DR. GALAMBOS DÉNES, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság 2015. június 25-i ülésén megtárgyalta a fogyasztóvédelemről szóló törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosításáról szóló T/4820. számú törvényjavaslatot.
A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a Gazdasági bizottság egypontos és a Törvényalkotási bizottság 1. és 2. hivatkozási számú kormánypárti módosító javaslatát. A fent említett törvények módosításának célja a fogyasztói jogviták alternatív rendezését szabályozó 2013/11/EU irányelv átültetése a magyar jogba és a jogharmonizáció megteremtése. Ezáltal a békéltető testületek minden európai uniós országban azonos keretek között működnek majd.
Jelenleg a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályozza a hazai békéltető testületek működését, eljárásának főbb kérdéseit, valamint rögzíti a vállalkozások általi tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségeket. Erre figyelemmel az új szabályozást a fogyasztóvédelmi törvény módosításával szükséges átvezetni, szem előtt tartva, hogy Magyarország Alaptörvényének M) cikkében meghatározásra került, hogy Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
Meghatározásra kerül az általános együttműködési kötelezettség a törvényben, amely kétirányú a békéltető testülettel szemben. Egyrészt a vitával érintett cég köteles válasziratot küldeni a fogyasztó álláspontjának megalapozottságára és az ügy érdemére vonatkozóan. Emellett a vállalkozásnak biztosítania kell a meghallgatáson olyan személy részvételét, akit feljogosíthat az egyezségkötésre az eljárásban, hiszen a bizottság a felek együttes jelenléte esetén kísérli meg az egyezség létrehozását.
A törvény indokolása egy részletes táblázatban utal arra és egy részletes kimutatást tartalmaz, hogy miért van jelentősége a fogyasztóvédelmi törvénnyel kapcsolatos szabályozás módosításának. Nem kívánom felsorolni, hiszen az indokolás tartalmazza, de az a tendencia, amely ebből kiderül, annyit jelent, hogy a 2006. évi 3542 ügyszám után 2014-ben 10 210 olyan ügy került a békéltető testületek elé, amelyekben szükséges az érdemi változás is.
Tekintettel arra, hogy a korábbi szankciórendszer a fogyasztóvédelmi törvényben nem tette lehetővé, hogy érdemi cselekvésre kényszerüljenek azok a termék-előállítók, amelyek a fogyasztói csoportok széles körét érintik ‑ a bútortól kezdve bármilyen fogyasztási cikkre gondolunk ‑, ezért indokolt volt az, hogy nemcsak az uniós szabályozás, hanem abból következően egy szigorítás lépjen életbe, hogy igenis pénzbírság terhével is sújthatóak legyenek azok a vállalkozások. Újdonságként, és erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kkv-szektornak is van felelőssége természetesen, hiszen a kis- és közepes vállalkozások is termék-előállítók, az ő esetükre is kiterjed a törvénymódosítás azzal, hogy kötelesek az érdemi választ megadni a békéltető testület ülése előtt, és kötelesek arra a nyilatkozatra, amely megoldja a kérdést, megfelelő személyt delegálni. Ha nem tesznek ennek eleget, akkor 15 ezer forinttól kezdődően növekedő mértékű bírságban részesíthetők.
Azt gondolom, hogy a fogyasztói panaszok elhúzódásának megakadályozására is alkalmas ez a törvénymódosítás, ezért kérem, hogy a Törvényalkotási bizottság javaslatával egyetértve támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)