BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Fantasztikus lehetőség Magyarország számára, hogy a XXXIII. nyári Olimpiai Játékok, illetve a XVII. Paralimpiai Játékok rendezésére egyáltalán pályázatot nyújthat be. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság állásfoglalását és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elfogadott Agenda 2020 program alapelveit figyelembe véve még azt is mondhatjuk, hogy jó eséllyel pályázhat a 2024-es olimpiai játékok megszervezésére. Azért mondom, hogy kiemelkedő lehetőség, hiszen olyan társadalmi összefogás van a kezdeményezés mögött, ami példaértékű, és ami, mondhatjuk, a mai magyar közéletben sajnos ritka, mint a fehér holló.

A Magyar Olimpiai Bizottság részéről 2015. február 6-án született meg az a döntés, a közgyűlés egyhangú döntése, miszerint pályázni kívánnak az olimpiai játékok megrendezésére, és ebben partnereket is találtak maguknak, elsősorban a Fővárosi Közgyűlés részéről, amely mint rendező város, Budapest városa szinte egyhangúlag, 1 ellenszavazattal támogatta ezt a kezdeményezést. Olyan társadalmi párbeszédet kezdtek el, amiben különböző szövetségek ‑ név szerint: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Magyar Mérnöki Kamara, Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége ‑, illetve az Olimpiai Védnöki Testület az ország különböző pontjain tartott olyan fórumokat, ahova a társadalmi párbeszéd keretében minden érdeklődőt szeretettel meghívtak, és amely konzultáció keretében minden olyan részletkérdésre kitértek, ami az olimpia rendezésével kapcsolatban felmerülhet.

Nézzük azt, hogy mitől vannak érdemi esélyeink, miért mutatkozik lehetőség arra, hogy a magyar pályázat nyerni tudjon! Az Agenda 2020 programot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2014 decemberében fogadta el egy olyan reformprogram keretében, amelynek a lényege az, hogy a korábbiaknál jóval olcsóbban, elsősorban a társadalmi teherbíró képességre, illetve a környezetvédelem kiemelt szempontjaira figyelemmel történjék a következő években az olimpiai játékok megszervezése.

Talán mindannyiunk előtt ismert, hogy 2008-ban, a pekingi olimpia után jött egy olyan fordulat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőinek gondolkodásában, ami egy sokkal szerényebb keretek között történő szervezés gondolatát fogalmazta meg. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság német elnöke ezt a programot gyakorlatilag a saját programjaként vitte, és sikerült elérnie azt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöksége és közgyűlése is döntő többséggel elfogadta ezt a tavalyi év decemberében.

Amikor Thomas Bachot erről kérdezték, hogy mi a lényege ennek a reformnak, szó szerint a következőket nyilatkozta: „Az Olympic Agenda 2020 egyik szándéka, hogy kisebb országoknak is lehetőséget teremtsen az olimpiai pályázatra. Az olimpiai mozgalom egyetemes, és nem tudunk olyan helyzetet elfogadni, hogy a világon csak mintegy húsz ország legyen képes olimpiát rendezni. Nyitottabbnak kell lennünk, sokszínűséget kell megengednünk, sőt azt kifejezetten fel kell karolnunk.”

Amikor Budapest esélyeiről faggatták a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, a következőket mondta: „Magyarország nagyot lépett előre a sport infrastruktúrája terén. Az utóbbi években a sport nagy szerepet játszik az oktatásban és az iskolai nevelésben. A magyarok imádják a sportot és a sportolókat, tehát önöknek megvan minden hozzávalójuk egy erős pályázathoz, ha ezt az egészet megfelelő módon rakják össze, mivel már sok meglévő létesítményt lehetne bevonni a programba. Budapest tapasztalt rendező, éppen most kapta meg a FINA vizes világbajnokság lebonyolításának jogát. Én például aktív versenyző koromban vettem részt budapesti világbajnokságon, nagyon jó emlékekkel távoztam. Azt hiszem, ha sikerül Budapest és Magyarország mindezen értékeit jól összerakni a lakosság, a kormány támogatásával, akkor ez egy nagyon erős pályázat lehetne, amely nagy szimpátiát élvezhetne a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak körében.” Tehát Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke maga is úgy látja, hogy Budapest eséllyel tud pályázni egy 2024-es olimpiai rendezés jogának elnyerésére.

Nézzük meg azt, hogy egyáltalán Magyarország képes-e arra, hogy egy ilyen olimpiát megrendezzen, hiszen nekünk, országgyűlési képviselőknek elsősorban az a felelősségünk, hogy az ország teherbíró képességét figyelembe véve döntsünk egy ilyen program támogathatóságáról.

Nagyon köszönöm személyesen is és képviselőtársaim nevében is a Magyar Olimpiai Bizottságnak, illetve az Olimpiai Védnöki Testületnek azt a munkáját, amit az olimpiai pályázat előkészítése során folytatott, és különösen azt a tanulmányt, amelynek elkészítését a PricewaterhouseCoopers nemzetközi cégtől megrendeltek, hiszen a cég kutatása, a cég elemzése, a cég által feltárt adatok segítenek bennünket abban, hogy megalapozott, a magyar költségvetés teljesítőképességét figyelembe vevő és a magyar társadalom szempontjait figyelembe vevő döntést tudjunk hozni. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, ez a tanulmány azt támasztja alá, hogy Magyarország nemcsak hogy képes, hanem meg is tud rendezni egy ilyen világszínvonalú eseményt.

(10.50)

Az olimpia gazdasági előnyeit tekintve: a nemzetgazdaság többletjövedelme a játékok rendezéséből, illetve a játékok kapcsán megvalósuló beruházásokból származó adó- és járulékbevételekből több mint 1100 milliárd forintra becsülhető. Az olimpiához szükséges összes befektetés, ami a költségvetést terheli, nem haladja meg a 774 milliárd forintot. Tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, jól láthatóan mintegy 326 milliárd forintnyi eredményt, nyereséget, többletbevételt tud realizálni a játékok szervezéséből a magyar államháztartás abban az esetben, ha kellő alapossággal, kellő szigorral és komoly kontrollal tudjuk a játékok megrendezését, illetve a játékok megrendezéséhez szükséges beruházásokat végigkísérni.

Meggyőződésem az, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság és a Védnöki Testület kellő garancia arra, hogy teljesen nyitott, átlátható, transzparens módon lehet megrendezni az olimpiát, és azok a beruházások, amelyek az olimpiai játékok megrendezéséhez szükségesek, a környezetvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe véve fenntartható fejlesztések lesznek, olyan fejlesztések, amelyek révén a tehetséges magyar fiatal sportolók, a magyar átlagemberek tömegsportjának, illetve a magyar versenysportnak lehetnek alkalmas helyszínek, tehát a teljes magyar társadalom tudja használni azokat a létesítményeket, amelyek az olimpiai fejlesztések kapcsán létrejönnek. Alapvetően olyan infrastrukturális fejlesztésekről beszélünk, amelyek egyébként is szükségesek a főváros, illetve a rendező városok tekintetében. Csupán ezeket a fejlesztéseket összefogva és a 2024-es játékok megrendezésére koncentrálva lennének kialakítva és történnének meg ezek a beruházások.

Azt gondolom, hogy a magyar sportolók eredményei önmagukért beszélnek. Az, hogy Magyarország 10 milliós lakosságával is a tíz legeredményesebb nemzet között tud lenni a világ 206 országa közül, olyan fantasztikus alapokat jelent, amelyekre méltán lehet számítani egy pályázat sikeres elbírálása kapcsán. A magyar sportolók számtalan sikere rengeteg magyar gyereknek, magyar fiatalnak nyújt életpálya-lehetőséget, hiszen a sport révén lehetőségük van arra, hogy kitörjenek azokból a társadalmi rétegekből, amelyekből csak a tanulás vagy a sport révén tudják ezt megtenni. Azt gondolom, az olimpia ilyen értelemben a teljes társadalmi felzárkóztatásnak is egy erős kapcsa lehet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság kellően megalapozott döntést hozott akkor, amikor úgy döntött, hogy pályázik a 2024-es játékok megrendezésére, és Budapest főváros közgyűlése is megfontolt és alapos döntést hozott. Nagyon örülök annak, hogy ott valamennyi párt a támogatásáról biztosította az olimpia megrendezését, beleértve a kormányzati és az ellenzéki pártokat is. Valóban úgy tekintettek az olimpia rendezésének a lehetőségére, mint egy nemzeti ügyre, Magyarország felemelkedésének egy nagyon fontos lépcsőfokára, amely politikai hovatartozástól, pártállástól függetlenül valamennyi magyar politikus érdeke.

Arra szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimat itt a parlamentben, hogy mindenki ennek a jegyében fontolja meg azt, hogy támogatja az olimpia megrendezésével kapcsolatos határozatot, támogatja azt a társadalmi kezdeményezést, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság indított el, és amelyet Budapest főváros közgyűlése 1 ellenszavazattal, szinte egyhangú többséggel támogatott. Biztos vagyok abban, hogy ha ez a társadalmi támogatottság, ez a politikai támogatottság megvan, azokkal a sportértékekkel, amiket eddig elértünk, és azzal a teljesítménnyel, amivel nemzetközi és világeseményeket Magyarország eddig megrendezett, valóban jó esélyünk van arra, hogy a megújuló, reformok alatt álló Nemzetközi Olimpiai Bizottság új gondolkodásmódja mellett sikerrel pályázhassunk, és 2017. szeptember 15-én Limában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Magyarország pályázatát hozhassa ki győztesnek.

Arra kérem minden képviselőtársamat, hogy ezt vegye figyelembe, és ennek mentén ‑ még ha egyébként vannak is aggályai a rendezéssel kapcsolatban ‑ támogassa azt. Ne szalasszunk el egy ilyen kiváló lehetőséget! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)