ezeket az árufuvarozási folyosókat megnyitni, nem beszélve arról, hogy 2008-ban a MÁV Cargót az MSZP-s kormányzat privatizálta, úgyhogy e vonatkozásban is, azt gondolom, a magyar árufuvarozás és vasúti árufuvarozás nagymértékben legyengült.
Most a kormány ezt próbálja a tekintetben erősíteni, hogy amikor egy pireuszi kikötő ‑ ez egy mélytengeri kikötő ‑ és a kínai áruknak az európai hídfőállása itt létrejön a térségben, akkor, azt gondolom, azt a történelmi és geopolitikai lehetőséget meg kell ragadni, hogy az a mérhetetlen mennyiségű kínai áru Magyarország érintésével lépjen be az Európai Unióba, és ne adott esetben Ausztria vagy más országok felé. Azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen egy nagyon fontos nemzetstratégiai érdek, amely egy jövőbeni felelősségteljes látást igényel a tekintetben, hogy hogyan képzeljük el Magyarország szerepét mind az árufuvarozás tekintetében itt a térségben, mind a gazdasági tevékenysége tekintetében. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna csak mondani.