CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A területalapú, -jellegű támogatások igénybevétele során a kérelmet benyújtó ügyfélnek valamilyen törvényben meghatározott módon igazolnia kell a földhasználatának jogszerűségét és tényszerű fennállását. A vonatkozó uniós rendelkezések alapján a támogatás annak folyósítható, aki az adott területtel ténylegesen rendelkezik. Ugyanakkor túligénylés vagy többes igénylés esetében a jogosultságok megállapításához nélkülözhetetlen eszköz a jogszerű földhasználat intézménye a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára, hogy meg tudja állapítani az ügyfeleknek az adott terület vonatkozásában fennálló földhasználatának a jogszerűségét is.

A jogszerű földhasználat intézménye a területalapú támogatások igénybevételének ellenőrizhetőségéhez kapcsolódik. A 2009. évet megelőzően közvetlen területalapú támogatások iránti támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthatott be, aki a hasznosított területek vonatkozásában, a hasznosítással összefüggésben felmerülő költséget, illetve kockázatot viselte. A jogszerű földhasználat fogalmának bevezetését és támogatási feltételként történő alkalmazását Magyarországon egy uniós ellenőrzés nyomán az Európai Bizottság felvetése indokolta, így a jogszerű földhasználó fogalma 2009 óta szerepel a magyar támogatási szabályozásban.

Az uniós kívánalmak szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell a földtulajdonos és a közvetlen kifizetéseket kérelmező közötti jogviszony meglétét, és a parcellának az igénylő rendelkezésére kell állnia. Ennek igazolhatósága vonatkozásában azonban számos olyan eset merült fel, amikor a legjobb szándékú gazdák sem tudták teljesíteni a jogszabályok által előírt követelményeket valamilyen rajtuk kívül álló körülmény miatt, ugyanakkor emiatt elesnek a támogatás megszerzésének a lehetőségétől.

A Legfelsőbb Bíróság által 2012-ben hozott döntés szerint a tulajdonostársak csak teljes egyhangúsággal rendelkezhetnek a közös tulajdonukban álló föld felett, a korábbi, tulajdoni hányad alapján számított többségi döntéshozatal nem tekinthető jogszerűnek.

Mindezek alapján 2013 februárjától olyan szabályozás került törvényi szinten bevezetésre, amely szerint a tulajdonostársaknak először egymás között ki kell alakítaniuk a használati rendet szabályozó megállapodásukat, amihez egyhangúság szükséges, és csak ezt követően adhatják át például harmadik személynek a használati jogosultságot.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló úgynevezett MVH eljárási törvény 44. §-a szerint az ügyfelet a kérelmében megjelölt földterületekre nézve jogszerű földhasználónak kell tekinteni, amíg annak vonatkozásában kétség nem merül fel, vagy az MVH által lefolytatott ellenőrzési eljárás alapján rendelkezésre álló okirat ezt alátámasztja.

(Schmuck Erzsébetet a jegyzői székben
Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Ha az ügyfél földhasználatának jogszerűsége vonatkozásában kétség merül fel, így különösen, ha ugyanarra a földterületre egyidejűleg több ügyfél jelentett be területalapú támogatási kérelmet, az érintett ügyfeleket az MVH határidő kitűzésével adategyeztetésre hívja fel. Az adategyeztetési eljárás sikertelensége esetében vagy az ellenőrzés keretében az MVH felhívására az ügyfél köteles földhasználata jogszerűségét igazolni.

A gyakorlati jogalkalmazás során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy az MVH eljárási törvény szerinti bizonyítási eszközök köre korántsem tudja biztosítani az ügyfelek igen jelentős körére, különösen az osztatlan közös tulajdonban álló területen gazdálkodók számára az igazolhatóság lehetőségét, továbbá számos olyan okirat, szerződés kimaradt a törvényi felsorolásból, amelyet a földforgalmi törvény szabályai viszont a használati jogosultság átengedésének jogcímeként tartalmaznak. Ahogy Font képviselő úr is mondta, ilyen például a feles bérlet, a részes művelés, a szívességi földhasználat.

A kárpótlási és részarány-kiadási folyamatoknak köszönhetően mára a tulajdonviszonyok olyan átláthatatlanul kaotikus állapotban vannak, hogy igen sok esetben nyomozómunkát, majd pedig komoly jogi előkészületet, például hagyatéki eljárást kell lefolytatni ahhoz, hogy egyáltalán kiderüljön annak a személye, akivel aztán meg lehet kötni a haszonbérleti szerződést.

A Font Sándor elnök úr, képviselő úr által benyújtott törvénymódosítás lehetővé tenné a jogszerű földhasználat igazolását haszonbérleti, feles bérleti, részes művelési, szívességi földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá használati rendről szóló megállapodás alapján, valamint jogszerű földhasználónak tekintené a vagyonkezelőt, haszonélvezőt vagy a használat jogának jogosultját és a tulajdonost is. Ezenfelül a földforgalmi törvényben a vetőmag-előállítók számára biztosított használati csere alapján is megállapítható lenne a jogszerű földhasználat.

Végül pedig az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadot meghaladó mértékű területen gazdálkodó tulajdonostárs vagy harmadik személy haszonbérlő, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre, és rendelkezik a föld használatára jogosító írásbeli megállapodással, és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja, szintén jogszerű földhasználónak minősülhet.

Ez utóbbinak az indoka az uniós szabályokban található meg. A föld feletti rendelkezéshez ugyanis két körülmény szükséges: valamilyen jogosultság a tulajdonostól, továbbá a föld tényleges használatának igazolása. Ezeken felül figyelemmel arra, hogy gyakori a közeli hozzátartozók között az az eset, amikor egymás földjein gazdálkodnak, vagy a házastársak egyike adja csak be a támogatási kérelmet, így a felsorolt esetekben a közeli hozzátartozó is jogszerű földhasználónak minősülne.

Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat megnyugtató módon kezelné azokat az élethelyzeteket, amelyek jelenleg megkeserítik a gazdatársadalom életét, és biztosítani tudja, hogy az érintettek hozzájuthassanak a támogatásokhoz. Mindez azért is fontos, mert az idei év a közvetlen támogatási rendszer uniós szintű átalakítása miatt amúgy is új kihívások elé állítja, állította a gazdákat.

Erre figyelemmel a kormány támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)