DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, összegyűlt jó néhány kérdés, amelyekre célszerű, ha válaszolok. A bőség zavarával küzdve azért van néhány olyan dolog, amivel nem akarok elébe vágni államtitkár úrnak, hiszen őt több alkalommal megszólították, de szerintem el kell azért mondjam a véleményemet néhány felvetésre, kérdésre, ami itt elhangzott.

Az egyik az, hogy Harangozó képviselő úr mondta, ha jól emlékszem, nem tudom, hogy ő mondta-e, akkor nem írtam föl pontosan, hogy tízezer darabra van itt szétíratva 350 ezer hektár, nem tudom pontosan, hogy ő mondta-e, valami ilyesmit. Nincs ez szétírva, ez így van már ki tudja, mióta. Ezek a helyrajzi számok gyakran 100 és 150 évesek, tehát a kormány nem írt szét semmit sem. Tehát ha valaki ilyen alapszintű dolgokkal nincsen tisztában, akkor talán jobb, ha inkább a felkészülésre fogja azt az időt, amit itt tölt, ne haragudjon. (Harangozó Gábor István: Nehéz volt, de megvan. ‑ Az elnök csenget.) Ne hara­gudjon, attól még, amit ön mondott, teljes valót­lan­ság, hiába csóválja a fejét és fogja azt. (Harangozó Gábor István: Szánalmas! Gyalázat!) Én nem tudom, hogy mi a szánalmas, az, ha valaki felkészül egy ülésre vagy sem, szerintem az utóbbi. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.)

A következő: szociális szövetkezetek ‑ hozzátéve azt, hogy nyilván az FM igyekszik minden kérdésre válaszolni, de azt hiszem, hogy ez nem teljesen a mi területünk. Egy dolog biztos, hogy az önkormány­zatok részére azokat a területeket, amelyeket akár szociális szövetkezetek veszik igénybe vagy az önkor­mányzatok közvetlenül Start-munkára, az állam a jövőben is tudja biztosítani. (Gőgös Zoltán: Hon­nan?) Egyébként is munkaintenzív ágazatokban dolgoznak a szociális szövetkezetek, kertészetekben például, már most jó néhány területet kaptak, va­gyon­gazdálkodásban vannak ezek a területek, illetve sok olyan belterületi ingatlan van, zártkert, fel­hagyott zártkert van, az országban egyébként 200 ezer hektár, ami lehetővé teszi azt, hogy ezek a szövetkezetek földhöz jussanak. Tehát szerintem így általánosságban erről nagyon könnyű beszélni, de én nem emlékszem arra, hogy az NFA visszautasított volna akár önkormányzatot, akár szociális szövet­kezetet föld dolgában. Hozzátartozik, hogy ehhez nem is ilyen 100 meg 200 hektáros területek szükségesek.

Magyar Zoltán kérdezi a Fidesz programját. Én ajánlom a figyelmébe a 2010-es programot, ami most is hatályban van. Abban pontosan benne van a családi gazdaságnak a támogatása. Benne van, ezt el kell olvasni, és ez jól látható. (Magyar Zoltán: Ez nem volt benne.) Benne van a programban, legyen nyugodt a képviselő úr afelől, hogy benne van. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.) Többek között az is, mert vannak olyan részei, amelyekben többen a jelenlévők közül mint szerkesztő, feladatot vállaltak.

Sallai Róbert Benedek képviselő úr a Jobbik integrációs törvényjavaslatát kéri számon. Szerintem induljunk az elejéről, a Jobbik legfeljebb módosító javaslatokat tudott eddig letenni a vitában, várjuk azt a komplett földtörvényt, ami a föld államosítására vonatkozik, várjuk azt a konkrét földtörvényt, amit önök már megígértek, és szerintem utána, mint ahogy mindennek megvan a sora, a többit is meg lehet vitatni.

Sallai Róbert Benedek képviselő úrnál nem igazán értettem azt, hogy a hulladékgazdálkodással hogy akarja összekeverni a földet. Nyilván végül is minden dolog mindennel összefügg, de szerintem a földet ‑ mint megújuló természeti kincset és nemzeti vagyont ‑ nem kellene más analógiákkal kritikába hozni, legalábbis a kormány földprogramját.

Önerőnél vagyonosodási vizsgálatot akar a kép­viselő úr. Nem tudom, ez mennyire népszerű. Bízom abban, hogy aki földre licitál, különösen, mivel a területek 80 százaléka 10 hektár alatti, állni tudja az önerőt. Egyébként is tud hitelt fölvenni, azt sem tartom kizártnak, hogy akár tud kölcsön kérni család­tagoktól vagy olyan vagyontárgyhoz nyúlni, amire nincsen szükség, ha 10 százalék önerőt le kell tenni néhány hektárra. Tehát nem hiszem, hogy ez egy leküzdhetetlen dolog lenne. És azt sem hiszem, hogy nekünk vissza kellene hátrálnunk ebből a prog­ramból azért, mert vannak nagyobb területek meg vannak esetleg tőkeerősebb vásárlók, mert akkor pontosan azokkal a kisebb gazdálkodókkal tolnánk ki, akiknek a területébe, mondjuk, be van ékelődve egy állami néhány hektáros darab vagy akár néhány ezer négyzetméteres darab.

Demeter Márta képviselő asszony, azt látom, hogy nem tetszik a munka, amit végzek, képviselő asszony (Demeter Márta: Nem.), de nem is várom el azt, hogy a nagybirtokosok és a külföldiek pártjának tetsszen az, amit a tárca végez. (Felzúdulás, közbe­kiáltások az MSZP soraiból, köztük: Figyeltél, ami­kor beszéltünk? ‑ Harangozó Gábor István tap­sol. ‑ Az elnök csenget.) Igen, látom, hogy sikerült az aktivitásukat fölcsigáznom. Valamennyi kérdés­ben, amit ön mondott és amelyek egyébként rész­let­kérdések, illetve csekély jelentőségűek, szerintem a földtörvényhez és a gazdák földhöz juttatásához képest már korábban részletes tájékoztatással éltem. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Ugyanakkor azt a műkörmös hölgyet, akit önök állandóan támadnak, kötelességemnek tartom meg­védeni. Tisztességes, becsületes gazdasszony, tisztes­sé­ges, becsületes gazdálkodó család… (Gőgös Zoltán: És mikor látott tehenet?) Tisztességes, be­csü­letes család, és méltatlan zaklatásnak voltak kitéve az önök részéről. Tisztelt Országgyűlés! Itt és most is el szeretném azt mondani, hogy az azért egy fel­háborító dolog, hogy egy gazdát vagy egy gazd­asszonyt azért támadnak, mert nem kizárólag mezőgazdálkodással foglalkozik, hanem mint mond­juk egyébként, hogy álljanak több lábon, keres­kedjenek, készítsenek élelmiszert, adják el, nyis­sanak panziót, vállaljanak szolgáltatásokat, gép­jármű­szerviz például és így tovább, utána pedig, ha valakinél találnak egy olyan profilt, ami egyébként nem gátja annak, hogy gazdálkodjon, mert mégsem egy űrhajós, aki fenn van a világűrben egy fél évig, akkor utána országosan is meghurcolják. Ezt vissza kell utasítanom a magyar gazdatársadalom nevében, és már most előre jelzem, hogy tudom én azt, hogy önök nagyon készülnek arra, hogy hány vidéki orvos, aki egyébként földműves, hány olyan iparos, aki egyébként földműves, lesz majd pellengérre tűzve és még mások, akik egyébként nem kizárólag földműveléssel foglalkoznak, lehet, hogy falusi ven­déglátással foglalkoznak és így tovább. (Közbe­szólások és derültség az MSZP soraiban. ‑ Az elnök csenget.)

Az alkalmazottak részére, akik nem földművesek, bármennyire is fáj ez a nagytőkének és a cégek tulajdonosainak, nem nyílik meg a földvásárlás lehetősége. (Gőgös Zoltán: Aki orvosi egyetemet vég­zett…) Az is, aki orvosi egyetemet végzett és nem földműves, az sem vásárolhat. (Gőgös Zoltán közbe­szól.) Örülök ennek az ilyen kérdezz-feleleknek, de nyilván a képviselő úr nem akarja megsérteni a többieket, akik benyomták a gombot, és várják azt, hogy kérdezhessenek, azzal, hogy közbevág és a saját kérdését teszi itt föl.

Szeretném megvédeni tehát a műkörmös gazd­asszonyt, azokat is, akik falusi vendéglátással foglalkoznak meg vetőmag-kereskedelemmel, vagy akár pedagógusként dolgoznak, mert így tudnak megélni, és korábban nem volt elég földjük, gyakran pontosan önök miatt ‑ akik ezeket a földeket a csókosoknak adták oda ‑ ahhoz, hogy önállóan gaz­dálkodjanak. Egyébként nyilván lehet példálózni, 7700 gazda kapott földet a „Földet a gazdáknak” program keretében. Ebből körülbelül száz esetet tudnak felhozni, nyilván ezt is a maga helyén kell kezelni.

Lejárt földbérletek, hogy jártak itt sokkal korábbi földbérlők? Tisztelt Országgyűlés! Nyilván, aki korábban földbérlő volt, akár nagy cég, akár kicsi, az tudta azt, hogy meddig tart a föld bérlete. Letelt, és utána a magyar állam ezt meghirdette. Erre lehetett számítani. Lehetett számítani Mezőhegyesen is, amit egyébként sikerült úgy privatizálni, ahogy, kivonni az állami földből. Most hirtelen érzékeny téma lett a 220 éves ménesbirtok; amikor eladták a csókosoknak, akkor nem volt érzékeny téma. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Akkor nem ennyien dolgoztak, hanem több ezren, és most négyszázan vannak, tehát azért itt a pontosságnak megvan a maga jelentősége. De ott is letelt a földhaszonbérleti idő, és utána van egy pályázat, és utána eldől az, hogy ki nyer. Ugye, önök sem gondolják azt komolyan, hogy olyan pályázatot írt ki a kormány, hogy már előre megvan az, hogy mondjuk, egy MSZP-s nagybirtok nyer?

Túl drágák a földek ‑ ezt mondta a képviselő asszony. Máskor meg azt mondja az MSZP, hogy elkótyavetyéljük a földeket. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Szerintem ezt egymás között rendezzék el, hogy akkor megvásárolhatóak-e a földek vagy pedig alacsony áron adja ezeket el a kormány. Egy liciten alakul ki a föld ára, és ahol drágább a föld, nyilván nehezebb földhöz jutni, de ugyanakkor vannak olyan területei az országnak, ahol egyébként a földárak mérsékeltebbek. Szerintem a gazdákra, a fiatalokra kell azt bízni, hogy mit vásárolnak és mit nem, mit vállalnak fel a liciten, és mi az, amit nem vállalnak föl. Egyébként a fiatalok számára igenis jelentős segítség ez a program, mert ahol van egy idősebb gazda, egy idősebb családtag, és lehet, hogy a birtoka nem túl nagy, de most ki tudja egészíteni, akkor lehet, hogy a fiatal mégis azt vállalja, hogy ő folytatja a családi gazdálkodást.

Lukács László György itt több családot is emleget. Tisztelt Képviselő Úr! Nem láttam itt olyan dolgot, ami tilos lenne. Én mind a Hubai családot, mind Fazekas Szabolcsot és családját, mind Garancsi urat és Kékesi Dezső családját is szeretném meg­védeni. Ha önnek valami baja van, akkor szerintem ezt nem az Országgyűlésben kell tisztázni, ha ezekkel a családokkal önnek valamilyen problémája van. De azt el szeretném mondani, hogy nyilván ezek a támo­gatások, agrártámogatások már, a terület­alapúak és a többi is nem egy ismeretlen dolog. Ha ön lát valamilyen kivetnivalót, akkor tegyen felje­lentést ezekben az esetekben vagy más esetekben is. De hogy szorgalmas, dolgos emberek rovására ön itt az Országgyűlésben feltételezésekbe bocsátkozik, s eleve olyan helyzetet akar teremteni, hogy ezek közül a családtagok közül vagy a rokonaik vagy a név­rokonaik közül valaki már úgy induljon neki egy árverésnek, hogy másodrendű állampolgár, no, ez a modern kori kuláküldözés, tisztelt képviselő úr.

(20.50)

A magyar gazdatársadalom nevében ezt én kikérem, hogy itt az Országgyűlésben szóvá tegye. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Egyébként én senkinek a jövőbeni árverésével, földvásárlási szándékával kapcsolatban nem bocsátkozom találgatásokba. Ön bocsátkozik találgatásokba, teljesen felelőtlenül. Szerintem majd eldől annak idején, hogy egyáltalán az érintettek akarnak-e földet venni, mennyi földet akarnak venni, és hogy mi lesz egy árverés eredménye. Ez majd eldől, ez egy jövőbeli dolog. Én, hangsúlyozom, nem akarok egyetlen esetben sem találgatni arról, hogy na, akkor majd mi lesz. Az pedig teljes képtelenség, hogy itt valami osztogatás lenne. Képviselő úr tanult jogász, tehát nyilván tudja azt, hogy egy árverés hogy működik. Az árverés nem osztogatás, nyilvános árverésen az ottani földművesek tudnak a földre licitálni. És 300 hektár a határ, hangsúlyozom, 300 hektár a tulajdoni határ, tehát akinek már van valamennyi területe, az ennyivel kevesebbet tud majd megvásárolni. Az, hogy most egy család elindul-e egy ilyen liciten vagy bárki elindul, szerintem a jövő kérdése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)