BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Száz évvel ezelőtt, 1915-ben hunyt el Széll Kálmán egykori miniszterelnök, róla szeretnék megemlékezni a következő percekben.
Széll Kálmán Gasztonyban született 1843. június 8-án, nemesi hagyományaira és ’48-as szerepére büszke családban. Apja magas közhivatalokat töltött be, országgyűlési képviselő is volt. Ehhez a családi háttérhez társult Deák Ferenc atyai barátsága. Az ifjú Széll Kálmán tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban kezdte, majd Szombathelyen folytatta a premontreieknél. A budapesti egyetem jogi karát 1863-ban végezte el, majd két évvel később jogi doktori címet szerzett. Pályáját Rátóton kezdte mint szolgabíró.
Az ifjú jogász politikusi pályára készült, s 1869-ben a szentgotthárdi járás országgyűlési képviselőjévé választották. Ezek után még nagyobb lendülettel szolgálta vármegyéjét, különösképpen Szentgotthárd ügyét. Munkája elismeréseként 28 éves korában belügyi államtitkárnak kérték fel, ezt azonban nem fogadta el. Az ifjú Széll kor- és nemzedéktársaihoz hasonlóan az alkotmányt és a közjogot kezdte el kutatni. Deák Ferenc azonban más irányt mutatott számára, így tanácsára pénzügyi tanulmányokba kezdett. Hamarosan az ország legelismertebb pénzügyi szaktekintélye lett. Bekapcsolódott az Országgyűlés életébe, leginkább a pénzügyi bizottságban tevékenykedett.
1875-ben a Wenckheim-kormányban örömmel vette a pénzügyminiszteri kinevezést. Közszereplésének első csúcspontjaként értékelhető miniszteri tevékenysége. Miniszterségéről 1878-ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjakor mondott le, megakadályozandó egy háborús konfliktust. Ezután életének legsokoldalúbb korszaka következett. Bécsi bankári körök felkérésére két jelentős pénzintézetet is irányított, óriási szorgalommal és nagy odaadással. Megtartotta képviselői mandátumát, és szívén viselte Szentgotthárd sorsát.
Széll Kálmán 56 évesen ‑ 1899-től 1903-ig ‑ az ország miniszterelnöke lett. Miniszterelnöksége alatt 120 törvénycikk született. Modern és célirányos törvény-előkészítő munkája európai szempontból is figyelemre méltó volt, a bevezetett új adóformák, a pénz- és bankügy rendezése mutatják szakmai hozzáértését. Könnyen áttekinthető, jól működő államháztartást szeretett volna. A kormány élén megbékélést és együttműködést kereső politikus volt.
A miniszterelnökségről való lemondás után hamarosan visszatért a politikai életbe. Elvállalta az Alkotmány Párt elnöki funkcióját. Közben 1905-ben kerülete újra képviselővé választotta. Több évtizedes képviselői tevékenysége alatt ‑ 1869 és 1911 között ‑ rengeteget tett Szentgotthárd fejlődéséért. Az 1870-es évek elején sürgette a Győr-Szombathely-Graz-vasútvonal megépítését. 1871 októberében nyitották meg a Győr-Szombathely-szakaszt, míg a Grazig hátralévő részt 1872-73-ban építették meg.
Személyes közbenjárásának tulajdonították a kortársak, hogy a dohánygyár Szentgotthárdra települt 1894-ben. Eredetileg ugyanis Szombathelyre tervezték, mégis Szentgotthárdon nyitotta meg kapuit. Ez volt a város első gyára, ahol indulása után tíz évvel már több mint 900 nő dolgozott. A megyeszékhely, Szombathely irigykedve figyelte Szentgotthárd gyarapodását. A Vasvármegye című újság a dohánygyár Szentgotthárdra települését a következőképpen kommentálta: „Szentgotthárd ismét fontos lépést tett előre. Buzgó vezérfiainak pihenést nem ismerő munkássága, önfeláldozó tevékenysége eddig is oly sikereket mutathat föl, melyek a leghatározottabban példátlanok kisebb vidéki központok életében. Szentgotthárd, derék értelmiségének és nagynevű képviselőjének szakadatlan fáradozási útján mihamarabb meg fog nőni, ki fog fejlődni… Most Szentgotthárd Szombathellyel vette fel a versenyt, és úgy látszik, diadalmasan.”
A megye első állami gimnáziumát is itt nyitották meg. 1891-ben Gimnáziumi Bizottság alakult dr. Vargha Gábor ügyvéd javaslatára. A bizottság elnöki posztjára Széll Kálmánt kérték fel, akinek később jelentős szerepe volt abban, hogy a város megkapta az engedélyt egy gimnázium indítására. A tanévnyitó 1893. szeptember 4-én kiemelkedően ünnepélyes keretek között zajlott. A Vasvármegye című lap részletesen tudósított az eseményről. Kiemelte, hogy a város értelmisége eddig is kitartóan küzdött a határszélen a magyarság érdekében, „de hiányzott eddig kezéből a leghatalmasabb fegyver, az iskola”. Széll saját érdemeiről szerényen ennyit mondott: „Kapacitáltam illetékes helyeken, talán sürgetve, talán zaklató módon, de elvégre a másfél évvel ezelőtt megindított mozgalom sikeréről ‑ amelynek célba érésében sokan kételkedtek ‑ ma bátran beszélhetünk.”
1915. augusztus 16-án, Rátóton halt meg. 1916-ban Széll Kálmán születésnapján méltó megemlékezést tartottak, amelyen a város minden rangú és rendű embere megjelent. A díszünnepségen Vargha Gábor serleget avatott a politikus emlékére a következő felirattal: „Széll Kálmán emlékének, 1843. június 8.-1915. augusztus 16., a Szentgotthárdi Olvasó-Egylet.” Mellé politikusi pályáját végigkísérő fogalmakat véstek: „jog, törvény, igazság”.
Tisztelt Országgyűlés! Szentgotthárdi országgyűlési képviselőként különösen nagy tisztelettel tekintek Széll Kálmán munkásságára. Őrizzük meg emlékét, hiszen életútja pártállástól függetlenül minden országgyűlési képviselő előtt példaként lebeghet! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)