KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor ez év elején elkezdtünk arról a problémáról beszélni, amelynek a nagyságrendje már világosan kibontakozott előttünk, akkor nagyon sokan ‑ főleg a magyarországi baloldal ‑ azt mondták, hogy vészmadarak vagyunk, rémhíreket terjesztünk, és ezzel próbáljuk elterelni a figyelmet a nem tudom én, miről.
Mára teljesen világosan kiderült, hogy igazunk volt, a baj nagyon nagy. Ha megnézzük a számokat, önmagukért beszélnek: 2012-ben még csak 2500 illegális bevándorló lépte át a határt, aztán a következő évben 18 ezer, aztán 42 500, és idén május végére túl vagyunk az 50 ezren. Ezek az emberek illegális határsértők, bevándorlók, a menekültstátusuk rendkívül kérdéses. A tavalyi adat megint beszédes: 42 500 illegális határsértőből mindösszesen 800 volt az, aki politikai menedékjogra volt jogosult, tehát a döntő többségük egyáltalán nem volt politikai menedékre jogosult.
A probléma az, hogy a jelenlegi szabályok szerint a magyar hatóságok, ha nem változtatunk a törvényeken, tehetetlenek, hiába fogják meg szinte az összes határsértőt, ők azonnal politikai menedékjogi kérelmet adnak elő. Ekkor a magyar hatóság az európai uniós szabályok alapján nem tehet mást, mint 4300 forint/nap költséggel egy befogadóállomásra ‑ amely nyitott ‑ viszi őket, segíti őket vagy az utazásukat biztosítja a hatóság, és onnantól kezdve várjuk, hogy mi történik, elindul a menekültügyi eljárás. Teljesen nyilvánvaló, hogy mivel az itt-tartózkodási átlagnap három, ezzel számolva az idén csak ennek a költsége másfél milliárd forint, amit egyébként a magyar adófizetők állnak. (Gőgös Zoltán: Mi lesz a birkákkal, Lajos? 15 ezer birka van 45 fokban a hodályban!)
Összességében, ha a többi költséget megnézzük, már költségoldalon is ‑ igazgatás, határrendészet, adatfelvétel, eljárási költségek ‑ ez az összeg várhatóan meghaladja a 4 milliárd forintot összességében. Miközben tudjuk azt, hogy egy még nagyobb veszély fenyeget, hiszen mintegy 200 ezer olyan ember van, aki Magyarországon nyújtotta be a menedékkérelmét, ez azt jelenti, hogy az európai országokba távoztak, de vissza fognak jönni, visszaküldik őket, és itt kell lefolytatni ezt az eljárást. A napnál világosabb, hogy a nyomás nem fog csökkenni, az európai hatóságok adatai szerint minden pillanatban 5 millió ember van úton Európába, akik illegálisan fogják átlépni valahol a határt. Ma Magyarország az egyik legkitettebb ország, ha a népességre vetítve nézzük, akkor a második olyan ország vagyunk, ahova a legtöbb menekült jön be, ha a GDP-adatokat nézzük, ugyanez a helyzet.
Próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy ez milyen veszéllyel jár. Próbáljuk a jogi megoldást megkeresni, és ezt természetesen a magyar választókkal is meg kell beszélni. Az viszont fölöttébb elgondolkodtató, hogy akkor, amikor beszélünk a konzultációról, beszélünk arról, hogy az embereknek nagyon sokszor tévképzeteik vannak a bevándorlásról ‑ példának okáért az emberek jelentős része azt gondolja, hogy az illegális bevándorlókat a magyar határőrizeti szervek nem tudják megállítani; de meg tudják állítani, csak nem tudják megfogni, mert el kell őket engedni ‑, mikor ezekre a problémákra és a későbbi veszélyekre felhívjuk a figyelmet, akkor egyébként a szólásszabadság és demokrácia bajnokai plakátháborúba kezdenek, és megrongálják, letépkedik a plakátokat a szólásszabadság nagyobb dicsőségére. (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiban.)
Szeretném felhívni a magyar baloldal figyelmét arra, hogy ez tőrőlmetszett náci vircsaft. (Gőgös Zoltán: Hú, Lajos, ezzel vigyázz!) Ők vezették be az erőszakot a politikában, ők voltak azok, akik plakáttépkedéssel, könyvégetéssel próbálták kifejezni a szólásszabadság iránti elkötelezettségüket. A szólásszabadság a magyar baloldal számára ‑ ebben élenjár a Bajnai-párt ‑ csak addig tart, míg az ő véleményük elhangozhat. Azt már nem tudják elviselni, ha másnak más a véleménye az életről. (Dúró Dóra: Letépkedtétek ti is a plakátokat!) És az külön elgondolkodtató, hogy az a baloldal magyaráz nekünk uszításról, amely a valaha volt leguszítóbb magyargyűlölő kampány kampányarcát behozta ide a parlamentbe közénk; Bangóné Borbély Ildikó a leggyűlöletesebb magyarellenes kampány kampányarca volt annak idején a kettős népszavazásról szóló kampányban. És ők beszélnek uszításról. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Én arra kérek mindenkit, tartsa be a törvényeket, és méltósággal vitatkozzon erről a nagyon fontos kérdésről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)