DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt reagálnék az ön által elmondottakra, hadd mondjam el én is, hogy Semmelweis-nap alkalmából is és más napokon is mindezt a 95 ezer embert, aki a kórházakban dolgozik, aki a mentésben dolgozik, aki a háziorvosi praxisokban dolgozik vagy bárhol az egészségügyben, elismerés illeti meg ‑ Semmelweis-napon és más napokon is ‑, hiszen tényleg hivatástudatból teszik azt, amit tesznek, emberi életeket mentenek, emberi egészséget őriznek meg. Azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy az egyik legfontosabb hivatás, amit valaki választhat, és szinte mindenki előbb vagy utóbb különböző okokból, de az ő gondoskodásukra lesz bízva, úgyhogy nem mindegy, milyen körülmények között és milyen elhivatottsággal dolgoznak. Ezért is elismerés illeti az ő munkájukat.

Ami a képviselő úr által felvetett javaslatokat illeti, ismételten nem hallottunk különösebb szocialista javaslatot az egészségüggyel kapcsolatban, hiszen a korábbiakat nem pusztán itt a parlamentben, de népszavazáson is elvetette Magyarország: mind a vizitdíjat, mind a kórházi napidíjat népszavazás törölte el, söpörte el, és ezzel együtt a szocialista kormányzatot is.

(9.20)

Az, amit a szocialisták kínáltak Magyarországnak az egészségügy terén, egy népszavazáson bukott el, és azt a rendszert senki nem választotta; hála istennek, szerencsére, hiszen különben, mondjuk, az egészségügyi privatizációval, a HospInvesttel és társaival talán már csak a magyar egészségügynek egyfajta romjain nézhetnénk a csődkezelési kérdéseket, de az biztos, hogy előre nem vitt volna. Az pedig különösen orcapirító, amikor képviselő úr azonnali 50 százalékos béremelést és középtávú bérduplázást követel meg akkor, amikor a szocialisták voltak azok, akik 2008-2009-ben minden egészségügyi dolgozótól elvettek egyhavi bért (Gőgös Zoltán: És visszaadtátok? Nem adtátok vissza!), azaz 8 százalékkal csökkentették az egészségügyben dolgozók bérét. S amíg ők 8 százalékkal csökkentették, addig most 100 százalékos emelést várnak.

Ettől függetlenül persze a kormány ‑ miután 2010-ben átvette az ország irányításának lehetőségét ‑ igyekezett a béremelések útjára lépni, s nemcsak a pedagógusok vagy a rendvédelmi dolgozók esetében, hanem az egészségügyben dolgozók esetében is. Ezért tudtunk az egészségügyben dolgozó 95 ezer embernek, orvosoknak, ápolóknak, mindenkinek átlagosan 24 százalékos béremelést biztosítani 76 milliárd forint pluszforrásból. De pluszforrást fordítottunk a kórházak adósságrendezésére is, pontosan azért, hogy a körülmények, amik között gyógyítanak az orvosok, az ápolók, minél inkább biztonságosak legyenek. Így sikerült az összes kórház adósságát rendezni. Ön is tudja, hogy ez összesen 6212 beszállítót és 194 ezer számlát jelent, ennyit egyenlített ki a kormány az év első hónapjaiban, ennyivel egyszerűbb most a kórházak gazdálkodásáért felelős személyek helyzete.

Ami pedig a körülmények biztosítását, a fejlesztést illeti, hiszen ön is mondta, hogy sok esetben nehezek a körülmények, és el kell ismernünk, hogy a körülmények sok esetben valóban nehezek a kórházakon belül: ön is tudja, hogy az elmúlt években 500 milliárd forintnyi fejlesztés folyt a kórházakban különböző műszerek beszerzése, épületek felújítása, új épületek építése kapcsán. Tisztelt Képviselő Úr! Én majd tisztelettel megkövetem önt akkor, ha mond egy olyan korszakot, amikor 500 milliárd forint értéknél nagyobb értékű fejlesztés volt az egészségügyben, 1990 óta bármikor. Nyugodtan mondhatja most is azt az időszakot, elküldheti SMS-ben, Viberen, WhatsAppon, e-mailben, bármilyen módon, szívesen várom, és nevezze meg azt az időszakot, amikor 500 milliárd forintnál nagyobb értékű volt az egészségügyi fejlesztések volumene. A mi elmúlt négy-öt éves időszakunkban ennyit ért el. Azt hiszem, hogy ez rekord 1990 óta. Lehet persze több fejlesztést követelni Magyarországon, nyilván mindnyájan örülnénk neki, ha az egészségügyben több fejlesztés lenne, de szerintem nem igazán talál olyan időszakot, amikor ennél nagyobb lett volna.

Ami az orvoselvándorlás problémáját illeti: ez egy régi probléma. Nemcsak 2010 után, hanem 2010 előtt is probléma volt Magyarországon az orvosok és ápolók elvándorlása. Ezért vezettük be a béremelést, ezért indítottunk ingyenes szakképzési programokat, ezért vezettük be a rezidenstámogatási programot, amiket persze korábban is be lehetett volna vezetni, és akkor korábban jelentettek volna valamiféle megoldást erre a problémára, de 2010 után tudtuk ezt bevezetni, és 2500 rezidens vett benne részt. Ezt már a szakorvosok számára is kiterjesztjük. Itt azért súlyos milliárdokról van szó, hogy mennyi pluszjuttatást tudunk nekik adni. Nem a kórházak fizetik ezt, hanem központilag fizetjük az ő juttatásaikat. Ennek köszönhető, hogy az orvoselvándorlás üteme 2012-13-ban elkezdett csökkenni, míg az ápolók esetében 2013-14-ben.

Tehát végre megfordult az a tendencia, ami növekvő elvándorlást jelentett, bár még továbbra is probléma. De az, hogy a kormány pluszforrásokat adott az egészségügynek, az idén például 6 százalékkal többet, mint tavaly, jövőre az E-alapban több mint 50 milliárddal többet, mint az idén, azért pozitív irányba viheti az egészségügy jövőjét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)