DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Abból is látszik, hogy mennyire mélyen érinti a kormánypártokat az az egészségvédelmi célkitűzés, aminek jegyében fogant ez a törvényjavaslat, hogy egy pillanatra megjelent az ülésteremben Bene Ildikó képviselő asszony, hogy azért legyen egy egészségpolitikus is a kormánypárti padsorokban, de ahogyan jött, úgy el is távozott. Tehát újra úgy tárgyalunk egy nagy horderejű egészségvédelmi törvényt, hogy egy darab egészségpolitikus nincs jelenleg fizikai valójában a kormánypárti padsorokban.

Ráadásul én azt gondoltam, hogy ha egy ilyen nagy horderejű, a felnövekvő generációk egészségét féltő törvényjavaslat terítékre kerül, akkor talán a Kereszténydemokrata Néppárt szakít azzal a most már néhány hónapja tartó szokásával, hogy bár állítólag önálló parlamenti párt önálló parlamenti frakcióval, mégsem szokott vezérszónokot állítani a különböző törvényjavaslatokhoz. Most megint az van, hogy a KDNP padsorai üresek, a KDNP megint nem él azzal a lehetőséggel, hogy egy törvényjavaslat kapcsán ? főleg, ami oly nagyon fontos a KDNP számára ? legalább kifejtse a frakció álláspontját.

No de, ha további önellentmondásokat keresünk ebben a törvényjavaslatban, nem kell messzire menni, részben Szilágyi képviselőtársam már említette, hogy maga a törvényjavaslat indokolása valószínűleg silány kommunikációs technikát tükröz, hiszen egyszerre beszélni a dohányzás visszaszorításáról, néhány gondolattal odébb pedig megfogalmazni a piacerősítés óhaját, hát, azért ne viccelődjünk már! Pontosan tudjuk, hogy ha a dohányzást visszaszorítjuk, akkor a dohánykereskedelmi piacot nem lehet erősíteni, és fordítva: ha a dohánykereskedelmi piac erősödik, akkor sok mindenről lehet beszélni, de hogy a dohányzás visszaszorításáról nem, ez egészen biztos.

Úgyhogy én azt tanácsolnám államtitkár asszonynak ? úgyse fog a vitába bekapcsolódni ?, hogy a kommunikációs szakembereinek vagy a Fidesz kommunikációs guruinak jelezze már, hogy legközelebb, ha egy ilyen álságos törvényjavaslat bejön, akkor ne írjanak olyan indokolást, ahol két érv kölcsönösen logikailag kizárja egymást. Nem lehet egyszerre a dohányzást visszaszorítani, közben pedig a dohánykereskedelmi piacot erősíteni. Az más kérdés, hogy egyes piaci szereplőket mások kárára lehet erősíteni ? csak akkor ne tessék beszélni egészségvédelemről meg a dohányzás visszaszorításáról!

Tisztelt Országgyűlés! Nagy vonalakban, amit el lehet mondani a T/2080. számú törvényjavaslatról, hogy a kormány csökkenteni akarja a boltok számát, de azért kibővíti az ott árulható termékek körét. Teljes ellentmondás ez is már egy törvényen belül. A kormány a csökkentés belengetésével csak szigorúbban akarja fogni a trafiktulajdonosokat, de közben azt is akarja, hogy a haverok többet tudjanak keresni a trafikjaikkal. Ezt erősíti, hogy a kormány megszüntethet trafikokat ott, ahol feleslegesnek érzi, és erről saját maga dönthet, nincs odaírva, mi alapján, teljes egészében diszkrecionális jogkörben, önkényesen dönthet így a miniszter.

A javaslat megteremti annak lehetőségét, kifejezetten felhatalmazva a koncessziós szerződés megkötésére jogosult minisztert, illetve a nevében eljáró személyt arra, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, a jogosulttal a koncessziós szerződés megszüntetésére megállapodás születhessen.

Kifejezett kuriózum ebben a javaslatban, teljesen meglepő, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. médiakampányokat is csinálhat, és sportrendezvényeken fog megjelenni. Ez pontosan tudjuk, hogy mit jelent. Ez megint csak azt jelenti, hogy a háttérben ott sorakoznak azok a fideszes megfejtők, akiknek még nem talicskáztak ki elég pénzt az elmúlt négy évben.

Miért akar a Dohánykereskedelmi Zrt. médiakampányokat csinálni? Ha van kommunikációs büdzsé a kormányzatnál ? márpedig tudjuk, hogy van ?, akkor olyan nemes célok, mint például a dohányzás visszaszorítása érdekében, akár maga a minisztérium csinálhatna ilyen kampányokat. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-nek nem médiakampányok szervezése a feladata, ezt pontosan tudjuk. Más kérdés, hogy nyilván ott is vannak csókosok, ott is vannak haveri médiaügynökségek, akiknek az éhes száját be kell tömni.

A törvényjavaslatot nagyjából föloszthatjuk két részre, két csoportra úgy, hogy egyes részei a dohányzás visszaszorítását célzó lépések, más részei pedig a dohányzás visszaszorítását nem segítő lépések. A kevesebb dohánybolt úgy néz ki, hogy eddig kétezer fő után írták ki a pályázatokat, ezt módosítják háromezer főre. Továbbá, ha legalább két jogosultságot egy településen gyakorolnak, de a forgalmi adatok ezt indokolják, a kiíró dönthet úgy is, hogy nem az összes jogosultságot engedi át, csak ennél kevesebbet, vagyis a maximumnál kevesebb dohánybolt is működhet majd a településeken.

Bővül azon lehetőségek köre is, amikor a kiíró nem köteles érdeklődés hiányában a jogosultságot újra és újra meghirdetni. Ez valóban alkalmas lehet a dohányzás, legalábbis a legális cigarettavásárlás visszaszorítására, ha a jövőben kevesebb dohánybolt fog működni. Az indokolás szerint az elmúlt években értékelhető mértékben visszaszorult a dohányzás Magyarországon az intézkedés hatására, de hogy mi van a feketekereskedelemmel, arról nem írnak semmit, talán nem véletlenül.

Korábbi hír volt, hogy a legális fogyasztás közel 40 százalékot zuhant itthon a NAV statisztikái szerint. 2013 júniusában valamivel több mint egymilliárd szál cigaretta fogyott, júliusban, amikor a trafiktörvény szabályai kötelezővé váltak, már csak 623 millió. Hogy mennyi fogyott a feketekereskedelemben, erről megint nem tudunk semmit. A korábbi évvel összehasonlítva a jövedékiadó-bevétel is a 2012. júliusi 34 milliárdról 2013 júniusára 28 milliárdra csökkent.

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. egészségvédelmi szerepvállalása egészen abszurd. Egészen abszurd az, ami a 10/B. §-ban szerepel. Képzeljük el: ha a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a c) pontnak megfelelően megjelenik egy sportrendezvényen, annak milyen egészségvédelmi kihatása van?

Ezeknek az egészségvédelmi feladatoknak az ellátását valóban erősíteni kell, amikre a törvény utal, de talán nem a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. szerepvállalása által. Pontosan ez hiányzik Magyarországon, a prevenció vagy a leszokás segítése, pláne a fiatalkorúak számára.

A Fidesz által sokat halogatott, végül 2013 júliusában csak kihirdetett nemzeti drogellenes stratégia nem foglalkozik a dohányzással, itt-ott említi csak mint problémát, de a visszaszorítása érdekében semmit nem tesz. Mondjuk, a 2009-es országgyűlési határozat, a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai program sem foglalkozott bővebben a kérdéssel. Ha ez valóban fontos cél lenne, akkor foglalkoznának vele, költenének rá. Nem az. Ez itt egy olcsó hazugság, amivel próbálják beetetni az embereket. De gyakorlatilag az ilyen preventív, leszokást segítő feladatokra, vallják be őszintén, semmilyen forrás nincs, a 2015-ös költségvetésben sincsen semmilyen forrás. A lopott pénzből próbálnak tessék-lássék módon ilyen kasszákat elkülöníteni, ami persze megint csak nem a prevenciót fogja szolgálni, hanem azt, hogy haveri médiaügynökségeknek lehessen megrendeléseket adni.

Lássuk a dohányzás visszaszorítását nem segítő lépéseket! Ilyen például, hogy már a hatályos jogszabály is rendelkezik arról, amit már többen említettünk, hogy a dohánybolt már most sem csak dohányterméket árulhat. Ezekre ráadásként most mi jön hozzá? A kávéitalhoz értik már a helyben fogyasztáshoz szükséges kiegészítő termékeket ? cukor, tejpor ?, szerintem ezen most lendüljünk túl. Lehet dohányboltban kapni rágógumit, mentolos cukorkát és lapocskát is. Na most, ha valóban a kiskorúak megóvása, a prevenció lenne a cél, miért akarnak árulni dohányboltban olyan terméket, amiről pontosan tudják azt, hogy gyermekek nagy élvezettel fogyasztják azokat?

Tömegközlekedési eszközök vonaljegye, gyűjtőjegye ? hogy esetleg az az állampolgár, aki egyébként nem térne be egy dohányboltba, mint államtitkár asszony, mert nem nikotinfüggő, az is azért látogassa meg, hátha kedvet kap a dohányzáshoz. És ezek után van pofájuk azt mondani, hogy ez a javaslat a dohányzás visszaszorításáról szól?! Tényleg nem sül ki a szemük?! Egy ilyen javaslat mellett?

Azt mondják, hogy majd itt lehet kapni előrefizetett díjú, előfizetői mobil rádiótelefon-szolgál­tatások egyenlegének feltöltésére irányuló szolgáltatást. Viccelnek? Megint csak: kik azok, akik nagy tömegben szoktak ilyen mobilfeltöltőt igénybe venni? Fiatalok. Olyanok, akik közül sokan egyébként nem dohányoznak. És utána lehetővé teszik, hogy ezek a dohányboltok áruljanak olyan terméket, szolgáltatást, amit pont ez a fiatal célcsoport vesz nagy kedvvel igénybe. És ezek után képesek azt leírni ? mert, ugye, a nyomdafesték sok mindent elbír ?, hogy ennek a törvényjavaslatnak egészségvédelmi prevenciós célja van.

Ezek a trafikok teljesen olyanok lesznek, mint a korábbiak, a termékek széles körét kínálják a vásárlóknak. Továbbá ott van az is, hogy a dohánykereskedelem nem csak trafikokban folytatható, erre a mostani trafiktörvény 11. §-a is lehetőséget ad. Most itt a lakosságszámra vonatkozó plafont emelik háromezer főre. Ez szembemegy azzal, hogy kevesebb helyen forgalmazzák a dohányt akár trafikban, akár azon kívül. Mostantól tehát még több település esetén engedik meg a trafikon kívüli forgalmazást, és így tovább.

(12.50)

Tehát ez a törvényjavaslat tele van olyan elemmel, amely éppenséggel növeli az elárusítóhelyek lehetőségét, másrészt pedig a termékkört bővíti tovább, és olyan célcsoportokra célozva, akiket éppenséggel a zengzetes kommunikációs blöffökkel meg kívánnak védeni.

Nem a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-nek kell pluszforrást biztosítani arra, hogy médiakampányt folytasson sportrendezvényeken a dohányzásról való leszokás érdekében! Talán nem kéne például a dohányboltokat bővíteni olyan termékekkel, amiket tipikusan és elsődlegesen kiskorúak vesznek igénybe.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat további szakaszait is bőven lehetne még taglalni. Azt gondolom, hogy érdemes lenne viszont arra néhány szót vesztegetni, hogy ha egyáltalán szükség van a dohánykereskedelmi szabályok további szigorítására, a dohányzásról való leszokás, a prevenció, a dohányzás visszaszorítása érdekében, akkor milyen lépéseket kellene vagy kellett volna megtenni.

Például rendes tervezés, ami feladata lehetne a fejlesztési tárcának, annak felmérése, hogy mennyi árusítóhely kell az ellátáshoz. Mert ha sok terület marad ki, értelemszerűen megugrik a feketekereskedelem. Sem erről a tervezésről, sem a becsült feketekereskedelem, tehát ha úgy tetszik, az adóbevétel-kiesés hányadáról semmiféle tájékoztatást itt az expozéban, előzetesen kormányzati hatástanulmányban nem kaptunk.

Kettő. Olyan elosztási rendszer, amelyik a területi koncentrációt megakadályozza ? igaz, hogy ehhez is hatástanulmány kellene. Olyan rendszer, ahol tényleg a megváltozott munkaképességűek jutnak munkához. Mire gondolok? Más országokban, például Spanyolországban a lottót csak leszázalékoltak árulhatják, de a trafikosok között is sok ilyen van. Ez nekik sok munkalehetőség, a társadalomnak pedig jó, hogy találkoznak velük, megbecsülik őket, egyáltalán értelmes munkalehetőséghez, vállalkozási lehetőséghez jutnak.

Vagy például a börtönérzés, azaz a beláthatatlanság kikötésének eltörlése, hogy egy homályos lyukban kell ülniük az alkalmazottaknak. Vagy az esti alkoholtilalom vonatkozzon rájuk is, ezekre az üzletekre is, ne legyen versenyelőnyük a kisboltokkal szemben.

Egy tulajdonosnak, egy érdekcsoportnak három vagy éppen egy, de mindenképpen maximált számú boltja lehessen. Jelenleg a Continental-csoportnak, érdekeltségeinek ötszáz boltja van. Innentől kezdve talán nem kérdés az, hogy az egész trafiktörvény-alkotás kinek jó. Nem az embereknek jó, nem a fiataloknak jó, nem a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak jó ? egyetlenegy cégcsoportnak jó. És holnap majd kibújik a szög a zsákból, amikor a gazdasági érdekérvényesítés nyilvánosságáról szóló LMP-s javaslatot tárgyalja az Igazságügyi bizottság, és ezt önök nyilvánvalóan le fogják söpörni az asztalról. Teljesen világos, hogy önök itt egy olyan világot szeretnének, ahol bizonyos oligarcháknak nemcsak kedveznek, de ezek a gazdasági érdekcsoportok tollba is mondják a kormánynak, hogy milyen szabályozást szeretnének saját maguknak.

Nyilvánvaló, ha olyan gazdasági környezetet szeretne a fejlesztési tárca, ahol a hazai kis- és középvállalkozások fejlődnének, akkor kiszámítható jogszabályi környezetet teremtene, kiszámítható viszonyokat teremtene, hiszen a kiszámíthatatlanság árát pontosan elsősorban a hazai kkv-k fizetik meg, és elkerülne minden olyan helyzetet, amelyik néhány nagynak kedvez. Most pontosan nem erről van szó.

Sem az előző törvényjavaslatban, amikor a nagy elosztókról volt szó, sem ennél a törvényjavaslatnál nem abba az irányba mennek, hogy sok kiskereskedés boldogan meg tudjon élni ebben az országban. Egyetlenegy céljuk van, hogy legyen néhány kormány közeli oligarcha, aki kézből eteti a többieket, hogy minél több egzisztenciát ebben az országban önök kézben tudjanak tartani.

És igen, hetedrészt pedig az lenne egy tisztességes újraszabályozása a dohánykereskedelemnek, ha az elosztás, a pályáztatás újraindítandó, előre lefektetett világos feltételekkel és pontozással, ahol felmerül a politikai befolyásolás, ott pedig azonnal felfüggesztenék a pályázatokat. Ahhoz, hogy tisztességes, kiszámítható viszonyok legyenek a dohánykereskedelemben, pontosan a pályázatok nyilvánosságát kéne garantálni, és olyan szabályokat kéne beültetni a koncessziós törvénybe, illetve a különböző dohánykereskedelmi törvényekbe, amik elejét veszik a politikai befolyásolásnak, viszont biztosítják azt, hogy már a pályázati határidők elteltét követően valamennyi versengő ajánlat a nyilvánosság számára hozzáférhető és összehasonlítható legyen.

De önök (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ha valamitől nagyon félnek, az a nyilvánosság, az, hogy fény derül a piszkos üzleteikre. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage