TUZSON BENCE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy egy fontos jogszabály ez, amely előttünk áll. Egy fontos jogszabály, mert maga a jogterület is fontos Magyarországon, talán 1990 óta, és azt gondolom, az egyik legjobban kidolgozott jogterületről is beszélünk a tekintetben, hogy Magyarország élen jár az adatvédelemben. A magyarországi adatvédelmi szabályok, egyébként összességében a személyiségi joghoz tartozó szabályok nagyon fejlettek, és ennek megfelelően fontos az, hogy ha hozzányúlunk egy ilyen szabályrendszerhez, akkor mindig körültekintéssel járjunk el a kezelésében.

Amikor van egy alkotmánybírósági határozat, és az kötelez minket valamire, nagyon jó alkalom ez arra, hogy kisebb módosításokat hajtsunk végre ezen a szabályozáson, de ténykérdés az, hogy végül is nem túl régi jogszabályról beszélünk, ezért annak tapasztalatai még nem indokolják, hogy általános következtetéseket vonjunk le az alkalmazásából. Fontosnak és nagyon jó technikai megoldásnak tartom, ahogy az Alkotmánybíróság határozatát végrehajtja ilyenformán az Országgyűlés, és egyfajta felülvizsgálati eljárás keretében a minősített adatok megismerhetőségét, illetve annak felülvizsgálatát, hogy a minősítés megfelelő volt-e, egy bírósági eljárásban a későbbiek során lehetővé fogja tenni a jogalkalmazó számára. Ez, azt gondolom, egy fontos változás, hiszen sok kritika érte a jogalkalmazást e tekintetben, és bizonyos kapukat meg tud nyitni, illetve világosabbá tudja tenni a jogalkalmazást minden olyan területen, ami ilyen szempontból az adatokhoz, az adatok megismeréséhez, az adatok nyilvánosságához kapcsolódik.

Nyilván ennek a törvénycsomagnak a legfontosabb és a vitára leginkább okot adó eleme, amire már képviselőtársaim utaltak előbb, az a költségtérítéssel kapcsolatos szabályozás. Arról van szó, hogy ha valaki nagyobb terjedelemben kíván bizonyos adatokat igénybe venni, akkor egyfajta költségtérítést kell fizetnie. Meg szeretném jegyezni: az, hogy valamilyen jogért, a jogérvényesítésért fizetni kell, nem egyedi a magyar joggyakorlatban, hiszen ha valaki Magyarországon bírósághoz kíván fordulni, akkor ez sem ingyen történik, abban az esetben is az eljárási illetékeket vagy később a költségeket a pervesztes félnek a polgári per esetében a pervesztesség arányában fizetnie kell. Ennek megfelelően nagyon fontos az, hogy ha az államigazgatást valamilyen formában leterheli az a kérelem, amelyet előterjesztenek, és az aránytalanul nagy terhelést jelent az államigazgatás számára, akkor fontoljuk meg, hogy vajon milyen formában lehet ezt a költséget visszakapni. Itt most nem arról van szó, hogy az államigazgatásnak, az államnak valahonnan van pénze, ez tulajdonképpen nekünk, magyar állampolgároknak a pénze, a mi adónkból adtuk össze ezt a pénzösszeget, és ennek megfelelően ebből folyik ez az eljárás, azaz ennek a felhasználásával fogja egyébként kifizetni az államigazgatás ennek a költségét. Ez az egyik oldala ennek a dolognak.

A másik oldala viszont az, hogy az államigazgatási szerveknek, az összes közigazgatási szervnek a működése szempontjából bizony komoly terhelést jelenthet egy-egy adatigénylés, hiszen az alapfeladataik ellátásáról van szó. Akik kapcsolatban álltak már önkormányzatokkal és önkormányzati szervekkel, azok pontosan tudják, hogy egy-egy adatigénylés, amikor az nagyszámú adatra vonatkozik, milyen leterhelést jelent.

Biztos önök is találkoztak azzal, hogy vannak notórius adatigénylők, akik tulajdonképpen olyan adatokat igényelnek, amelyek a tartalmuk alapján nem feltétlenül a széles nyilvánosság által megismerhető adatok, vagy nem feltétlenül van egyáltalán ilyen típusú adat azokban az adatokban, amelyeket igényelnek. Ilyen szempontból is olyan adatokról beszélünk, amelyek közadatok, tehát megismerhető adatok, az adat mennyisége azonban komoly problémát okoz ezeknek a szerveknek. A választókerületemben, Dunakeszin is volt erre jó pár példa, voltak egyes személyek, ezek elsősorban magánszemélyek, akik anélkül, hogy ezeket az adatokat a későbbiek során bármire használták volna, olyan mennyiségű adatot kértek, ami akár napokra több ember munkáját lekötötte egy adott szervezetben. Tehát amiről most beszélünk, azok nem hipotetikus dolgok, nem arról van szó, hogy ezek nem történnek meg, hanem ezek az államigazgatásban, a közigazgatási gyakorlatban naponta vagy elég gyakran megtörténő események.

Nyilván arra kell szorítani az állampolgárokat, hogy minden jogot annak a jogszerűsége mentén a rendeltetésének megfelelően gyakorolják, s erről szól ez a jogszabály, erről szól ez a jogi szabályozás. Nem mindegy tehát, hogy amikor van egymással konkuráló két jogterület, egyrészt a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog, másrészt az, hogy ezek az államigazgatási szervek az állampolgárok érdekében az alaptevékenységüket el tudják látni, azok hogyan tudnak érvényesülni. Nyilván ennek csak az ésszerű korlátját szabad felállítani, és nem véletlen az, hogy e mögé még szükséges, hogy megszülessen egy kormányrendelet is, tehát egy rendeleti szintű szabályozás is legyen. Természetesen ennek a folyamatos kontrollja mentén, mert ahogy az állampolgárok, akik igénybe vesznek adatokat, érvényesíthetik a jogaikat, de ezzel a jogérvényesítéssel nem élhetnek vissza, úgy nyilván államigazgatási oldalról sem élhet vissza az államigazgatás ezeknek a jogoknak az érvényesítésével.

Nagyon fontos szabályok ezek, és azt gondolom, hogy ez egy előrelépés ezen a jogterületen, mert folyamatos és állandó problémáról beszélünk. Nem arról van szó tehát, hogy korlátok közé lehessen szorítani egyes tanulmányok megismerhetőségét, amelyek megismeréséhez egyébként közérdek, tehát a köznek érdeke fűződik, vagy adott esetben egy bírósági ítélet megismerhetőségét ‑ bár hozzáteszem, hogy a meghozott ítélet más, mint amikor most megalkotunk egy jogszabályt, és ezután születnek meg bizonyos ítéletek, tehát a kettő között e tekintetben különbség van ‑, tehát nem arról van szó, hogy ezeknek a megismerhetőségét valamilyen formában korlátok közé lehessen szorítani, hanem arról van szó, hogyha ezeknek a megismerése tényleg aránytalan terhet jelent az államigazgatási szerv számára. Például össze kell szedni jó pár adatot, mert azok többféle adathordozón, többféle helyen vannak, ezeket valamilyen formában rendezetten kell odaadni, nyilván nem követelhető meg az államigazgatástól, és eddig sem volt megkövetelhető az, hogy új adat létrehozására legyen kötelezve, tehát olyan statisztikák kimutatására például, amik következnek az adatokból, de egyébként nem állnak rendelkezésre.De maga a gyűjtés és az adatok összeszedése is okozhat komoly fejfájást, komoly problémát az államigazgatás számára és komoly leterhelést az állami szervek számára.

Azt gondolom, hogy ez egy méltányolható igény, tekintettel arra, hogy mint említettem, a joggyakorlatban, a jogérvényesítés szempontjából máshol is van olyan, hogy valamilyen díjat, költséget meg kell térítenie az állampolgárnak. E tekintetben tehát ez korlátozást semmiképpen sem fog jelenteni.

Hozzáteszem, hogy ebben a jogszabályban van egy másik nagyon fontos rendelkezés is, ez a szerzői jogokkal kapcsolatos rendelkezés, itt szintén egymással konkuráló jogterületekről beszélünk. A szerzői jogi kérdések, azt gondolom, Magyarországon mindig is fontosak voltak, és jól is kezelte általában a jogalkotó, ennek a védelme mind büntetőjogi, mind polgári jogi oldalon is elég komoly és jól megalkotott jogszabályokon alapul.

(18.40)

Ennek megfelelően egy kiskaput kell e tekintetben bezárni, hiszen abban az esetben, ha közérdekűadat-igénylésen keresztül olyan dolgot meg lehet csinálni, amit egyébként a szerzői jogi szabályok tiltanának, akkor ez komoly problémát jelentene a tekintetben, hogy a szerzői jogok hogyan érvényesüljenek. Ezt a két jogterületet kell egymással összehangolni akként, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága biztosítható legyen az egyik oldalról, a másik oldalról pedig megvalósulhasson a szerzői jogok védelme.

Azt gondolom, hogy ebben a jogszabálytervezetben, amely most előttünk szerepel, ebben a javaslatban egy nagyon jó megoldás van. Hiszen ez lehetővé teszi ezeknek az adatoknak a megismerését az adatigénylő számára, tehát maga átolvashatja, megnézheti az adatokat, akár jegyzeteket is készíthet róla, ugyanakkor lehetővé teszi azt, hogy a szerzői jogok védelme teljeskörűen érvényesüljön, azaz olyan mennyiségű másolat, ami már megsértené kifejezetten a szerzői jogra vonatkozó szabályokat, olyan módon kikerülve ezek az anyagok máshova, amik szerzői jogi sérelemmel járnának, nem valósulnak meg. Tehát ennek megfelelően szerintem jól, helyesen kezeli ezt a kérdést, megismerhetővé teszi az adatot, megismerése mellett pedig azt is lehetővé teszi, hogy megvédje a szerzői jog jogosultját.

A másik oldalon, visszautalva az előbbi szabályra, azt is lehetővé teszi és afelé szorítja egyébként az állampolgárokat, hogy mindenki, aki a jogával él, ezt a jogát jogszerűen gyakorolja, vagy amennyiben egyébként olyan mennyiségű adatot kér, ami ennek megfelelően egy másik területen jelent problémát ‑ ami szintén állampolgári jog, tehát hogy az államigazgatás megfelelően lássa el tevékenységét, és az alapfeladatait ellássa és azt ne veszélyeztesse ‑, ennek költsége megtérítését követeli meg attól a szervezettől, aki ilyen típusú adatot igényel.

Azt gondolom, hogy ennek megfelelően ez a jogszabály-módosítás egy kereken összerakott jogszabály-módosítás. Jó az, hogy azt a vékony mezsgyét, amin e tekintetben járunk, mert valóban egy vékony mezsgyén járunk, azt ennek megfelelően kezeli ez a jogszabály, és úgy gondolom, hogy jól kezeli ez a jogszabály. Azt gondolom, hogy ez mindenki által támogatható. A Fidesz-frakció ezt a javaslatot ennek megfelelően támogatni is fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)