MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A csődeljárásról és a felszámolásról szóló törvény, illetve a kisajátításról szóló törvény módosítása a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítése érdekében vált szükségessé. Ahogy az elhangzott, a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyén kialakult, a környezetet súlyosan veszélyeztető állapot gyors és hatékony kezelésére van szükség úgy, hogy a jövőre nézve általános jelleggel is alkalmazható, az állami források ésszerű és gazdaságos felhasználását szem előtt tartó megoldás születhessen.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény az állam kötelezettségévé teszi a környezetkárosodást megelőző intézkedések, illetve a helyreállítási intézkedések költségeinek finanszírozását abban az esetben, ha az másra nem hárítható át. A felszámolási eljárás alá került gazdálkodó szervezetek esetében, ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik értékesíthető vagyonnal, a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésének költségei jellemzően az államra hárulnak. Az adós vagyonának hiányában a felszámolónak nem kötelezettsége, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről. Ugyanezzel a következménnyel jár az is, ha az adósnak van ugyan vagyona, de annak értékesítése éppen a jelentős környezeti teher miatt eredménytelen. Ha a környezeti károk elhárítására, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésére fordított költségeket az állam előlegezi meg, alappal tart igényt ezen közpénzből finanszírozott költségnek a felszámolási eljárás keretében történő, legalább részbeni megtérítésére.

A tervezet ennek biztosítása érdekében a Cstv. felszámolási költségeket meghatározó 57. § (2) bekezdését új j) ponttal egészíti, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy a katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi indokból az adós vagyonában a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőlegezésére fordított, az állam által megelőlegezett költségek felszámolási költségnek minősülnek, mely a kielégítési sorrendben prioritást élvez.

(11.40)

Szükséges megjegyezni, hogy a felszámolási költségként történő elismertetésre abban az esetben kerül sor, ha a kárelhárítás költségei egyéb módon nem térülnek meg. A kormány által rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített gazdálkodó szervezetek esetében állami felszámoló jár el, továbbá a felszámolási eljárás általános szabályaihoz képest a törvény speciális rendelkezéseket, rövidebb eljárási határidőket állapít meg. A stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítésre a törvény 65. § (2) bekezdés a) és b) pontjai értelmében fő szabályként a csődeljárás esetén 30 napon belül, felszámolási eljárás esetén 365 napon belül van lehetőség. Ennél hosszabb határidőt a törvény jelenleg csak a többségi állami befolyással működő gazdálkodó szervezetek, illetve olyan egyesületek, alapítványok esetén biztosít, ahol az alapítói, szavazati jogokat központi költségvetési szerv vagy más állami szerv gyakorolja. Utóbbi esetben a törvény 65. § (2) bekezdés c) pontja szerint a kormány a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás teljes ideje alatt stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítheti a gazdálkodó szervezetet.

A javaslat a kivételek közé emeli azt az esetet, amikor a gazdálkodó szervezet kiemelt jelentőségűnek minősítését katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi szempontok teszik indokolttá. Ebben az esetben is a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás teljes ideje alatt van lehetőség a tervezet szerint a gazdálkodó szervezetet stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítő kormányrendelet kihirdetésére, és ezáltal állami felszámoló bevonására.

Tisztelt Ház! A zártkörű pályázat feltételeit a törvény 67. § (9d) bekezdése határozza meg, amelynek hatályos rendelkezése a (9b) és (9c) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében teszi lehetővé a zártkörű pályázat alkalmazását az állami felszámoló részére. A javaslat a konjunktív feltételt vagylagossá teszi, vagyis a (9b) vagy (9c) bekezdés szerinti célok eléréséhez is biztosítja a zártkörű pályázat lehetőségét. A (9b) bekezdés szerint, ha az adós környezetkárosításért vagy környezetveszélyeztetésért való felelősségét állapították meg, vagy környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat, az állami felszámoló az adós vagyonát a további környezetkárosodás megelőzését is szem előtt tartva, az adós tevékenységének folytatásához fűződő közérdeket is figyelembe véve kezeli.

A (9c) bekezdés értelmében az állami felszámoló úgy alakítja ki a pályázati feltételeket, hogy az adós vagyona működő üzemként olyan szakmai befektetőnek kerüljön értékesítésre, aki biztosítja a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzését is. Az intézkedés célja az, hogy a zártkörű pályázat útján lehetővé tegye a környezetvédelmi szempontok hatékony érvényesítését a vagyon értékesítése során, és az adós vagyona elsősorban szakmai befektetőnek kerüljön értékesítésre.

A tervezet a műemlékek kisajátításánál alkalmazott rendelkezéssel analóg módon előírja, hogy a kártalanítás összegét a környezetkárosodás felszámolása, valamint a környezetveszélyeztetés megelőzése érdekében tett intézkedések esetén is csökkenteni kell a kisajátítást kérőknél felmerült azon költségekkel, amelyek a környezetkárosodás felszámolása, a környezetveszélyeztetés megelőzése érdekében a kártalanításra jogosult költségére jogszabály alapján elvégzett intézkedések során merülnek fel, és máshonnan nem térültek meg, vagy ha ez az érték magasabb, a kárelhárítás következtében keletkezett forgalmiérték-növekmény máshonnan meg nem térült összegével, valamint a kártalanításra jogosult részére nyújtott támogatás felhasználásával megvalósult forgalmiérték-növekmény máshonnan meg nem térült összegével.

A kártalanítási összeg csökkentésének lehetősége mindenképpen indokolt, hiszen a környezeti kárelhárítás következtében az ingatlan forgalmi értéke jelentősen növekszik, így a kisajátítást kérőnek az új előírás hiányában jelentősen nagyobb kártalanítási összeget kellene megfizetnie, holott a forgalmi érték növekedését éppen a kisajátítást kérő által elvégzett intézkedések vagy az általa nyújtott támogatások felhasználása eredményezte.

A tervezet csak a máshonnan meg nem térült költségekkel való csökkentést teszi lehetővé. A kisajátítást követően a környezeti kárral terhelt vagyonelem teljes kármentesítésére, akár európai uniós forrás bevonására is lehetőség nyílik. A kisajátítást kérő részéről kárelhárítási intézkedések nemcsak a kisajátítási eljárás előtt, de az eljárás időtartama alatt is történhetnek. Az eljárás ideje alatt elvégzett kárelhárítási intézkedések költségét csak azok elvégzése után lehet megállapítani. Annak érdekében, hogy a törvény új 18. §-a alkalmazásában pontosan meg lehessen határozni a kártalanítás összegét csökkentő költségeket, lehetővé kell tenni az eljárás felfüggesztését a kárelhárítási intézkedések időtartamára.

A tervezet lehetővé teszi, hogy a kisajátítást kérő kezdeményezze az eljárás felfüggesztését a kárelhárítási intézkedések végrehajtásához szükséges időtartamra. Az eljárást a kisajátítást kérő kérelmére, de legkésőbb a kárelhárítási intézkedések befejezését követően folytatni kell.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és a KDNP a javaslatot támogatja. Elnök Úr! Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a kormánypártok soraiban.)