DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Jó volt hallani, amikor úgy kezdte, hogy végre egy jó hír, hiszen béremelés lesz a felsőoktatásban. Igen, szembesültünk azzal, hogy ez egy olyan elodázhatatlan feladat, amit meg kell oldani. Meg kell oldani azért, mert ezeken az egyetemeken képezik a jövőt, és nem mindegy, hogy az itt tanuló jövő generációja milyen tudással, milyen ismerettel lesz felvértezve. Ha ezek a tanársegédek, adjunktusok, docensek, professzorok elhagyják a pályát, és elviszik magukkal azt a tudást, amit át kellene adni ezeknek a fiataloknak, akkor nagyon nagy hátrányba kerülünk. Ha olyan kontraszelekció alakul ki, hogy a versenyszférában, a gazdaságban találják meg számításukat ezek az emberek az egyetemi katedra helyett, akkor megint csak nagy versenyhátrányba kerülünk, mert olyan kontraszelekció alakulhat ki, amivel enyhén szólva is hátrányos helyzetbe kerülhet a magyar felsőoktatásban végzett jövő generáció.
Tehát mindenképpen fontos az, hogy megtegyük azt az első lépést, amivel a fiatal oktatókat, kutatókat tudjuk a katedrához vonzani, hiszen nekik a legnagyobb a csábítás, őelőttük van még ott az a döntési lehetőség, hogy a gazdasági életben vagy a tudomány területén kívánnak elhelyezkedni. Ezt a döntést kívánja segíteni első lépésben a kormány azon intézkedése, amivel a tanársegédek és adjunktusok béremelését kívánja megvalósítani.
Ugyanakkor felvetette azt a kérdést, hogy saját maguknak kell kigazdálkodni az intézményeknek a béremelés egy részét. Azt kell mondjam önnek, nem állította senki sem azt, hogy az intézmények költségvetési támogatása nem biztosítja majd a bérrendezésben érintett illetmények kifizetésének fedezetét. Az elmúlt időszakban végrehajtott szakpolitikai és strukturális átalakításokkal, a kancellári rendszer bevezetésével és hatékony működtetésével jelentős források szabadultak fel.
Ezen túl a 2016-os költségvetés fejezeti előirányzatai közötti átcsoportosítás is kellő fedezetet biztosít az esetleges bérrendezéshez, így például a felsőoktatási és strukturális alap előirányzata, amelyet már nem szükséges adósságrendezésre fordítani, ugyanis az intézmények az eddig vállalt szerkezetátalakítási, hatékonyságnövelő intézkedéseket végrehajtották, tartozásállományukat csökkentették, így már a 2014. évben is pozitív egyenleggel zárhatták az évet.
A szükséges forrásigény tehát tartalmazza a jövő évi költségvetést, ennek többletéről a költségvetési vita folyamán már számot adtunk. A fenti források állami költségvetési források, így a bérrendezés fedezetét az állam biztosítja, ráadásul úgy, hogy nem kerül máshonnan forráselvonásra sor.
Azt hiszem, kedves képviselőtársam, ennek szükségességével mind a ketten egyetértünk, én pedig azzal szerettem volna megnyugtatni önt, megköszönve a kérdésfelvetését, hogy az állam teljes egészében a költségvetésben fogja biztosítani ennek a szférának a béremelését. Köszönöm szépen a kérdését.