BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársak! A Magyar Szocialista Párt támogatja a szociális rendszer korszerűsítését, hatékonyabbá tételét, ha mindez a hozzáférés és a területi egyenlőtlenségek csökkentését erősíti, és nem érinti hátrányosan az ellátottakat.
A házi gondozás ingyenességének, illetve az ingyenesen biztosítható ellátás lehetőségének megszüntetését kifejezetten károsnak tartottuk, és üdvözöljük Kucsák képviselő úr módosító javaslatát, hogy ezzel sikerült ezt a problémát kezelni, és végül is nem teszik fizetőssé ezt az alapellátást mindenki számára.
Számos technikai módosítás mutatja, hogy mennyire aggódik a kormány a közpénzek hatékony felhasználásáért; a családsegítők újabb adminisztrációs terhe. Kár, hogy ezt az aggodalmat mindig csak a szociális területen fejti ki a kormány, más területen is jó lenne, ha látnánk ezt.
A családon belüli erőszak áldozatait segítő intézkedéseket támogatjuk, és fontosnak tartjuk, hogy minél inkább segítse az áldozattá vált gyerekeket és szülőket a kormány. Ugyanakkor képviselőtársam is említette előttem, hogy ebben a törvénytervezetben nem sokkal vagyunk előrébb, és szeretnénk már azt látni, hogy a gyermekvédelmi rendszer megerősítéséért tényleg kiáll a kormány, és az áldozatok oldalára áll.
A korhatár előtt álló rokkantak felülvizsgálatának elengedése annak beismerése, hogy hatalmas kudarc a rokkantellátás átalakítása. Nemcsak az érintettek számára az, hanem a kormánynak is, aki képtelen volt ezt a helyzetet ‑ talán szerencsére ‑ kezelni, mert jó néhányan legalább ebből mentességet fognak kapni. Sajnos eddig is több tízezer ember és család életét tették tönkre azzal, hogy beteg, rokkant embereket egészségesnek vagy egészségesebbnek nyilvánítottak, mint amilyenek, ezzel csökkentve vagy teljesen megszüntetve az ellátásukat.
Mondhatnánk úgy is, hogy sunyi megoldásnak tartjuk, hogy számos olyan rendelkezést megnyitottak az eredeti javaslatban, amelyek akkor érdemi módosítást nem tartalmaztak, most úgy tűnik, értelmet nyertek ezek a szakaszok, mert a bizottsági módosítók számos ilyen rendelkezést módosítottak immár érdemben. Csak csatlakozni tudok képviselőtársamhoz, hogy az nem működik, hogy egy ilyen törvénynél előtte való nap délután háromnegyed öt körül kaptuk meg az anyagot, és másnapra teljes joggal várja el a kormány, hogy készüljünk fel; csak egy ilyen módosítónál, egy ilyen törvénynél, úgy gondolom, lehetőséget kellene biztosítani, hogy teljesen fel tudjon az ember készülni, netán még szakmai szervezetek is hozzá tudjanak szólni.
Nem értjük, miért kellett megint kapkodni. Miért nem tudták ezeket már a javaslat benyújtásakor megfogalmazni a módosítások között? Azt sem értjük, hogy ha valami csak három év múlva lép életbe, miért ilyen körülmények között teszik be a szabályozásba, amit feltehetően még számtalanszor fognak módosítani. Szerintem jobb lenne, ha nem kapkodnánk néha ennyire, talán jobb törvények tudnának születni.
Támogatnánk a családsegítők, a gyermekjóléti szolgálatok megerősítését, ha biztosak lennénk abban, hogy ezek a lépések pontosan azt jelentik. Azonban úgy véljük, hogy ezt sokkal komolyabb vitának kellett volna megelőznie.
Néhány kérdést azért feltennék még, ha államtitkár úr már itt van. Miért jó, hogy csak a gyermekjóléti központok kezdeményezhetnek a jövőben védelembe vételt vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét?
Miért jó, hogy családterápiás foglalkozást vagy kapcsolattartási ügyeletet a jövőben csak a központok folytathatnak? Ez miben erősíti meg a gyermekvédelem rendszerét? Megint ahelyett, hogy minél közelebb vinnék a szükséges szolgáltatásokat, és ehhez megfelelő humán erőforrást és infrastruktúrát rendelnének, inkább ezek hatékonyabb biztosíthatóságára hivatkozva csak a járásközpontokban lesznek ezek elérhetőek. Nagyon nagy problémát fog okozni, hogy megint a központosítás zajlik, mint hogy inkább afelé terelnék, hogy elérhetővé váljon minden egyes rászoruló családnak az ellátás.
Úgy gondolom, hogy nem kellett volna ennyire kapkodni. Sokkal nagyobb körben kellene ezt a törvényt megvitatni, és talán akkor jobban is sikerülnének ezek a törvények.
Várom államtitkár úr válaszát a feltett kérdésekre. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)