VARGHA TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A XX. századi háborúk során hatalmas áldozatot hozott ez a nemzet, és itt nemcsak a harcokban elesett hős honvédekre gondolunk, hanem az otthon maradottakra, a csonka családokra, az özvegyekre és a gyermekekre, akik közül sokan nem ismerhették az édesapjukat sem. (Z. Kárpát Dániel a miniszteri széksorhoz lép.)
Minden településnek volt hősi halottja, ezért a faluközösségek akkor is állítottak volna emlékműveket, ha erre nem kötelezi őket egy 1917-es minisztériumi rendelet, és akkor is emlékeztek hősi halottaik életáldozatára, amikor május utolsó vasárnapját az 1924. évi XIV. törvénycikk még nem emelte a hősök vasárnapjává. (Z. Kárpát Dániel L. Simon Lászlóval konzultál.)
1945 májusában még megtartották a hősök napját, aztán már emléknapnak sem számított, és a rendszerváltozásig hivatalos megemlékezésekre sem kerülhetett sor. Ezért 2001-ben a magyar Országgyűlés, a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül minden esztendő utolsó hónapjának utolsó vasárnapját a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította. Hősi halottainknak sokkal tartozunk. Először is tartozunk magunkat kiművelni nemzetünk történelmének ismeretében. Tartozunk azzal is, hogy méltó módon becsüljük meg elődeinket, hőseinket, és végül a mi nemzedékükre különös kötelesség is hárul. A mi nagyapáink és dédapáink harcoltak a nagy háborúban, ezért mi vagyunk az a generáció, akik még ismerhették az első világháború harcaiból hazatért hősöket, és így immár a mi kötelességünk, hogy az emlékezés fonala sohase szakadhasson meg.
Ezért is fontos, hogy a honvédelem napja és a hősök vasárnapja Székesfehérváron megbecsült emléknap legyen, és azért is, mert Székesfehérvár jelkép, a magyar nép szellemiségét, történelmét, nemzeti önazonosságát hordozza, és ezáltal hazánk történelmében, ezen belül hadtörténelmében is meghatározó helyet foglal el, hiszen Székesfehérvár ma is katonaváros.
A fenti gondolatot követve hagyományteremtő céllal indítottuk útjára 2013. május 21-én, a honvédelem napján a „Mind egy szálig” jótékonysági adománygyűjtő programot, amely főhajtás minden háború hősi halált halt magyar és főként fehérvári katonája előtt, és lehetőség arra, hogy segítsük hadiárváinkat, hadiözvegyeinket, és ápoljuk Székesfehérvár katonai emlékhelyét. A rendezvény jelképe a székesfehérvári diákok által papírból készített pünkösdi rózsa. Erre, illetve az elesett hősök emlékére utal a „Mind egy szálig” elnevezés. Székesfehérvár önkormányzata mellett számos helyi civil szervezet és oktatási intézmény támogatta és támogatja szolgálatával is kezdeményezésünket. Az adománygyűjtés tegnap, a hősök napján, május utolsó vasárnapján zárult.
„A múltat nem lehet tőlünk elvenni ‑ írta Nemeskürty István professzor ‑, de az csak akkor a miénk, ha ismerjük.” Helyes ismerete nélkül pedig nem lehet biztonságos jövőt építeni. Nemzetünk megtartása érdekében is támogatnunk kell a helytörténet ismeretére irányuló programokat és kezdeményezéseket, mert közösségük iránti felelősségre neveli gyermekeinket.
Ezért is fontos, hogy kezdeményezésünkhöz a jövőben minél több település csatlakozzon, mert a kegyeletadás mellett a hősök vasárnapja a jövő iránti felelősségre is figyelmeztet minket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)