SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy szeretettel köszöntöm mind a 15 jelen lévő országgyűlési képviselőtársamat. Nagy öröm, hogy itt is szót ejthetünk a környezetvédelemről, hiszen sajnos úgy látszik, hogy egyre kevesebb az a tér, ahol ezekről a területekről beszélni lehet.

1972. június 5-én Stockholmban a világ vezetői összeültek azzal kapcsolatban, hogy megállapítsák az „Ember és bioszféra” nemzetközi konferencián, hogy milyen szakadék felé rohan az emberiség, és mik azok a környezeti kihívások, amelyekkel a XX. század végén szembesülniük kell a világ társadalmainak. A sok-sok megállapítást újabb és újabb egyezmények, együttműködések követték, és a civilizált világ jelentős része rájött arra, hogy az emberiségnek nincs jövője egy olyan helyen, ahol az emberek egészséges környezethez való alapvető joga nem biztosított.

A múlt héten volt az évfordulója ennek az „Ember és bioszféra” találkozónak, a múlt héten volt a környezetvédelmi világnap. Az előző napokban tartottuk meg a Fenntartható fejlődés bizottságának ülését, ahol ellenzéki módosítókat tárgyalt a bizottság a költségvetés tervezetéhez, amelyekben környezet- és természetvédelmi költségeket szeretett volna növelni.

Szerette volna, hogy az Illatos út ne csak egy politikai ígéret legyen, és ne pusztán az az 1,1 milliárd álljon rendelkezésre, hogy a konkrétan az emberi egészséget veszélyeztető környezeti kockázat felszámolása megtörténjen, hanem szerették volna az ellenzéki pártok azt, ha lehetőség szerint forrás kerül a konkrét kármentesítésre, egészen a talajcseréig.

Ugyanúgy Fazekas Sándor miniszter úrnak volt egy ígérete egy évvel ezelőtt, amikor a nemzeti parkoktól is elvették a működéshez szükséges alapvető forrásokat, hogy ezek a források rendelkezésre fognak állni a büdzsében, és amit területalapú támogatásként nem kap meg a nemzeti parki igazgatóság, majd a költségvetésből finanszírozzák. Sajnos ennek sem láttuk ott a nyomait.

De ugyanígy kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarországgal szemben a PM10-es szennyező értékek túllépése miatt. A légszennyezettség mértékének csökkentéséhez szükséges források szintúgy hiányoznak, illetve elégtelenek a költségvetésben. Ha az emberek egészsége nem fontos a kormánynak, akkor tényleg nem tudjuk, hogy mit szolgál egyáltalán ez a költségvetés.

Nyilvánvalóan nagyon-nagyon sok olyan téma, mint a környezet- és természetvédő civil szervezetek szerepvállalásának elősegítése, a nemzetközi egyezményekből származó feladatok ellátása, ezek mind-mind költségvetési forrást igényelnek. Tegnap volt a záróvitája a biológiai sokféleség keretstratégiának, hogy Magyarország hogyan igyekszik megvédeni természeti értékeit. Egy héttel ezelőtt a negyedik nemzeti környezetvédelmi programról beszéltünk. Ezek többoldalas stratégiai dokumentumok, amelyek megvalósítására semmiféle kormányzati forrás nincs tervezve a költségvetésben.

Ezeket mindegyiket kipipáljuk mint egy-egy kötelezettséget, mintha a papírgyártás meg az ilyen stratégiai dokumentumok előállítása bármivel hozzájárulhatna a magyar állampolgárok egészséges környezetének javulásához. Mintha ezek segítenék azt, hogy a Kárpát-medence biológiai sokféleségét és a benne lévő emberi gazdálkodásra alapot adó természeti erőforrásokat meg lehessen őrizni. De sajnos nem így van, mert ha a költségvetésben ezekhez nem párosulnak konkrét költségvetési támogatási összegek, akkor ezzel mit sem tudunk kezdeni.

És jó néhány esetben olyan apró összegekről van szó, mint a szigetközi monitoringra szánt 50 milliós nagyságrendű, tervezett összeg. Hiszen a határ túloldalán a másik fél folyamatosan monitorozza a Duna különböző környezeti hatásait. Nálunk egy éve egy huncut fillért nem fordítottunk erre, és bármilyen vitás rendezés esetében, amikor majd azt kell bizonyítanunk, hogy milyen ökológiai és környezeti károkkal jár az, hogy elterelték a Dunát, nem lesz adatunk, mert ezt az 50 milliót sem tudjuk biztosítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelen lévő képviselője azt mondta, hogy a költségvetési stabilitást kell fenntartani, ezért nincs 50 millió forint. Nyilvánvalóan meglepve hallom az ilyeneket, amikor arról van szó, hogy elterelik az ország területéről a Dunát, és bármilyen vitás eljáráshoz alapvető adatokat nem akarunk megszerezni.

Az ellenzéki pártok nemcsak letették a javaslatukat, hogy hová kell forrás, hanem valamennyi esetben teljesen kompetens, ésszerű megoldásokkal javaslatot tettek arra is, hogy honnan lehet elvonni ezeket a forrásokat. Sajnos a kormánypártok képviselői ezekben a vitákban nem vettek részt. Egyszerű szavazási magatartással minden javaslatot elutasítottak, mindet leszavazták.

A kérdésem és a napirend előtti felvetésem nyilvánvalóan az a kormányzatnak, hogy megnyugtató lenne, ha valamilyen szinten elkötelezné magát azok mellett, amiket mond, mert folyamatosan csak azt látjuk, hogy szavak vannak, de ahhoz költségvetési források, tettek nem párosulnak. Az lenne jó, ha a környezetvédelmi világnap, illetve a költségvetés olyan összhangban lenne egymással, hogy azok a stratégiák, amiket elfogadunk a parlamentben (Az elnök csenget.), meg is tudjanak valósulni. Erre tettem indítványt. Köszönöm szépen, elnök úr.