MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget. Örülök, hogy államtitkár úr is itt van, ha jól tudom, akkor válaszolni is fog a felvetéseimre.
Azért ezt a címet adtam a mai felszólalásomnak, mert sajnos a költségvetés vitájában nem volt módom kifejteni minden módosító indítványom mellett az érveket, ugyanis nagyon kevés időt kaptunk sajnos most is a költségvetés megvitatására. Ilyen módon itt szerettem volna ezt kiegészíteni és így napirend után elmondani a Győr-Moson-Sopron megyét érintő, pontosabban inkább nem érintő aggályaimat.
Azért gondolom úgy, hogy az egyik nagy vesztese a jövő évi költségvetésnek az én megyém lesz, mert például az úthálózatok tekintetében köztudott, hogy Győr-Moson-Sopron megye a második legrosszabb állapotban van az egész országban, és sajnos nagyon minimális az a tétel, amellyel ezt orvosolni kívánják. Ilyen módon nyújtottam be erre vonatkozóan módosító indítványokat. Felsorolni is nehéz azt, hogy melyek azok az útszakaszok, amelyek már gyakorlatilag a járhatatlanság szélére sodródtak. Természetesen a főútvonalak, autópályák itt megfelelő minőségűek, de a már kisebb rendű utak, mondjuk, a településeket összekötő ilyen útszakaszok szinte, ahogy mondtam, már-már járhatatlanok. Ilyen módon tettem például kísérletet arra, hogy a Hegyeshalom-Bezenye vagy például a Lébény-Bősárkány, Kimle–Hédervár közötti utak felújítására, de gyakorlatilag az egész Rába-közi úthálózatot idehozhattam volna, úgy, ahogy mondjuk, a Várbalog és Albertkázmérpuszta közötti utat is.
Szintén problémának érezzük azt, hogy a bicikliút-hálózat kiépítése nem megfelelő ütemben zajlik. A korábbi években voltak ugyan fejlesztések, javarészt európai uniós forrásokból, de szintén komoly gond az, hogy ezen úthálózatok, bicikliút-hálózatok nincsenek összekötve megfelelő módon, így egy-egy projekt lóg a levegőben, de érdemben nem tud bekapcsolódni egy országos hálózatba, és ezek gyakran csak néhány száz millió forintos beruházások lennének, és nagyot lendítenének, javítanának a bicikliút-hálózat használhatósága tekintetében.
Szintén éltem módosító indítvány lehetőségével az iváni sportkomplexum területén. Nagyon szeretném, ha Iván nemcsak a magyar-cigány együttélés problémáiról lenne híres Győr-Moson-Sopron megyében, hanem a hozzá méltó szerepet is megkapná, és például az a sportélet, ami Ivánban van, megkapná a megfelelő infrastruktúrát.
Tettem módosító javaslatot arra, hogy a pusztasomorjai templom végre megújuljon. Ma már ott tartunk, hogy lassan be kell zárni ezt a templomot, hiszen olyan állapotba került, ami veszélyezteti a híveket. Szeretném, ha az állam közbelépne, és mielőbb megtenné a szükséges intézkedéseket. Ugyanúgy, ahogy a romándi közösségi házra is bizony ráfér a felújítás.
A csornai termálfürdő kérdése is egy olyan ügy, ami már sok éve itt a Ház falai között meg megyémben is hangos viták tárgya, hiszen minden adottság megvan ahhoz, hogy ez a termálfürdő sokkal méltóbb körülmények között tudjon üzemelni. Ehhez képest folyamatosan csak a vergődést látjuk és azt, hogy tényleg a körülmények nem alkalmasak arra, hogy mindenkinek a felhőtlen üdülését szolgálja, miközben komoly turisztikai vonzerő is lehetne a térségben.
(14.50)
A kapuvári húsgyárat bővebben most nem érinteném, hiszen a mai felszólalásomban már volt róla szó. Örülök, hogy részben beismerte az államtitkár úr azt, hogy itt kormányzati vagy legalábbis adóhatósági felelősség is felmerül; remélem, hogy ebben az esetben tényleg meglesznek a bűnösök, az elszámoltatás is meg fog történni, és nem fogják elsunnyogni, ahogy ezt egyébként tették a korábbi ügyekben.
A mosonmagyaróvári ’56-os múzeumot is évről évre benyújtom a költségvetéshez, hiszen egészen elképesztőnek tartom, hogy egy ilyen ’56-os múlttal rendelkező városban, mint Mosonmagyaróvár, ahol a legvéresebb ’56-os vidéki események zajlottak, nincs egy méltó hely. Ugyan az a kopjafás terület, ami adott, karban van tartva, és ott évről évre nagyon színvonalas megemlékezéseket lehet tartani, de egy múzeumnak a megléte, úgy gondolom, jogos elvárása a városnak. Sok éve kormányoktól függetlenül követeljük ezt, mégsem volt erre eddig megfelelő kormányzati válasz.
A szigetközi vízpótlást hagytam szándékosan utoljára. Ez az az ügy, amiben a legtöbb kormányzati mellébeszélés és ígéret elhangzott az elmúlt időszakban. Egészen elképesztő módon a különböző tárcák egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatokat tettek le. Most, hogy a vizek műszaki beavatkozásának legnagyobb ellensége, Illés államtitkár úr kikerült a kormányból, és talán ez a sötétzöld hozzáállás egy picit mérséklődik, remélem, hogy meghallgattatik a szigetközieknek az akarata, és végre megkapják azt a néhány kis árva kőszórást, ami lehetővé tenné azt, hogy a Szigetközben élhetőbb legyen az élet, és megfelelő minőségű és mennyiségű víz jusson számukra.
Ezek voltak így nagyon röviden azok a módosító indítványok, amelyekre szerettem volna felhívni a figyelmet. Várom az érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)