DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm, hogy a parlament nyilvánossága elé hozta ezt az ügyet, hiszen akkor, amikor a baj megtörténik, az szerintem nem ismer határokat, még azt sem, hogy ellenzéki vagy kormánypárti képviselő van ott. Magam is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vagyok, ott születtem, tehát tudom, hogy mit jelent kiszolgáltatottnak lenni a természetben. Hogy ki milyen hevülettel dolgozik, az mindig attól függ, hogy milyen lehetőségei vannak, és higgye el nekem, hogy a Magosz a maga minden eszközével azon van, hogy megtaláljuk a megoldást arra, hogy a gazdák kárenyhítést kaphassanak.

A klímaváltozás okán egyre gyakrabban előforduló elemi károk mezőgazdasági hatásainak csökkentése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium nagy hangsúlyt fektet a kockázat megelőzésére és a kockázat kezelésére. A mostani kár kapcsán tisztában vagyunk azzal, hogy a gyors segítség milyen fontos lehet, ezért megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a károsult mezőgazdasági termelők addig se maradjanak pénz nélkül, amíg az agrárkár-enyhítési rendszerből a kifizetéseket megkapják. A jégverés miatt kieső források pótlására a 2011 májusában fagykárt szenvedett termelők számára kialakított hitelprogramhoz hasonlóan szóba jöhet egy hosszú lejáratú, kedvezményes feltételű hitelkonstrukció. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot az MFB-vel, a Magyar Fejlesztési Bankkal annak feltérképezése érdekében, hogy mi a legoptimálisabb eszköz a jégverések által sújtott termelők megsegítésére.

Magyarországon a jégkár az egyik leggyakrabban előforduló káresemény, amely évről évre jelentős károkat okoz nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a lakosságnak is. Mint ahogy képviselő úr is tudja, a 2012-ben megújított agrárkár-enyhítési rendszer, amelyet azóta folyamatosan fejlesztünk, a jégkárt is kezeli. Bővült a lefedett károk köre, javult a kárfelmérés, kármegállapítás és a teljes kárenyhítési folyamat hatékonysága. A jogos termelői károk kezelése érdekében a korábbi 30 százalékos kárértékhatárt leszállítottuk 15 százalékosra, és 2014 novemberében bevezettünk egy elektronikus rendszert, amely megkönnyíti a termelők kárbejelentését, ezáltal lehetőség nyílik parcellaszintű lokális károk bejelentésére is.

Fontos, hogy a mostani jégesőt és jégesőkárt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentsék be a károsult termelők, amelyben a falugazdászok természetesen segítséget nyújtanak. Idén a rendszerhez még június 16-áig csatlakozhatnak önkéntesen azok a kistermelők, akik nem kötelezően tagok. Kérem, segítsen, hogy fölhívjuk a termelők figyelmét, hogy most még minden további nélkül csatlakozhatnak és teljesen törvényesen, a kártalanításban ez nagyon nagy segítséget fog jelenteni. 2012 óta díjtámogatást is nyújtunk a mezőgazdasági biztosításokhoz, melyek a jégkárt is lefedik. Megfelelő biztosítás hiányában ugyanis az egyébként járó kárenyhítési juttatásnak is csak a felére lesz jogosult a termelő. Az idei támogatás mellett köthető biztosítások határidejét június 30-áig meghosszabbítottuk.

A kárenyhítés mellett a megelőzés is kiemelt fontosságú. Ebben a ciklusban a Földművelésügyi Minisztérium célul tűzte ki a jelenleg is működő dél-magyarországi mellett egy, az egész országot lefedő jégeső-elhárító rendszer kiépítését, amelynek működtetését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára. Szintén nagy hangsúlyt fektetünk az új vidékfejlesztési program keretében hamarosan meghirdetésre kerülő olyan kockázatmegelőzési beruházásokra is, mint például a jégháló és annak a telepítése.

Nagyon remélem, hogy érzékeli képviselő úr, hogy nemcsak az egyes problémákat szeretnénk megoldani, hanem elhárítani mindazt a bajt, ami az elkövetkező időszakban generálisan következhet. Természetesen felelősséggel vagyunk az iránt, ráadásul Szabolcsnak az egyik legszegényebb körzetéről beszélünk, hogy ott a megélhetési forrást biztosítsuk. Azért is dolgozik a Földművelésügyi Minisztérium azon, hogy gyors megoldással valamilyen pénzügyi támogatást, segítséget tudjunk nyújtani ezen gazdáknak, hogy egy másodvetés keretében valamilyen szinten tudjuk mérsékelni azt a kárt, amit egyébként úgysem lehet teljesen száz százalékban valaki számára biztosítani. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy mérséklődjön az a kár, amit a gazdák szenvedtek. Ezért dolgozunk azon a konstrukción, hogyan tudunk azonnal, promt pénzt adni a gazdáknak, hogy ebben a kárenyhítési folyamatban minél hamarabb részt vegyenek.

Azt hiszem, hogy mind ennek az egyedi esetnek a kezelése kellően felhívja a figyelmünket arra, hogy nagyon megváltoztak a klímaviszonyok Magyarországon, és olyan helyzettel nézhetünk szembe időről időre, mint ahogy ön is említette, hogy száz éve nem volt erre precedens. Sajnos, a környezeti viszonyaink most már olyanok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy egyre inkább olyan szélsőséges hatásokat tapasztalunk, és ennek kivédésére csak egy általános, generális, egész országot lefedő rendszer lesz képes. Köszönöm szépen.