ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a buta konstrukció ‑ azt kell hogy mondjam ‑ két dolgot nélkülöz: a transzparenciát és a garanciákat. Átláthatatlan az egész, ahogy itt már nagyon sokan nagyon sokszor elmondtuk, és nincsenek garanciák. Államtitkár úr, látott‑e ön olyan írásba foglalt, vagy létezik‑e olyan írásba foglalt kínai ígéret, amelyik kimondja, és biztosítja azt, hogy itt az áruforgalom volumennövekedése olyan mértékű lesz, hogy ez a beruházás meg fog térülni? Van‑e olyan garancia, hogy mondjuk, a kínai fél akkor holnapután nem gondol egyet, és nem helyezi át akkor a kereskedelmének fő tengelyét, mondjuk, Olaszországba. Megmarad Pireusz így-úgy, de a kereskedelmi forgalom mégsem éri el majd azt a szintet, ami elegendő lenne ahhoz, hogy ebből a beruházásból egy profitábilis projekt kerekedjék ki, és Magyarország ne fizessen rá. Tudja‑e tiszta szívvel azt mondani, hogy igen, létezik ilyen írásba foglalt ígéret, és Magyarország atombiztosan be van biztosítva? Óriási összegről van itt szó. Sokan elmondtuk, hogy mi mindenre lenne elég ez a pénz, és hogy mi mindent kellene egyébként megvalósítani csak a MÁV területén. És akkor elkalandozhatnánk máshová is, hogy ez a 700 milliárd forint Magyarországon mire lenne elegendő, miért kellene sokkal gondosabban hozzányúlni. Miért kellene ezt gondosabban felhasználni.
A másik: azért van itt nagyon-nagyon sok bicskanyitogató példa. Hadd emlékeztessem akkor önt például a Zalaszentiván-Szombathely közötti vasút-villamosítás anomáliáira: 40 százalékkal, hipp-hopp megdrágult ez a projekt. Nyilván tök véletlen, hogy ebben az R-Kord, a „Pénztáros” Lőrinc féle R-Kord is részt vett. Hol van a garancia arra nézve, hogy akkor az az 550-600 vagy 700 milliárd forintos beruházás nem lesz, mondjuk, 1000 milliárd vagy 1200 milliárd forintos beruházás? És hol van a garancia, hogy Magyarország még a most prognosztizálhatónál is jobban ne fizessen rá erre az egészre? Mi nem látjuk. Gondolom, van olyan képviselőtársuk, aki látott ilyen hatástanulmányt, sajnos nekünk ezeket nem mutatták meg. Pedig szükségünk lenne rá. Tehát nehogy már ezzel egy idegen ország járjon jól, vagy éppen alvállalkozóként akkor nagyra nőtt és kielégíthetetlen kis gömböcök! Ebbe nem tudunk belemenni. Nem tudjuk ezt így elfogadni.
És akkor az alternatíva: merthogy mi lenne ezzel a vonallal, ha áttevődne ez a korridor, és máshol valósulna meg a fejlesztés? Igen, nagyon örülünk annak, hogy más is úgy látja, hogy ha már egy ilyet meg kell lépni, akkor bizony lenne jobb útirány is a Budapest-Kecskemét-Szeged-Szabadka, aztán onnét becsatlakozni az újvidéki pályára, tehát lenne egy jobb alternatíva. Mi lesz akkor ezzel az így felhagyott vonallal?
A Jobbiknak erre van koncepciója, pontosan látjuk azt egyébként, hogy a dél-pesti közlekedés milyen nehézségekkel küszködik, azt is hozzátesszük egyébként, hogy lenne fantázia, mondjuk abban, hogy valamiféle elővárosi fejlesztést valósítsanak akkor meg Kunszentmiklósig. Forgalmi adatok alapján és mondjuk, korábbi pozitív példák alapján azt lehet mondani, hogy ez egy reális elképzelés lenne. A baj a közbülső pályákkal lenne, mert a déli rész, mondjuk, akkor Baja vagy éppen Kiskunhalas, Kiskunfélegyházán keresztül ebbe az új korridorba beköthető lenne, tehát a déli rész is akkor ilyenformán a mi koncepciónk alapján megkapná azt, ami megilleti. Az ottani lakosok is megnyugodhatnának, tehát semmiféle csorbát nem szenvedne az ő közösségi közlekedéshez való hozzáférési joguk.
És akkor egy utolsó bekezdés, visszatérve Dél-Pestre, tudja ön is, mi is tudjuk, mindenki tudja, hogy milyen problémákkal küszködik, mondjuk, Soroksár, Dunaharaszti, Pestszenterzsébet. Onnét kellene egyébként egészen Soltig egy egyvágányú villamosított, felújított vonalkoncepciót megvalósítani, ami egyébként, mondjuk, a Duna túloldalán lévő Dunaújvárosnak vagy éppen Földvárnak is egyfajta alternatív lehetőséget biztosítana arra, hogy be tudjanak az ott lakók jutni Budapestre. Hiszen tudjuk azt, hogy Budapest nehezen átjárható, mennyire időrabló, mondjuk, ezekről a településekről is eljutni ezekbe a desztinációkba. De egy ilyen kikerülővel ez adott esetben megoldható lenne. Tehát ez lenne az az elképzelés, amit akkor föl lehetne kínálni azoknak a településeknek és az ott élő embereknek, akiket hogyha elejtenék ezt az egyébként alapvetően elhibázott elképzelést, valamivel kárpótolni kellene.
Én arra kérem államtitkár urat, hogy ezeket gondolják át, mert tudom, hogy teljes illúzió ez a kérés, ez az óhaj önök felé, valamiért ehhez nagyon ragaszkodnak, ehhez a projekthez, ehhez a 700 milliárdos gigaberuházáshoz. Ha itt csak egy 15 százalékos hazai önrészt veszünk alapul, még akkor is súlyos tízmilliárdokról lenne szó, amit adott esetben az önök politikai alapon ‑ mert milyen más alapon ‑ kiválasztott alvállalkozói majd maguknak szépen lenyúlhatnának, és olyan extraprofitot tudnának ennek révén zsebre tenni, amiből mi, a Jobbik részéről, köszönjük szépen, de nem kérünk. Köszönöm a figyelmét.