BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az első teljes körű magyarországi népszámlálást II. József rendelte el, 1784 és 1787 között hajtották végre, 231 éve. A hivatalos népszámlálások sorozata Magyarországon 1870 januárjában indult az 1869. évi III. törvénycikk alapján, azóta nagyjából tízévenként tartanak Magyarországon népszámlálást. A népszámlálásokat a KSH, a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálások között tíz év telik el, ezt előttem is elmondták már, és az idő múlásával az adatok pontatlanná válnak. Ez megnehezíti a gazdasági és közigazgatási tervezést, illetve a tudományos kutatást, mivel a rendelkezésre álló adatok már nem mutatják be pontosan Magyarország demográfiai és egyéb viszonyait. Ennek korrigálására bizonyos két népszámlálás között a lakosság összetételét számos szempontból reprezentáló, de annak csak kisebb részére, néhány százalékára kiterjedő mikrocenzusnak nevezett kis népszámlálást készítenek.
Magyarországon 2011 volt az első olyan népszámlálás, ahol interneten keresztül is be lehetett adni a kérdőíveket. A lebonyolítás 19 milliárd forintba került. A kritikák szerint, ami ezt a népszámlálást illette, a kérdőívek olyan részletesen kérdeztek rá magánéleti és üzleti adatokra, hogy az utólagos beazonosíthatatlanság nem volt garantálható. A népszámlálás során a személy-, család- és utónevet a kérdőívbe felvenni nem szabad. Az adatszolgáltatás a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, anyanyelv, vallás, tartós betegség, fogyatékosság jelzésének kivételével ‑ ez a lényeg, kivételével ‑ kötelező, egyben kötelező a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatni. A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók, összeírásnál dokumentumokat nem szabad kérni. A népszámlálást az elektronikus és papír alapú önkitöltéses, valamint az interjús módszer kombinálásával hajtják végre.
A népszámlálást, ugyebár elmondtam, a Központi Statisztikai Hivatal végzi, és akkor itt is el szeretném mondani, hogy a Központi Statisztikai Hivatal egy szakmailag önálló, de a kormány felügyelete alá tartozó országos szervezet, amelynek legfőbb feladatköre az egyes gazdasági és társadalmi adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele. A hivatal adatokat szolgáltat az Országgyűlés, a közigazgatás szervei, a helyi önkormányzatok, a tudományos élet, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek részére.
1867-ben a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban öt fővel statisztikai ügyosztályt alakítottak. Élére a kor neves közgazdászát, Keleti Károlyt nevezték ki. Ezt az eseményt tekintik a hivatalos statisztikai szolgálat megszületésének. Keleti Károly az első magyar népszámlálás sikeres megszervezése után elérte, hogy az ügyosztályból önálló hivatal legyen. Az első években meg kellett küzdeni az adatszolgáltatók közönyével, a statisztikai érzék hiányával. Az 1874. évi XXV. törvény a statisztikai ügyek ügyének szervezéséről megadta a lehetőségét a kötelező statisztikai adatszolgáltatás elmaradásának szankcionálására. Az 1880. évi népszámlálást már egyéni laprendszer alapján bonyolították le. Ugyanebben az időben kezdődött az áruforgalmi statisztika kialakítása. Keleti Károly bő két évtizedes igazgatósága alatt megvetette a hazai hivatalos statisztika alapjait, és kialakította a hivatal nemzetközi kapcsolatait. Meg fogják érteni, hogy miért olvastam én ezt fel.
(11.50)
Most elmondanám, hogy a Magyar Szocialista Pártnak mik az észrevételei a törvénnyel kapcsolatban.
Az indoklás szerint a társadalmi folyamatok változása szükségessé teszi, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre. A legutóbbi, 2011. évi népszámlálás adatai az öt évvel korábbi állapotokat tükrözik, a következő népszámlálás pedig, ahogy előttem is elmondták, 2021-ben esedékes. A szükséges adatok biztosítására két népszámlálás közötti időszakban az elmúlt öt évtizedben kialakult gyakorlat szerint a Központi Statisztikai Hivatal mikrocenzust hajt végre. Magyarországon 1963 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben, két népszámlálás közötti időszak félidejében kerül sor erre az adatfelvételre. Kétségtelen, legutóbb a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak képviseleti minta alapján történő 2005. évi felméréséről szóló 2004. évi CXXI. törvény rendelkezett ilyen mikrocenzusról. Akkor a 2005. március 31. és 2005. április 1. napja közötti éjféli állapot alapulvételével, 2005. április 1-je és 2005. április 21-e közötti időszakban tartottak a népesség személyi, családi és lakásviszonyairól összeírást, amely a lakosságnak csak 2 százalékára terjedt ki.
Az adatkörök a jelenlegi javaslattal lényegében megegyeznek, de van két fontos eltérés. A személyekre nézve most megkérdezik az egészségi állapotot és a fogyatékosságot is, ami eddig nem volt. Ezen túlmenően érdekes az indoklás egyik része, amely szerint össze kell írni az átmenetileg külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat is, attól függetlenül, hogy az adott lakásba be vannak jelentve vagy nincsenek bejelentve. Mindez azért bír jelentőséggel, mint fentebb idéztem az indoklást, mert a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható és időszerű adatok megszerzése a cél. Kérdés, hogy milyen döntésekre készül a kormányzat, amihez például az egészségi állapotra, a fogyatékosságra vonatkozó adatokra van szükség. Netán az orbáni gazdaságpolitika hatásait kívánják felmérni azzal, hogy megkérdezik, az adott lakásból hányan mentek átmenetileg külföldre?
A 2011-es népszámlálás adatait 17 ‑ ilyen még nem volt a népszámlálások óta ‑, azaz 17 hónapig értékelte a KSH. Már 2011-ben feltűnő volt a népességfogyásnak az az eleme, hogy a 2001-es népszámláláshoz képest hiányzó csaknem 300 ezer ember egyharmadát tették ki a kivándorlók. Németh Zsolt, a KSH népszámlálásért felelős elnökhelyettese akkor, azaz 2011-ben azt mondta, a folyamat markánsnak és megállíthatatlannak tűnik. Azt is megtudtuk akkor, hogy a bevándorló népesség, tehát a hazánkban csak egy-két generáció óta itt élők számának pontos megállapítását jelentősen megnehezíti az a tény, hogy közülük sokan bérlakásokban laknak. Így például annak ellenére, hogy a KSH kínaira is lefordította a kérdőívet, a statisztikában szereplő 6770 kínai kicsit kevésnek tűnik. Érdekesség, hogy a társadalmi közvélekedéssel ellentétben Magyarországon az oroszok alkotják a legnagyobb migráns közösséget, 13 337 fővel.
Most akkor újra nekifut a KSH, hátha még jobban meg tudja alapozni a kormányzati döntéseket. Csak remélni lehet, hogy ezt nem úgy teszi, mint 2014 őszén, amikor szándékosan nem publikálta a szegénységi adatokat. Biztos emlékeznek még, képviselőtársaim, elég botrányossá vált, hogy szeptemberben közzé kellett volna tennie a KSH-nak Magyarországon a szegénységi adatokat. Először arra hivatkoztak, hogy forráshiányokkal küszködik a KSH hivatala, és ezért nem tudják ezt az adatszolgáltatást megtenni, majd többszöri felszólításra decemberben sikerült ezeket az adatokat közzétenni úgy, hogy közben kiderült, az Európai Uniónak már régen megküldték ezeket az adatokat, mert az Eurostat ezekből az adatokból dolgozik. Úgy látszik, hogy a KSH kiérdemelte, hogy 2016-ra kapjon forrásokat az összeírásra.
Azért mondtam el a bevezetőmben, hogy a KSH-nak mi a feladata, mert ott le van írva, hogy a KSH a kormányzattól független szervezet, mégis az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy nem igazán úgy működik a KSH hivatala, mint ahogy működnie kellene. Nem lehet most már azt mondani, hogy teljesen független lenne az adott kormánytól. Azt a korszakot éljük, amikor rendre elhallgatnak, meghamisítanak, de legalábbis kozmetikáznak statisztikai adatokat.
Itt kitérnék a születési adatokra. 2015-ben már úgy készítik el a születésre vonatkozó adatokat, hogy nemcsak a Magyarországon született gyerekeket veszik be a statisztikai adatokba, hanem mondjuk, az Angliában, Németországban, Ausztriában megszületett gyerekeket is tartalmazzák a statisztikai adatok. Úgyhogy többször megkérdeztem a KSH-t és az EMMI-t is, hogy tudnak-e olyan adatokról, hogy ténylegesen kik azok, akik Magyarországon születnek gyerekek, és kik azok a gyerekek, akik mondjuk, a gazdasági elvándorlók gyerekeiként születnek kinn, más országokban. Nem tudtunk egységes választ kapni, az EMMI is más adatokat közölt és a Statisztikai Hivatal is.
Mivel nem kizárt, hogy jelen törvényjavaslat a „Magyarország jobban teljesít” hazug szlogenjének további harsogásához lenne felhasználva, a Magyar Szocialista Párt a törvényjavaslatot nem támogatja.
Még itt egyetlenegy adatra térnék ki. A foglalkoztatási adatoknál is folyamatosan figyelembe veszik a külföldön dolgozó magyar állampolgárokat. Úgyhogy azért mondom személy szerint én is azt, hogy a KSH hivatala most már nem függetlenül dolgozik a kormányzattól. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)