IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy olyan témáról szeretnék beszélni, ami, úgy gondolom, hogy nem kap kellő figyelmet, holott a családok tízezreinek életére van hatással.
Mint tudjuk, március 1-jével átalakult a segélyezési rendszer, érintetlenül hagyva az otthoni ápolásért járó ápolási díjak rendszerét. Az alanyi jogon járó alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj jogosultsági feltételei és összegei nem változtak, az ellátásokat továbbra is a járási hivatal határozza meg. Az önkormányzatok települési támogatás gyanánt nyújthatnak méltányossági ápolási díjat, amire a korábbiakhoz hasonlóan maguknak kell biztosítaniuk a fedezetet. Mivel az állam kivonult számos szociális ellátás finanszírozásából, nagyobb terhet rakva ezzel az amúgy is forráshiányos önkormányzatok vállára, a településeknek a korábbiaknál is kisebb a mozgásterük arra, hogy méltányossági ápolási díjat nyújthassanak az idős, tartósan beteg családtagjaikat ápolók számára.
Arról persze nincsenek adatok, hogy februárban hány önkormányzat döntött úgy, hogy márciustól megszünteti ezt az ellátási formát és nem nyújtja tovább települési támogatásként. Korábban a több tízezret is elérhette az ellátásban részesülők száma, és ez a szám egészen biztosan csökkent. Azok, akiktől megvonták a támogatást, nagyon nehéz helyzetbe kerülhettek: megszűnt az egészségbiztosításuk, így fizetniük kell a havi 6930 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezenfelül az ápolással töltött idejük már nem számít bele a szolgálati időbe a nyugdíjnál.
Ez azért is különösen igazságtalan, mert a beteg, idős hozzátartozójukat ápolók valójában az állam feladatát végzik el, tehermentesítik az állami intézményrendszert. A különböző pszichiátriai, idegrendszeri betegségben, demenciában szenvedők vagy például a végstádiumú rákos betegek hozzátartozói mindenféle támogatás nélkül gondozzák a családtagjukat. Ha az önkormányzat jobb anyagi helyzetben van és megteheti, hogy ezt kompenzálja, a támogatás akkor is nagyon-nagyon kevés, gyakorlatilag megegyezik a segély összegével. 23 600 forintról van szó.
Az intézményi ellátásért járó normatíva ennek közel háromszorosa, azaz az aránytalanság óriási, holott az ápolásra szoruló beteg embereknek az a legjobb, ha otthon, családi környezetben maradhatnak. A hozzátartozóknak pedig, akik a teljes, méltóságteljes életet akarják biztosítani beteg családtagjaiknak, nyilvánvalóan az lenne a legjobb, ha az otthoni ápolás nem jelentené egyben a biztos elszegényedést és nem is járna a munkaerőpiacról való többéves vagy akár évtizedes elszakadással. Ezek ugyanúgy igazak a valamilyen fogyatékossággal élő rokonukat, mint az idős, beteg családtagjaikat ápolókra.
Nyilvánvaló, hogy az államtól átvett feladatot megfelelő módon kellene elismerni, az ápolási szükséglet szerint. Ausztriában például egy olyan rendszer működik, amelyben az ápolásért járó díjat óraszámban meghatározott ápolási szükséglet szerint állapítják meg, tehát az alapján, hogy mennyi időt kell a beteggel lenni. A támogatás nem az ápolónak, hanem az ápoltnak jár, aki nemcsak a közeli hozzátartozó segítségét veheti igénybe, hanem például előfordulhat, hogy a szomszéd gondozza a beteg családtagot, amíg a hozzátartozók dolgoznak. Egy ilyen rendszer meg tudná akadályozni az ilyen családok elszegényedését, a munkaerőpiactól való tartós elszakadását, és az ápolásra szorulóknak is méltóságteljes életet, otthoni gondozást tud biztosítani.
A legfontosabb dolog azonban az volna Magyarországon, hogy végre felismerjék a döntéshozók, az otthonápolás nemcsak olcsóbb, de jóval emberségesebb is. Az otthonápolásért járó díj rendszere legyen differenciáltabb az ápolási szükséglet szerint. A támogatást oda lehet adni akár a szomszédnak vagy egy közeli barátnak is. A jelenlegi önkormányzati hatáskörben megállapítható méltányossági ápolási díj épüljön be az alanyi jogon járó ellátásba, legyen ez egy egységes rendszer.
(18.20)
Emellett otthon közeli szolgáltatások segítsék a hozzátartozókat abban, hogy össze tudják egyeztetni a munkát és az otthoni ápolást.
Azt gondolom, hogy ezzel a kérdéssel erősen ideje lenne foglalkozni, különösen azok helyzetét kell rendezni, akik elestek a méltányossági ápolási díjtól. Remélem, hogy a kormány mielőbb tesz ez irányba lépéseket. Egyébként a kérdésünkre pedig, őszintén remélem, hogy választ is fogunk kapni.
Köszönöm a figyelmet és a szót. (Taps az LMP soraiból.)