HENDE CSABA honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2010-ben az új kormány Magyarország megújítására vállalkozott. Ennek rendkívül fontos része az állam, a közszféra és benne a honvédelem teljes rendszerének megújítása. Ez a munka nem lehet teljes és nem lehet sikeres, ha a magyar államot működtető alrendszereket a maguk teljességében nem gondoljuk át, és működésüket nem igazítjuk egymáshoz. 2010-ben azt tapasztaltuk, hogy mint az államélet minden területén, úgy a honvédelem területén is rendkívül komoly, rendszerszintű zavarok vannak, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a Magyar Honvédséget küldetésének teljesítésében.

A Magyar Honvédség küldetése mindenekelőtt a haza fegyveres védelme, illetve a nemzetközi kötelezettségeinkből következő feladatok ellátása. Ez a küldetés elkötelezett, hozzáértő, tapasztalt honvédek nélkül nem teljesíthető. Aki erre a szolgálatra vállalkozik, annak nem lehetnek megélhetési gondjai. Sem a rezsi, sem a lakhatás terén, sem az időskorra gondolva. Ez egyfelől morális kötelesség, másfelől a küldetés teljesítésének alapvető érdeke és feltétele, hogy a legjobbak, a legtehetségesebbek, a legelkötelezettebbek szolgáljanak a honvédségben. Olyanok, akik folyamatosan képezik magukat, és a hivatásukhoz szükséges készségeket és képességeket nemcsak fenntartják, de bővítik is.

A katonai életpálya bevezetésének célja tehát a hazánkat fegyverrel szolgáló katonák megbecsülése, számukra nyugodt életkörülmények és méltó megélhetés biztosítása a jelenleginél lényegesen magasabb életszínvonalon, illetve a szolgálat érdekeinek megfelelő, ugyanakkor tervezhető és kiszámítható előmeneteli rendszer működtetése.

Tisztelt Országgyűlés! A munkát az alapoktól kezdtük el, és rendkívül következetesen vittük végig az elmúlt években. Az vezetett bennünket, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek. Az előmeneteli rendszert a teljesítmény és az érdem határozza meg. Szilárd rendszert alkotunk meg, amely képes arra, hogy egyszerre érvényesítse a szolgálati érdeket, és gondoskodjon a szolgáló katonáról. Ugyanakkor kellőképpen rugalmas, hogy méltányosan kezelje az élet által váratlanul felvetett problémákat. Ezért a most tárgyalt törvénymódosítás, illetve az annak alapjául szolgáló új katonai életpályára vonatkozó koncepció kidolgozását széles körű, többkörös, a Magyar Honvédség valamennyi alakulatára és katonai szervezetére kiterjedő belső egyeztetés és az érdekképviseletekkel való konzultáció előzte meg.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat fontos előzményekre épül. 2011-ben a kormányzati személyzeti stratégia részeként kidolgoztuk a Magyar Honvédség humánstratégiáját. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény mint új szolgálati törvény 2013. július 1-jén lépett hatályba. A megújult szabályozásba már ekkor több elem beépült a tervezett közszolgálati életpályából. Ilyen volt az egységes keretrendszeren alapuló és a katonai sajátosságokat is tartalmazó közszolgálati teljesítményértékelési rendszer, a közszolgálat más területeire történő átjárhatóság feltételrendszerének alapvető szabályozása, a megújított előmeneteli rendszer, továbbá az ezzel párhuzamosan átalakított honvéd tisztképzés és altisztképzés, a Ludovika Zászlóalj és az Altiszti Akadémia felállítása.

Most ismét nagy lépést teszünk meg a rendszer kiépítése felé. Ez egyszersmind olyan lépés lesz, ami jelentősen javít honvédeink anyagi helyzetén.

(17.10)

Tisztelt Országgyűlés! A közszolgálati életpálya három pillérre épül: először az új előmeneteli és az ehhez szorosan kapcsolódó új illetményrendszer bevezetésére, másodszor az új közszolgálati lakhatás-támogatási rendszerre és harmadszor, az új közszolgálati biztosítási rendszer kialakítására. A kormány által elfogadott katonai életpálya három fő pillére közül a most tárgyalt törvényjavaslat az első és legfontosabb pillért, a közszolgálati átjárhatóságot is magában foglaló új előmeneteli és illetményrendszert tartalmazza. További lépések szükségesek a második és a harmadik pillér kiépítésére. Terveink szerint rövidesen egy új, rendkívül méltányos lakha­tás­támogatási rendszer, valamint egy teljesen újszerű, az életpálya során bekövetkezett, rendkívüli eseményeket kezelő közszolgálati biztosítási rendszer bevezetésére is sor kerül.

Tisztelt Országgyűlés! Katonáink sajátos közszolgálatot látnak el, a katonai pálya a közszolgálati életpálya részét képezi, ám küldetésük messze meghaladja a többi közszolgálat elkötelezettségét. Hon­vé­deink esküvel vállalják, hogy a hazát életük feláldozása árán is megvédik, s a szolgálat érdekében lemondanak állampolgári jogaik egy részéről. A katonai életpályának és az ehhez szorosan illeszkedő illetményrendszernek mind a hivatásos, mind a szerződéses katonák esetében el kell ismernie ezt a senki máséhoz nem hasonlítható, rendkívüli közszolgálatot. A célunk egy teljesítményen, tudáson és tapasztalaton alapuló, tervezhető előmeneteli rendszer kialakítása, amely egyfelől ösztönzést ad a folyamatos szakmai fejlődésre, másfelől kifejezi a hazánkat védelmező katonák megbecsülését a magyar nemzet által.

A törvénymódosítás után a karrier kétirányúvá válik. Nemcsak a magasabb beosztásba kerülés lehetősége jelenik meg a karrierjében, hanem új elemként az oldalirányú karrier lehetősége is. Az oldalirányú karrier az ugyanabban vagy azonos szintű beosztásban fokozatok megszerzésével biztosít fejlődési lehetőséget, és elismeri a felhalmozott tudást és tapasztalatot. A karrier mindkét útján történő ‑ tehát a horizontális és a vertikális úton történő - elő­relépéshez megfelelő teljesítményre, szolgálati időre, illetve képzési és vizsgakövetelmények teljesítésére van szükség. Mostantól a rendszeres megmérettetés a katonai pálya alapeleme. Alapelv, hogy a nem megfelelő teljesítmény, például az oldalirányú karrierhez kötött vizsgák nem teljesítése a szolgálati jogviszony megszűnését eredményezi, emellett folyamatosan meg kell felelni a katonai szolgálattal járó sajátos fizikai, pszichikai és egészségügyi követelményeknek is.

Tisztelt Országgyűlés! Magától értetődik, hogy mivel az eddigieknél is komolyabb elvárásokat támasztunk honvédeinkkel szemben, ehhez méltónak kell lennie anyagi elismerésüknek is. Az új katonai életpálya kialakításában központi szerepet betöltő előmeneteli rendszerhez szorosan kapcsolódik az új illetmény- és juttatási rendszer. A szabályozás célja, hogy egy teljesítmény-, tudás- és tapasztalatalapú, tervezhető előmeneteli rendszer jöjjön létre, amely a katonák megbecsülését a jelenleginél magasabb életszínvonal megteremtésével garantálja, mindez egyidejűleg növelje a Magyar Honvédség megtartó­képességét is. Az illetményrendszer alapvető célja a hosszú, akár 40 év feletti szolgálati időt átívelő pályaív támogatása, illetve az, hogy a 10-15 év szolgálati idővel rendelkezőket is ösztönözze a pályán maradásra. Az új illetményrendszer minden honvédnek a katonai pálya egészére folyamatos illetménynövekedést biztosít. A folyamatos illetménynövekedés alapját a szolgálati idő, a magasabb beosztásba kerülés és az oldalirányú karrierúton történő előrehaladás elismerése adja. Mindkét karrierutat emelkedő illetménnyel honorálja, de mégis úgy, hogy továbbra is a magasabb beosztásba kerülésre ösztönözzön inkább.

A katonai szolgálat sajátosságait is elismerő illetmény három összetevőből áll majd: az alapilletményből, a honvédelmi szolgálati díjból és az illetménypótlékokból. Az illetmény legmeghatározóbb része az alapilletmény. Az alapilletményt a beosztás szintje, értéke, az ezzel járó felelősség, a beosztás szervezeti hierarchiában betöltött szerepe határozza meg. Az alapilletményeket úgy határoztuk meg ‑ és azt kérjük, hogy majd a parlament is így döntsön ‑, hogy egy tapasztalt altiszt járandósága adott esetben elérheti, sőt meg is haladhatja egy pályája elején járó tiszt illetményét. Új elem és az altiszti kar szolgálatának jelentőségét fejezi ki, hogy az altiszti beosztások esetében is megjelenik a vezetői, alparancsnoki feladatok elismerése az illetményben.

A katonai szolgálati időt elismerő illetményelemről négy szempontot érdemes megemlítenünk. Először is, a tényleges szolgálati idő határozza meg, másodszor, a katonai szolgálat legelejétől jár, harmadszor, mértéke folyamatosan emelkedik s végül negyedszer, jóval magasabb mértékű, mint a jelenlegi rendszer szerinti szolgálatiidő-pótlék.

Tisztelt Országgyűlés! A honvédségnél működtetett pótlékrendszer 2010-re valóságos átláthatatlan dzsungellé nőtte ki magát vagy burjánozta szét magát. A korábbi kormányok a rendszer megújítása és illetményemelés helyett ‑ mert legutóbb az első Orbán-kormány hajtott végre jelentős illetményemelést a honvédségnél, és most a harmadik Orbán-kormány idején következik egy újabb hatalmas lépés, sajnos a 2002-2010 közötti időszakban nem sikerült javítani a katonák illetményhelyzetén ‑, mivel rengeteg feszültség keletkezett ezekben az években, különféle pótlékokkal próbálták meg a pályán tartani a katonákat, egy fél vödör vízzel szaladgáltak a tűzvész helyszínén, és mindig oda öntöttek egy kicsit, ahol a legmagasabbra csaptak a lángok. No hát, ez hatalmas zűrzavart, kusza, átláthatatlan rendszert és bizony, számtalan feszültséget és méltatlan helyzetet teremtett mára.

Az átalakítás egyik fontos célja tehát az, hogy a jövőben a katonai szolgálatot elsősorban az alapilletmény és ne a keresetpótló juttatások ismerjék el. Ennek megfelelően a korábbi több mint 30, pontosan 32 pótlékból összesen 5 pótlék marad meg. Ezek a következők: a fokozott igényebevételhez, az átlagosnál nagyobb veszélyhez, a sajátos felkészültséghez, a rendkívüli kockázatvállaláshoz, valamint a nemzetközi szerepvállalásainkon alapuló idegen­nyelv-használathoz kötődő ötféle pótlék. A pótlékok rendszerében ezen túlmenőn külön is kiemelendő az úgynevezett munkaerő-piaci pótlék. Ennek célja egyes sajátos és nehezen pótolható képességekkel, felkészültséggel, tapasztalattal rendelkező szakemberek illetményének kiegészítése annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci elszívó hatásokból eredő pályaelhagyás és adott esetben a képességvesztés megelőzhető legyen.

Az új törvénnyel átalakul a szerződéses katonák szerződéséhez kapcsolódó juttatások rendszere is. A hivatásos és szerződéses katonák juttatásai közötti, mára már indokolatlan különbségek megszűnnek. Az átalakítás eredményeként egy átmeneti időszakot követően a szerződéses tiszti és altiszti állomány a hivatásos állományéval megegyező mértékű végkielégítésre és jubileumi jutalomra, míg a legénységi állomány szerződéshosszabbítási díjra, a leszerelési segélyt kiváltó visszailleszkedési támogatásra és az önkéntes tartalékos szolgálat vállalását elismerő további juttatásra lehet jogosult.

(17.20)

Az átalakítás során alapvető szempont, hogy egyetlen szerződéses tiszt, altiszt vagy legénységi állományú katona esetében sem veszhet el az új szabályozásig megszerzett szolgálati idő, és az ehhez kapcsolódó leszerelési segély mértéke nem változhat. Ezt átmeneti szabályok garantálják.

A törvényjavaslat szerint az új életpálya és illetményrendszer bevezetésével egyidejűleg módosul a szolgálatteljesítési idő szervezésének szabályozása is. A rugalmasabb szabályok lehetőséget adnak a katonai szervezetek vezetőinek az állomány hatékonyabb foglalkoztatására. Az új rendszerben a keletkező túlszolgálat átmeneti időszakot követően szabadidővel kerülhet ellentételezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az új katonai életpálya bevezetése együtt jár egy nagyarányú illetményemeléssel. A hivatásos és szerződéses katonák illetménye 2015. július 1-jétől átlagosan 30 százalékkal nő, az illetményemelés tehát differenciált lesz. Átlagosan 26 százalékkal nő a legénységi állomány, átlagot meghaladó mértékben, átlagosan 38 százalékkal nő az altiszti állomány illetménye, és átlagosan 15 százalékos lesz a tiszti állomány illetményének növekedése. Összességében 30 százalékos bértömeg­növekményt osztottunk szét az új rendszerben az imént említett állománycsoportok között, azzal együtt, hogy a jelenlegi rendszerben illetményre fordított valamennyi forintot a jövőben is illetményre fordítunk, tehát egyértelműen 30 százalékkal több pénz kerül a katonákhoz, a különböző beosztású és állománykategóriájú katonákhoz, természetesen nem azonos mértékben.

Nos, az idei 30 százalékos illetményemelést a következő években további, átlagosan 5-5 százalékos emelés követi majd a következő négy évben. Így 2019. január 1-jére átlagosan mindösszesen 50 százalékkal növekszik a honvédek illetménye a mai állapothoz képest.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország a magunk mögött hagyott öt esztendő munkájának köszönhetően és a magyar emberek munkájának köszönhetően gazdasági értelemben képes arra, hogy az első Orbán-kormány 2002-es illetményemelése után újabb nagyarányú illetményemelést hajtson végre a katonák számára, olyan illetményemelést, ami a katonai hivatást választókat és azt egy életen át elkötelezetten követőeket méltó körülmények közé helyezi, s ezzel egyszersmind a haza védelmét is jelentős mértékben megerősíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezért azt kérem, hogy az előttünk álló vitában úgy vitázzunk és úgy szavazzunk végül, hogy hosszú távon adhassunk új, a korábbinál lényegesen jobb lehetőségeket a Magyar Honvédség számára küldetésének teljesítéséhez. Arra kérem hát önöket, hogy a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatot tárgyalják meg és szíveskedjenek azt elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)