DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Kifejezetten azért jelentkeztem, vállalva azt is, hogy lehet, hogy így hosszabb lesz a vita, mert szeretnék önöknek válaszolni a többé-kevésbé tárgyilagos hozzászólásaikra, nem csak a zárszóban. Ezért azokat a kritikákat, amiket elmondtak, nagyjából csoportosítva szeretném megválaszolni.

Részben Schmuck Erzsébet is érintette a döntés-előkészítő adatokkal kapcsolatos módosításokat. Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak szeretném a figyelmét arra is felhívni, amit kritikaként fogalmazott meg a javaslattal szemben, tudniillik, hogy most is az adatkezelő határozza meg, hogy mi is a döntés-előkészítő irat. Tehát valóban, amikor egy adatigényléssel fordulnak az állami szervhez, akkor az állami szerv jelezheti, nyilatkozhat úgy, hogy ez egy döntés-előkészítő irat. Csakhogy ezt az állítását bíróság előtt meg kell tudni védenie. Nyilvánvalóan most is, a hatályos törvény szerint is a döntés-előkészítő irattal kapcsolatban kifogásolhatja az adatigénylő, hogy valótlan ez az állítás, és ha ezt nem tudja megvédeni az adatkezelő, akkor nyilvánvalóan ki kell adni ezt az adatot. Nem is értem ezt a kritikát, mert ez a hatályos szabályozás kritikája, nem a törvényjavaslaté.

A hatályos szabályozásból is levezethető az az értelmezés, hogy ha egy adat két döntéshez is szükséges, és csak az egyik döntés született meg, akkor a törvényi fő szabály a másik döntés tekintetében is alkalmazható. Ez csak egy egyértelműsítő módosítás, ami az újabb döntésre vonatkozik. Nyilvánvalóan nem minden adat szolgálja a döntés megalapozását, sem egy, sem több döntés megalapozását, a jövőbeli döntést, amelyhez kötődik az adat, az adatkezelőnek meg kell tudni jelölni, és akár bíróság előtt meg kell tudni védeni ezt az álláspontját.

Több kritika érte az adatigénylésért fizetendő költségtérítést. Tisztelt Képviselőtársaim! A munkaerőforrás igénybevételének felszámítása csak annak aránytalan mértéke esetén lesz lehetséges. Tehát az aránytalan mértékű költség megtérítésére kötelezhető az adatigénylő, és ebben az esetben is érvényesül a fő szabály. Tehát az aránytalan mértéket az adatkezelőnek kell bizonyítania, ahogy eddig is minden elemet a költségtérítés indokoltsága tekintetében. Tehát amikor most, jelenleg költségtérítést számítanak fel, akkor ezt is meg kell tudnia védeni bíróság előtt az adatkezelőnek.

Az, hogy valóban aránytalan munkaerő-ráfordításról van-e szó és hogy ennek mi a valós igénye, szintén bírósági vita esetén le kell tudni vezetnie az adatbirtokosnak, az adatkezelőnek, ahogy naponta polgári perek százaiban is a bíróság dönt a költség valós tartalmáról. Az anonimizálás, kitakarás adott esetben jelentős és komoly felkészültséget igénylő munka lehet, egyes dokumentumok minden oldalán szerepel több személyes adat. Az adatok előkeresésének munkaerőigénye nem bagatellizálható, az adatigénylések sokszor évekkel korábbi adatokra vonatkoznak.

Az elektronizálás érdekében a kormány rendkívül sokat tett, az ügyiratok elektronikus kézbesítése és az adatbázisok elektronizálása tekintetében, de a még mindig papír alapú vagy a korábbiakban így keletkezett, tehát papír alapú dokumentumok tekintetében is el kell járnia az adatkezelőnek, adott esetben a papír alapú adatokat is ki kell gyűjtenie. Tehát nem lehet pusztán csak az elektronizálással megoldani az adatigénylés teljesítését. Ne felejtsük el azt sem, hogy az adatigénylések nemcsak a legnagyobb állami intézményeket érinthetik, hanem valóban az önkormányzatokat is, amelyeknek meg jóval kevesebb erőforrásuk van erre a feladatra.

Szeretnék kitérni a szerzői művel kapcsolatos kritikájukra. Először is, az adatigénylőnek természetesen és a szerzői mű szerzőjének is vannak jogai. Ezek összhangjának a biztosítása a jogalkotó célja. Erre a hatályos törvény is utal, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alapján a közérdekű adatigénylés korlátozható. A közérdekű adat nyilvánossága nem sérül. A javaslat szerint az adat megismerhető lesz. Tehát a szerzői mű is megismerhető lesz, arról az adatigénylő be is számolhat a nyilvánosság előtt. A szerzőnek joga van a név feltüntetéséhez, az idézés szabályainak betartásához, a mű egységének védelméhez. A másolat kiadása esetén nem annak a veszélye áll fenn, hogy az eredeti szerző még másnak is eladná a közpénzből készült tanulmányt, hanem hogy a tanulmány más által kerülne gazdasági célú felhasználásra. Ezért védi a szerzői művet a szerzői jogi törvény.

Az anonim és ismételt adatigénylések ügyében is kritikák hangzottak el, a legutolsó kritika éppen Schmuck Erzsébet jegyző asszonytól. Schmuck Erzsébet jegyző asszony azt mondta, mintegy ‑ hogy is mondjam csak ‑ nagy meglepetést keltő módon, hogy nem kell megválaszolni a javaslat elfogadása után az anonim adatkérést. Kinek kellene megválaszolni az anonim adatkérést? Kinek küldjék el a választ, ha az adatkérés anonim?

Tisztelt Képviselőtársaim! Az adatigénylő egyes minimális adatainak megadása eddig is szükségszerű volt, hiszen valakinek valamely elérhetőségére meg kell küldeni az igényelt adatokat. Az EU tagállamainak többségében is ugyanez a szabályozás, legalább a nevet és az elérhetőséget meg kell adni. Még inkább elengedhetetlen az adatigénylő adatainak kezelése, ha költségtérítés megfizetése szükséges. Az adatigénylővel való kooperációhoz, tehát például a pontosításhoz, az adatigény pontosításához vagy a határidő meghosszabbításához elengedhetetlen ez, és a jogorvoslattal sem tud élni, aki nem adott meg nevet és elérhetőséget. Csak nevet és elérhetőségi adatot követel meg a szabályozás és semmi mást. Az ismételt adatigénylésre csak akkor nem kell választ adni, ha az azonos igénylőtől származik. Ezért is szükséges egyébként az adatok megadása. Ha a korábbi adatigénylést az adatkezelő elutasította, azzal szemben az adatigénylő bírósághoz fordulhatott. Ilyen esetekben sem indokolt a minden tekintetben azonos adatigénylés ismételt kezelése.

(19.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! A titokfelügyeleti eljárással kapcsolatban is fogalmazódtak meg kritikák. A legfőbb kritika tulajdonképpen úgy foglalható össze, hogy nem szünteti meg az Alkotmánybíróság által feltárt mulasztást a javaslat.

Ezzel szemben az álláspontunk az, hogy a javaslat elfogadása esetén a kötelező, független intézmény általi tartalmi felülvizsgálat biztosított lesz a javaslat szerinti szabályozási modellben. Azon szervek fognak eljárni, amelyeknek a legtöbb tapasztalatuk van ebben, mármint a minősítésben, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a bíróság.

Egyéb alkotmányossági kifogásokat én nehezen tudok értelmezni, ha nem jelölik meg azt, hogy önök szerint az Alaptörvény mely pontja sérülne.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül arra hívom fel a figyelmet ‑ ezt egyébként a bizottsági ülésen is megtettem ‑, hogy a közérdekűadat-igénylés a jövőben is kettős kontroll alatt áll, egyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz lehet fordulni panaszokkal, amennyiben a közérdekű adatok igénylése során az adatigénylő úgy ítéli meg, hogy neki sérülnek az információszabadsághoz fűződő jogai, és ennél még erősebb talán, hogy ugyanígy a bírósághoz fordulhatnak. Tehát a törvényjavaslat semmilyen változást nem hoz abban a rendben, hogy a közérdekű adatokat kezelő szerv és az adatigénylő közötti jogvitát végül is a bíróság fogja feloldani, és a bíróság kötelezheti a közérdekű adatot birtokló szervezetet arra, hogy kiadja ezeket a közérdekű adatokat.

Képviselőtársaim, az nem jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog csorbulását, ha húszezer oldalas adatigények ‑ mert ilyenek is előfordulnak ‑ vagy olyan adatigények, amelyeknek a kigyűjtése kétheti munkába kerül, legalább egy részét meg kell téríteni. Nem igaz az, hogy a javaslat szerint ez egy szolgáltatás megtérítése lenne, bár megjegyzem, hogy a közigazgatási szolgáltatások megtérítése egy általános gyakorlat az államigazgatásban.

Ezzel kívántam röviden válaszolni a vitában elhangzott érvekre. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)