GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A fogyasztási cikkek kereskedelme ma már elsősorban nem az azonos profilú vállalatok, hanem sokkal inkább a különböző értékesítési modellek versenyévé vált. Egy családi vállalkozásban működő élelmiszerbolt versenytársa ma már nem csupán a szomszéd utcában árusító hasonló kisbolt, hanem sokkal inkább az egész Európából összegyűjtött olcsó termékeket árusító diszkont vagy hipermarket.
Közismert, hogy az értékesítési hálózat globalizálódása sok esetben együtt jár a helyi termékek, Magyarország esetében a minőségi magyar termékek fogyasztói kínálatból való kiszorulásával, vagy a termelési költségszinttől elmaradó árkondíciókkal való értékesítés kényszerű vállalásával.
A jelenleg hatályos egységes kereskedelmi szabályok ugyanúgy vonatkoznak a hipermarketekre, mint a kis családi üzletekre. Ebben a teljesen szabad versenyben a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások hálózatai folyamatosan bővülnek, mindeközben egyre több kisbolt zár be.
A kormány célja, hogy az uniós előírásokat tiszteletben tartva, védelmet biztosítson a hazai kis- és középvállalkozásoknak. A kormány ezeket a szempontokat szem előtt tartva terjesztette elő javaslatait.
Ezeknek a lényege a következő. Túl sok magyarázatot nem igényel, hogy a kormány kulturális értékeink védelme érdekében meg kívánja tiltani a diszkontok, a nagyméretű szupermarketek és a hipermarketek létrehozását a nagyvárosias lakóterületen lévő világörökségi területeken. A javaslat továbbá bevezetne egy új rendelkezést, amely szerint, ha egy vállalat napi fogyasztási cikkek kereskedelmi értékesítéséből származó előző évi nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor piaci erőfölényben van. Ez a törvényi vélelem önmagában nem jelent semmilyen joghátrányt, csak akkor, ha a vállalkozás valamilyen módon visszaél ezzel az erőfölényével, ugyanakkor egyértelmű helyzetet teremt a versenyfelügyelet számára, amikor egy-egy jogsértést kivizsgál.
Egyes kereskedelmi vállalkozások megengedhetik maguknak, hogy az árak letörése érdekében akár több évig is veszteséget termeljenek, ellehetetlenítve azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen nekik a nyereségből kell fenntartaniuk magukat. Erre tekintettel a javaslat meghatározott árbevétel, 50 milliárd forint elérése melletti veszteséges működés esetén a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően eltiltaná e cégeket a kiskereskedelmi tevékenységtől. Ez alól kivételt képeznének az első négy üzleti évükben az induló vállalkozások, jellemzően ugyanis ezekben az években olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket nem fedeznek a bevételek.
A kormány javaslata tehát a monopóliumok kialakulása ellen irányul, és ezáltal védi a vásárlók érdekeit is, hiszen a monopolhelyzetben lévő vállalkozások, boltok nyilvánvalóan lényegesen drágábban árusítanának.
(15.40)
Tisztelt Országgyűlés! A kormány javaslatai tehát valós problémákra próbálnak megoldást nyújtani, amelyek összhangban vannak az Európai Unió kis- és középvállalkozásokat támogató politikájával. Kérem ezért a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)