IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön is bizonyára tudja azt, hogy ha egy tankönyvbe hiba csúszik, akkor nem kell tíz évet várni, lévén ott van közte engedélyeztetési eljárás legalább egyszer. Ezek a hibák jóval kisebb számban fordultak elő a korábbi években, egy lényegesen alaposabb vizsgálatnak voltak ezek alávetve az Oktatási Hivatal által. Ez a kritérium nem valósult meg ezeknek a tankönyveknek az esetében. Ezt kérdezzük, hogy miért nem lehet ezt akkor most egy újabb nekifutással alávetni egy ilyennek.

A tankönyvtanácsot emlegeti ‑ bizonyára emlékszik államtitkár úr, hogy nincs egy éve sem, óriási botrányok voltak e körül a testület körül, hiszen volt olyan, aki a tankönyvek minőségére hivatkozva lépett ki ebből a tanácsból. Azt gondolom, ez egy nagyon rossz érv erre, és láthatjuk azt a rengeteg hibát, ami ezekben a tankönyvekben van. Nem ekkora létszámú diákkal és tanárral kellene talán ezt a kísérletet folytatni. A tankönyvek kialakítása a kevés dolog egyike (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ami nem a demokratikus eljárás, hogy majd a diákok eldöntik, hogy miből tanulnak, legalábbis, hogy megírják saját tankönyveiket. Várom a válaszát.