DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Négy évvel ezelőtt terjesztette az Országgyűlés elé a kormány az információs önrendelkezési jogról szóló törvény tervezetét.
Az akkori jogalkotás célja három forrásból fakadt. Elsőként említendő ezek közül a nem sokkal korábban elfogadott Alaptörvényben alapvető jogként rögzített jogok, azaz a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog tartalmi, intézményi és szervezeti garanciáinak megállapítása. Másodsorban: fontos célja volt az uniós jogi előírásoknak való megfelelés, az uniós jogfejlődés naprakész nyomon követése. Harmadrészt, az akkori törvényjavaslat a korábban több törvényben elhelyezkedő előírások egybefoglalásával, azoknak a megváltozott életviszonyokhoz és jogi környezethez való igazításával a joggyakorlatban felmerült problémák, hiányosságok megoldását is szolgálta.
Négy év elteltével megállapíthatjuk, hogy ezen alapvető törekvések tekintetében a törvény kiállta az idő próbáját. A személyes adatok kezelése terén a magyar szabályozás továbbra is kiemelkedően magas szintű védelmet biztosít az érintettek részére. Ezt a védelmet a sarkalatos szabályozással létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a gyakorlatban is következetesen és magas színvonalon biztosítja. Hasonlóképp a bíróságok is az alapjogok messzemenőkig való tiszteletben tartásával és érvényesítésével járnak el a személyes adatot vagy közérdekű adatot érintő ügyekben.
Ami pedig a szabályozást illeti, talán elengedő csak arra utalnom, hogy 2012-ben a magyar jogrendszer megújításával kapcsolatos viták feszült, félreértésektől és félreértelmezésektől sem mentes időszakában a Velencei Bizottság a törvényről készített átfogó véleményében arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a törvény a maga egészében összhangban áll mind az európai, mind a nemzetközi adatvédelmi sztenderdekkel.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után a bevezető szavak után, kérem, engedjék meg, hogy rátérjek arra, mi a jelenleg önök előtt fekvő törvényjavaslat indoka, miért szükséges annak az Országgyűlés által még a mostani ülésszakban való megtárgyalása. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény átfogó felülvizsgálatának még nem jött el az ideje. Egyrészt, mivel a törvény a magyar jogrendszer szilárd és jól működő elemének bizonyult, másrészt, mivel ezt az átfogó áttekintést és módosítást az uniós jog fejleményei várhatóan belátható időn belül elkerülhetetlenné teszik.
Mindezen körülmények között is kötelezettsége a jogszabály-előkészítőnek, így kiemelten az igazságügyi tárcának, hogy a jogfejlődés legújabb eredményeit és az életviszonyok változásait, valamint a jogalkalmazási tapasztalatokat figyelemmel kísérje.
(18.10)
A törvényjavaslat öt különböző szabályozási cél és indok alapján kerül előterjesztésre. Elsőként: a jogalkotásnak teljesíteni kell azokat a kötelezettségeket, amelyeket rá nézve az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény rendelkezéseinek tartalmát kibontó, azokból jogalkotási követelményeket levezető határozatai írnak elő. Másodsorban, a személyes adatok védelme terén indokolt alkalmazni azokat az innovatív megoldásokat, amelyek az érintettek jogainak védelmét a hatályos szabályozáshoz képest is nagyobb mértékben tudják garantálni.
Harmadrészt: célszerű biztosítani a személyes adatot kezelő szervezetek részére azon lehetőségeket, amelyek a személyes adatok védelmének teljes biztosítása mellett nyújtanak módot a fejlett informatikai megoldások és nemzetközivé vált jogviszonyok által szükségessé tett adatkezelési műveletek lefolytatására. Negyedikként társul mindehhez az a jogalkalmazói tapasztalat, amelyet az Adatvédelmi Hatóság működésének három és fél évében összegyűjtött, és amely a törvényi előírások kismértékű módosítását indokolja. Végezetül a törvényjavaslat figyelembe veszi azokat a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatban a joggyakorlatban felmerült kérdéseket, amelyek a részletesebb szabályozás igényét támasztják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként említettem az alkotmánybírósági határozatnak való megfelelés szükségességét. Az Alkotmánybíróság ez év februári döntése azt a kötelezettséget rótta az Országgyűlésre, hogy a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adat minősítése esetén biztosítsa, hogy e nyilvánosságkorlátozással szemben a közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot közvetlenül az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát jelentő eljárás útján érvényesíteni lehessen.
Az Alkotmánybíróság által elvárt szabályozásnak garantálnia kell, hogy a közügyek megismerésének és megvitatásának szabadságát a visszaélésszerű minősítés ne gátolhassa, de egyidejűleg azt is, hogy a minősítéssel védett alapvető érdekek ‑ így Magyarország alkotmányos rendje, külső és belső biztonsága ‑ ne kerüljenek veszélybe.
A megfelelő szabályozási modell kidolgozása érdekében az Igazságügyi Minisztérium egyeztetéseket folytatott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal. Ezen egyeztetések eredményeként a megalkotandó szabályozás a hatályos törvényben már létező eljárást, a titokfelügyeleti hatósági eljárást veszi alapul, annak feltételeit és rendjét alakítja át, bővíti ki akként, hogy a minősítés közvetlen és független felülvizsgálatát lehetővé tegye.
Ezt a kontrollfunkciót a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, illetve a határozatainak felülvizsgálatára jogosult bíróságok a hatályos előírások alapján is gyakorolhatják ugyan, ám erre csak a hatóság saját kezdeményezésére kerülhet sor. A törvényjavaslat alapvető újdonsága tehát az, hogy a közérdekű adat kiadására irányuló per szabályait kiegészíti.
Ha az adatigénylő valamely közérdekű adathoz azért nem kapott hozzáférést, mert az egyben minősített adat is, a közérdekű adat megismerése iránt indított perben a bíróság kötelezően kezdeményezi a hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárásának megindítását.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a törvényjavaslat szerint, eljárásának eredményétől függően jogsértés esetén a minősítőt a minősített adat minősítési szintjének, illetve érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelelő megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére hívja fel, ha pedig a minősítés jogszerűnek bizonyult, ennek tényét állapítja meg.
A kérdés súlya és az alkotmánybírósági döntésnek való mielőbbi megfelelés indokolja, hogy az új szabályozás elfogadásáról az Országgyűlés még ebben az ülésszakban döntést hozzon, és az a törvény kihirdetését követően a lehető leghamarabb hatályba is lépjen.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a magyar jogban már azelőtt törekszik megalkotni az adatvédelmi incidensek nyilvántartására vonatkozó szabályokat, mielőtt azok a közeljövőben megalkotásra kerülő új, európai uniós adatvédelmi követelmények között uniós jogi kötelezettségként is megjelennek. Ezen szabályok az adatkezelő kötelezettségévé teszik, hogy a személyes adatok jogellenes kezelésének vagy feldolgozásának, az adatvédelmi incidensnek a bekövetkeztét regisztrálja, függetlenül attól, hogy az incidens szándékos vagy gondatlan magatartás vagy külső körülmény hatására következik-e be. E nyilvántartás célja, hogy egyrészt az incidensek bekövetkeztéről, azok hatásairól az adatkezelő, az érintett kérelmére tájékoztatást adjon, továbbá hogy az adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos tevékenységét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrizhesse, és szükség esetén a további adatvédelmi incidensek megelőzése érdekében javaslatokkal élhessen.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a magyar jogban is meghonosítja az Európai Unió több országában is sikerrel alkalmazott, úgynevezett kötelező szervezeti szabályozás jogintézményét. E jogi eszköz az adatkezelők számára lehetővé teszi személyes adatoknak a külföldre történő továbbítását abban az esetben is, ha harmadik ország egésze tekintetében a személyes adatok kellő szintű védelme nem állapítható meg.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak célja a jogalkalmazói tapasztalatokból fakadó módosítási igények kezelése is. Ezen tapasztalatok közül a kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által jelzett javaslatoknak, különösen azoknak, amelyek az alapjogok hatékonyabb védelmének elősegítését szolgálják. Ennek megfelelően a törvényjavaslat több ponton módosítja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által folytatott eljárások szabályait, annak érdekében, hogy tágabb mozgásteret és differenciáltabb eszköztárat biztosítson a jogsértésekkel szembeni fellépéshez.
Ezen módosítások közül kiemelendő, hogy a hatóság a jövőben a jogsértés súlyához és a jogsértőnek a jogsértéssel kapcsolatos magatartásához az eddigieknél még jobban igazodó jogkövetkezmények alkalmazására lesz jogosult. Így az enyhe fokú és az adatkezelő által orvosolt jogsértések esetén a javaslat lehetővé teszi, hogy a hatóság csupán a jogsértés tényét állapítsa meg, a súlyos jogsértések esetén azonban a jövőben a hatóság az eddigi, legfeljebb 10 millió forintos bírság helyett akár 20 millió forintos bírságot is kiszabhat.
Tisztelt Ház! A jogalkalmazói tapasztalatok nemcsak az alapvető jog jogosultjai részéről, hanem azok kötelezettje oldalán is felmerülnek és azok a jogalkotó által szintúgy megfontolandóak. A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jog kötelezettjei közfeladatot ellátó szervek.
Az információszabadság érvényesülésének egyik garanciája a közérdekű adat megismerése iránti igény benyújtásának lehetősége. A hatályos törvényi rendelkezések részletesen tartalmazzák ezen igény benyújtásának és teljesítésének feltételeit. A jogalkalmazási tapasztalatok azonban rámutattak, hogy egyes esetekben a hatályos rendelkezések nem kellően rugalmasak, így az adatkezelőre olyan többletterheket rónak, amelyek mind alapfeladataik ellátását, mind a közérdekű adatok megismerése iránti igények maradéktalan teljesítését akadályozhatják.
Ezért a közérdekűadat-igénylések egyes eseteiben, amelyek olyan adatokra vonatkoznak, amelyek vitathatatlanul közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek és azok az adatkezelők kezelésében vannak, az igény teljesítése azonban túlmutat egy egyszerű műveleten, például az adatokat tartalmazó adathordozóról történő másolatot kell készíteni, ezekre nézve a javaslat előírásokat tartalmaz.
Idesorolhatók még olyan igénylések, amelyek során pusztán annak megállapítása és az adatkezelő részéről érdemi munkaerőforrás ráfordítását igényli, hogy az igényelt adatok rendelkezésre állnak-e és azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként megismerhetőek-e. Azon igénylések is idetartoznak, amelyek megfelelő teljesítéséhez nagyszámú adathordozó vagy adatbázis áttekintése és a kért adatok összegyűjtése szükséges.
Mindezekre tekintettel a javaslat a hatályos szabályokat kiegészítve egyrészt az adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidőt egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatóvá teszi, másrészt lehetővé teszi, hogy az adatigénylés teljesítését az adatkezelő ilyen esetekben az ezzel kapcsolatban felmerült költségek előzetes megtérítésének feltételeihez kösse.
(18.20)
A javaslat továbbá ‑ az adatkezelők szükségtelen többletterheit megelőzendő ‑ lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az azonos adatigénylőtől származó és azonos adatkörre vonatkozó ismételt egy éven belüli adatigénylés teljesítésének kötelezettsége alól mentesüljön.
Az Európai Unió jogából fakadó kötelezettség, hogy ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő, valamely uniós intézménytől származó dokumentum megismerése iránt bárki kérelmet nyújt be, az a tagállam, amelyhez a kérelmet benyújtották, köteles az érintett uniós intézménnyel konzultálni. A törvényjavaslat ezért megteremti ezen kötelezettség teljesítésének a közérdekű adatigénylés keretébe illeszkedő részletszabályait.
Tisztelt Ház! A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény módosítása a nem azonosítható személy által tett panaszok és bejelentések kezelésének rendjét egységesíti, átdolgozva és egyértelművé téve az ezzel kapcsolatos szabályokat.
A szerzői jogról szóló törvény módosítása, a szerző személyéhez fűződő jogai és a közérdekű adatnak minősülő mű megismeréséhez fűződő közérdek közötti egyensúly törvényi biztosítása érdekében meghatározza az ezen speciális esetre vonatkozó eljárási szabályokat. Itt szeretném felhívni figyelmüket a hatályos törvény 27. § (2) bekezdés h) pontjára, amely szerint a közérdekű adatok megismerése a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel most is korlátozható.
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosítása jogtechnikai jellegű, a területszervezési változásoknak a törvényi szabályokba való átvezetését szolgálja.
Tisztelt Ház! Egyrészt kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, másrészt pedig kérem önöket, hogy a vita során a törvényjavaslathoz kapcsolódó észrevételeiket tárgyilagosan osszák meg velünk, ezt követően pedig a módosító javaslatokról is szívesen nyilatkozom, mint ahogyan a bizottsági ülés során is tettem. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)