KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én ne aktuálpolitikai vagy pártpolitikai szempontból közelítsem meg a kérdést. Természetesen a jogszabálytervezet technikai részleteiről én magam sem kívánok részletekbe menően szólni, hiszen egy európai uniós jogi aktus nemzeti jognak való megfeleltetéséről van szó, ami technikai részletkérdések tartalmaz. Természetesen a légi közlekedés bevonása a szén-dioxid-kvóta értékesítési rendszerébe támogatandó dolog, azonban egy kicsit távolabbról közelíteném meg, mint mindig. Az általános vita alkalmat ad arra, hogy éghajlat-változási és fenntarthatósági kérdésekről egy kicsit tágabb körben beszéljünk.

Az energetika- vagy energiapolitika kapcsán én mindig meglepődök, amikor ? most Heringes Anita képviselő asszony felszólalásában is ? nulla kibocsátású szél- és naperőművekről hallok, amiben nyilvánvalóan értem én az ő logikáját, hogy honnan fakad, azonban véget kellene már vetni, azt gondolom, ennek a, nem is tudom, csőlátásnak vagy minek nevezzem ezt a szemléletet, amikor csak és kizárólag azt nézzük, hogy az üzemeltetés során milyen kibocsátások keletkeznek egy adott erőműtípusnál, és nem a teljes életciklusát szemléljük, hogy az adott erőműtípus legyártása, utána az erőmű leszerelése és utána a hulladékok kezelése melyik erőműnél milyen szén-dioxid-kibocsátással jár, vagy milyen hatással van egyáltalán a fenntarthatóságra.

Hiszen különösen a napelemeknél, a napcelláknál vagy a naperőműveknél, de a szélerőműveknél is ez a hatás sokkal jelentősebb, mint ahogy azt az üzemeltetés során láthatjuk, hiszen természetesen nem bocsát ki szén-dioxidot, de ahhoz, hogy ezt az erőművet felépítsük, telepítsük ? ugyanúgy, mint más erőműveknél természetesen ?, a fémek kibányászásától elkezdve a betonozásig, alapozásig még nagyon sok minden más energiaigényes műveletre van szükség, és ha az élettartam során megtermelt energiát és sok minden más tényezőt is figyelembe veszünk, már korántsem annyira biztos, hogy a legklímabarátabb megoldást, mondjuk, a napelemek vagy naperőművek szolgáltatják. Azonban az tény, hogy ezeknek az energiaforrásoknak ugyanúgy szerepet kell kapniuk egy országnak az energiamixében, mint ahogy egyébként az atomenergiának vagy egyébként az idő előrehaladtával egyre kevésbé jelentős fosszilis energiaforrásoknak.

Ugyanis az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében próbáljuk felszámolni ? legalábbis itt európai szinten ez volt eddig a tendencia ? a fosszilis energiahordozókra épülő erőműveket, és egyre inkább átállni olyan megoldásokra, amelyek nem járnak közvetlen szén-dioxid-kibocsátással az üzemeltetés során, azonban mintha ez a folyamat most megtorpanni látszana, hiszen miközben az atomenergia, amely az üzemeltetés során szintén nem jár szén-dioxid-kibocsátással vagy nagyon minimális mértékben, egyes országokban már nemkívánatossá vált. Például Németország kivezeti az atomerőműveit a forgalomból, a használatból, aközben mindezt kénytelen valahogy pótolni, és mivel szénvagyona jelentősnek mondható, ezért szénerőművek üzembeállításával tudja ezt a rendszerbeli elektromosáram-szükségletet kielégíteni; tehát akkor máris elmondhatjuk, hogy egy kevésbé klímabarát intézkedéssel. Most a zöldszervezetek vagy a környezetvédő szervezetek gyakran hoznak fel atomenergia-ellenes érveket, amelyekben nyilván van részben igazság, én mindig ilyen füllel szoktam hallgatni például az LMP-nek a felszólalásait az atomenergia kapcsán.

(8.30)

Megvan a veszélye nyilván, mint minden technológiának, az atomenergia felhasználásának is, azonban hogyha most kizárólag klímavédelmi szempontból nézzük, akkor talán érdemes azon elgondolkodni, hogy milyen megoldásokkal lehet jelen pillanatban gazdaságosan kiváltani, mert nem gondolom, hogy szél- és naperőművekkel ez Magyarország esetében is akár megtörténhetne.

Magyarország esetében pedig azon kell elgondolkodni, hogy miből adódik ez, hogy mi most ennyi szén-dioxid-kvótát értékesíthetünk. Ez nyilvánvalóan abból adódik, hogy az elmúlt 24 évben, de különösen a ’90-es évek elején megszűnt a nehéziparunk, és rendkívüli mértékben csökkent Magyarország szén-dioxid-kibocsátása, és az itt felszabaduló kvótamennyiségeket tudjuk nyilvánvalóan értékesíteni.

Azonban ez Magyarország gazdaságára nemhogy pozitív hatással nem volt, hanem rendkívül negatív hatással, amelyet nekünk valahogy azóta is folyamatosan meg kell próbálni orvosolni. Nyilvánvaló, hogyha az ipar fejlődik, akkor az mindig szén-dioxid-kibocsátásnövekedéssel jár, sajnos ennek ilyen a természete. De ezt meg lehet úgy oldani, hogy a klímavédelem terén is megtegyük a megfelelő intézkedéseket, és ettől függetlenül a gazdaság is fejlődjön. Tehát a szén-dioxid-kibocsátásunkat, szén-dioxid-kibocsátáscsökkenésünket nagyjából ennek köszönhetjük, és a jövőbe nézve is meg kell hogy állapítsuk, hogy ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudjuk vagy akár tovább csökkentsük, olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás terén egy klímabarátabb ipar- vagy gazdaságszerkezetet vetítenek előre.

Jelen pillanatban még ennek nem nagyon mutatkoznak a jelei, de az is aggályos nyilvánvalóan, hogy a kiotói jegyzőkönyvhöz nem csatlakozott országok teszik ki a kibocsátások jelentős részét. Tehát Magyarország és az Európai Unió minden erőfeszítése sem elegendő ahhoz, hogy jelentős mértékben csökkenjen a világ, a Föld szén-dioxid-kibocsátása. Tényleg az utolsó utáni pillanatban vagyunk az éghajlatváltozást illetően, illetve nem is tudjuk egyáltalán, hogy van-e még arra esélyünk, hogy ezeken a folyamatokon mi változtatni tudjunk.

De természetesen mindent meg kell tenni annak érdekében egyrészt, hogy a hatásokat kiküszöböljük, amik máris jelentkeztek, hiszen Magyarországon is azt láthatjuk, hogy egyrészt az évszakok már elég rendesen eltolódtak, másrészt pedig azt is láthatjuk, hogy a csapadékeloszlás meglehetősen rapszodikus lett, tehát az éves csapadékmennyiség néhány hónap alatt hullik le, van, amikor pedig utána hónapokig vagy fél évig semmiféle csapadékot nem tapasztalunk. Ez is már nyilvánvalóan egyfajta átrendeződésnek vagy klímaváltozásnak a hatása. Ez ellen meg kell hozni minden olyan intézkedést, amivel a jövőben ezt a lehető legnagyobb mértékben ki tudjuk védeni.

Tehát ha például vízgazdálkodásra gondolunk, az egyenlőtlenné váló csapadékeloszlást nyilvánvaló, hogy a víz tározásával lehet kiküszöbölni. Eddig ? ahogy már sokszor elmondtam itt parlamenti felszólalásomban is ? a vízgazdálkodás inkább az árvízvédelemre korlátozódott, ami egy nagyon fontos dolog, különösen mostanában, hogy egyre nagyobb árhullámok vonulnak le a Dunán, illetve a Tiszán. Viszont a másik oldala, a vizek megtartása érdekében ugyan történtek némi erőfeszítések, árvízi tározók képében főleg, de érdemi eredményt nem lehet felmutatni. Magyarország, a magyar gazdaság szempontjából jelentős és a mezőgazdaság szempontjából különösen jelentős volna, hogyha mi jelentősebb víztározó-kapacitással rendelkeznénk, hiszen akár az öntözést, mezőgazdasági öntözést nézzük, akár más célú vízhasznosítást, ez rendkívül fontos az ország számára.

Tehát rendkívül sok aspektusa van egy ilyen klímavédelmi jogszabálytervezetnek, hogyha egy kicsit távolabbról nézzük. Azt gondolom, hogy minden olyan pártnak itt a parlamentben, minden frakciónak és a független képviselőknek is van egy minimális célkitűzésrendszere, amiben egyet kell értenünk, és félre kell tennünk a pártpolitikát. Ez pedig az, hogy a klímaváltozás hatásai ellen összparlamenti szinten mindent meg kell tennünk, a törvényalkotás szintjén, hogy kiküszöböljük egyrészt a már jelentkező hatásokat, másrészt pedig hogy megpróbáljuk, amit mi meg tudunk tenni; mi, Magyarország elég kicsi kibocsátók vagyunk itt a világ nagy szén-dioxid-tengerében, de mégiscsak tiszta legyen a lelkiismeretünk, és a lehető legkisebb éghajlatváltozást idézzük elő.

Ez ügyben, e tekintetben a Jobbik Magyarországért Mozgalom eddig is mindenféle intézkedést és törvényjavaslatot támogatott, és ez a jövőben is így lesz, és ez talán az egyike azoknak az ügyeknek, amikor a jövőben sem szeretnénk aktuálpolitikai vagy pártpolitikai kérdéseket előhozni vagy ilyen csatározások színterévé tenni a parlamentet.

Úgyhogy jelen törvénymódosítást is, ami a nemzeti jogba való átültetése az európai jognak, támogatni fogjuk. Arra kérjük a kormányt, hogy az előbb, az imént általam elmondottak fényében tegyen meg mindent a jövőben is a klímavédelem és a fenntarthatóság jegyében, vagy az eddigieknél jóval többet. Azért ennyi aktuálpolitikát hadd csempésszek bele vagy ennyi pártpolitikát, hogy azért bőven volna még itt mit tenni, akár a korábban már elhangzott energiahatékonysági beruházásokra, fejlesztésekre gondolunk, akár a környezetvédelem mint ágazat gyengülésére.

Építő jelleggel meg fogjuk tenni ezzel kapcsolatos javaslatainkat a jövőben is, és bízunk benne, hogy a kormány támogatni fogja azokat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)