DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A mai napon alapos vitát folytattunk arról, hogy kié is legyen a föld, legyen-e eladva, mit kezdjen az állam ezzel a földterülettel, helyes cselekedet-e ez vagy rossz cselekedet ez. Minden frakció a maga álláspontjából elmondta a maga véleményét. Nagyon sok esetben tisztán, világosan lehetett érteni, hogy a különböző frakcióknak milyen álláspontja van és hogy miből következik ez. Hiszen szocialista képviselőtársaink hozzáállásából lehetett látni, hogy ők igenis a régi szocialista nagyüzemet, a nagyvállalatokat képviselik, azon érdekeiket és sérelmeiket hozták föl, hogy ennek most itt vége szakad.

A Fidesz-KDNP egyértelműen állást foglalt arról, hogy a nagy birtokméreteket meg kell szüntetni, minél több ember megélhetését kell biztosítani ezen területekből, és ehhez meghozta azokat a különböző intézkedéseket, amelyeket elhatározott. A deg­resszió­val való szabályozást, most a parcellák kimérését ehhez igazítja, a különböző állami támogatásokat és európai uniós források elosztását, ami mind-mind annak a birtokszerkezetnek a kialakítását kell szolgálja, hogy 80 százalék kis- és közepes vállalkozás, 20 százalék lehet a nagyüzem. Végtelenül fontos dolog az, hogy nem szabad a kétféle üzemméretet egymással szembefordítani, mert az a magyar gazdaság kárára lenne, hanem ezt a két üzemméretet egymás segítésére, egymás generálására mint katalizátort kell használni, hogy minél több foglalkoztatás és megélhetés legyen.

A Jobbik álláspontján csodálkoztam. Bevallom őszintén, meglepett engem ez az állásfoglalás, hiszen azt gondoltam, hogy a leghangsúlyosabban ők fogják képviselni majd a kisgazdaságok érdekeit, ők hallják meg azokat a hangokat, amivel a parasztemberek keresnek bennünket is a célból, hogy hadd tudjanak minél több földhöz jutni, segítsük elő ezt a folyamatot. Ezzel szemben az az üzenet érkezik számukra, hogy ha hatalomra kerülnek, igyekeznek államosítani ezeket a területeket.

Ez egy nagyon nem jó üzenet, és ez egy nagyon nagy meglepetés volt számomra, hogy ezt halljam a Jobbiktól, és hogy nem pártolja, nem támogatta azt, hogy végre van egy olyan erős kormány, aki mer hozzányúlni a nagyüzemek földarabolásához, és hogy odaadjuk ezeknek a gazdálkodóknak, akiknél a legjobb helyen van.

Azé legyen a föld, aki megműveli ‑ mondja ön -, és hogy az nem lehet, hogy aki a 36 év bérleti joggal van. Azt kell mondjam önnek, hogy a jövőt biztosítja pontosan ez a terület. Tehát az, aki felelősen gazdálkodik, és pontosan ez adja azt, hogy a vidék Magyar­országának megélhetése, megmaradása biztosítható, mert ezekre a pillérekre lehet hosszú távon építeni, hogy ott lesznek ezek a pillérek, akikre gyakorlatilag mindaz a kötelezettségvállalás, mindaz a jóléti szolgálat, ami egy-egy ilyen közösség fenntartását, fennmaradását, gerincét kell hogy jelentse, ezek a földterületek mind ezt kell hogy szolgálják a jövőben.

Spekuláció? ‑ mondja ön. De mi spekuláció benne, hogyan lehetne spekulálni, amikor 20 éves elidegenítési tilalom van, állami elővásárlás van, liciten lehet hozzájutni, természetes személynek lehet hozzájutni? Ez mind-mind olyan fogalom, amivel vagdalkozunk, dobáljuk be, mert már jön belőlünk automatikusan, de ha végiggondoljuk, akkor sem ön, sem én, képviselő úr, nem tudnánk egy olyan helyzetet fölállítani, amivel spekulánsként itt különböző földeket tudnánk venni, hogy át tudjuk verni a rendszert.

Mit fog okozni a földárverés a társadalomban? ‑ veti föl ezt a kérdést. Azt kell mondjam önnek: fejlődést, beruházást, minőségi megújulást és biztonságot. Ez egy nagyon fontos szempont, hiszen a bérlemény és a tulajdon között óriási különbség van társadalmilag, szociológiailag, tulajdonilag, minden szempontból. És amikor a szociális földprogramokat hozza sorban, akkor azt kell mondjam, meg kell nyugtassam önt is és mindenkit, aki figyel bennünket, hogy nem érintettek az árverésben azon területek, amelyek szociális célra vannak félretéve vagy ma is már a szociális célokat szolgálják, hiszen erre megvan a földterület, nagyon jó példák mutatják azt, hogy ezek hogyan működnek.

És a végén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az EU-s szabályokkal kapcsolatosan: a föld érték, és szerencsére ez a folyamat is azt az értékét mutatja meg, hogy ma már senki nem elkótyavetyélni akarja (Sallai R. Benedek: Kivéve a magyar államot.), hanem sokkal inkább megőrizni és birtokolni akarja ezt a testet. Köszönöm szépen.