HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Nagyon fontos, hogy beszéljünk erről a kérdésről, de természetesen, mint mindent, ezt is árnyalnunk kell.
A harmadik Orbán-kormány időszakára látható módon az éghajlatvédelem igazgatási szempontból szétesett. A célokat láthatóan az energiapolitikáért felelős miniszter határozza meg, miközben az eszközökkel való gazdálkodást a nemzetgazdasági miniszter látja el. Ez a kettős irányítás hosszú távon fenntarthatatlan. Az MSZP álláspontja az, hogy az éghajlatvédelem olyan környezetvédelmi kérdés, amely modern és felelősségteljes gazdaságpolitikai megoldásokat kíván.
A Fidesz éghajlatvédelmi politikájáról a legbeszédesebb adat, hogy 2010 óta, miközben a teljes hazai kvótavagyonunkkal való gazdálkodást átláthatatlanul és minimális hatékonysággal bonyolította, összesen alig egynegyed stadionnyi pénzt áldozott az állam a családi otthonok energiahatékonysági korszerűsítésére.
Az EU éghajlat-politikáját a nyílt színen általában kifogásoljuk, de a tényleges visszafogás érdekében nem sokat teszünk. Ráadásul, ahogy hallani, a háttérben a magyar kormány mindent megtesz az uniós kötelezettségek fellazításáért. Orbán Viktor hivatalos indoka ehhez annyi, hogy a keleti államok már meghozták a maguk klímaáldozatát az ipari széteséskor. Miközben szomszédainknál döntően az uniós forrásból épülnek nulla kibocsátású szél- és naperőművek, ezek engedélyezése Magyarországon gyakorlatilag leállt. A megújuló és zöldenergiába nem fektet az Orbán-kormány.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a 2010-ben, a kormányváltáskor még 300 milliárd forint értékű kiotói klímakvótavagyon mára gyakorlatilag értékét vesztette.
(8.20)
Pedig az átadás-átvétellel együtt nem csupán a korábbi értékesítésekből megmaradt milliárdokat, hanem a kidolgozott, sok tízezer család rezsiköltségeinek fenntartható módon való csökkentését garantáló zöldberuházási rendszert és számos vevővel előkészített értékesítéseket adott át az akkori minisztérium vezetése.
A 2010-14-es ciklus írásbeli válaszaiból tudjuk, hogy az előző Orbán-kormány a rossz és elhibázott szakmai döntések következtében semmit nem tudott értékesíteni ebből a keretből. Ezt támasztja alá az ÁSZ egyik vizsgálata is, amely szerint mára csak körülbelül 200 millió forintot ér a hazai kiotói kvótavagyon. Tette ezt úgy a jelenlegit megelőző kormányzat, hogy tudta: 2008-ban a baloldali kormányok az eladható keret körülbelül 10 százalékát eredményesen értékesítették, ezzel nagyságrendileg 40 milliárd forint fejlesztési forráshoz juttatva az országot.
Ráadásul hasonló folyamat játszódott le az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer kvótái ügyében is. Ezen kvótavagyon értékesíthető része a 2010-es kormányváltáskor körülbelül tízmillió egység volt, ez az akkori tőzsde áron számolva 54 milliárd forint értéket jelent. A kibocsátási egység tőzsdei ára a Fukusima utáni 17 eurós egységárról folyamatosan csökkenni kezdett, és a kereskedelmi időszak végén 2,76 eurón állt meg. Ezt a mélypontot éppen a lipcsei székhelyű Európai Energiatőzsdén a magyar kvóták dilettáns eladásával érte el a piac.
Az Állami Számvevőszék V-0069-242/213. számú jelentése kiemelten foglalkozik a 2012. évi kvótaeladással. A jelentés szerint 2011-12-ben ugyan kilenc cég jelentkezett a kibocsátási kvóta vásárlására, de formai okokból senkivel sem jött létre az eladási jogviszony; annak ellenére sem, hogy a jelentés szerint az NFM akkori szakértői 7-14 euró árat jósoltak 2012-re, és az ajánlatok is 9-10 eurós egységárakkal érkeztek. A tényleg értékesítés végül az egyik mindenkori leggyengébb áron, az ötéves kereskedési időszak mélypontján 3 euró per egység alatt történt. Sem előtte, sem azóta senki nem adott el ilyen nagy számban ilyen olcsón kibocsátási egységeket. A magyar értékesítés után ráadásul a tőzsdei árszint 50 százalékkal emelkedett. Az elhibázott értékesítésből származó vagyonvesztés így közel 5,4 milliárd forint.
Mindezeket csak az a közlemény tetőzi, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adott ki a 2014. november 17-ei héten. Eszerint 2014-ben körülbelül 4 milliárd forinttal marad el az éves tervtől a szén-dioxid-kvótákból származó árbevétel. A szaktárca adatai szerint idén eddig 14,4 milliárd forint folyt be a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből a magyar költségvetésbe. A kormány azonban az idei büdzsében összesen 18,5 milliárd forint bevétellel számolt a kibocsátási egységek eladásából. Idén már nem valósul meg ez a cél.
Az elmúlt évek rossz döntései bizonyítják: óriási hibát követtek el a Fidesz képviselői, amikor 2010. április 6-án az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának ülésén jogszerűtlenségekre hivatkozva megtiltották, hogy az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 7,6 eurós egységáron, 12,8 milliárd forint értékben kiotói kvótaegységeket értékesítsen. Mára ? egy 2013-as Interpol-nyomozás anyagaiból ? nemcsak az derült ki, hogy az akkori értékesítések teljesen jogszerűek és törvényesek voltak, de az is, hogy a baloldali kormányok sokkal jobb áron tudták volna értékesíteni a kvótavagyon egy részét. Így viszont a Fidesz hibájából nemcsak elvesztette Magyarország a bevételi lehetőséget, de a jelenlegi kormánypárt rossz döntései miatt olyan fedezethiány állt elő a panelprogramban, amit a mai napig nem sikerült pótolniuk.
Ezt támasztják alá az előző ciklusban az NFM részéről készített nemzeti éghajlat-változási stratégia számai is: 2008 és 2010 között ? az Orbán-kormánynak készült és a nekik hitelesített számokat idézve ? a gazdasági válság legnehezebb éveiben 292 723 lakóegység felújítását támogatta a baloldali kormány, éves átlagban tehát 97 574-et; ez a szám 2011-ben 4045-re zuhant, 2012-ben pedig 1082-re.
Tekintettel az Orbán-kormány elmúlt négy évben hozott, a kvótavagyon értékesítésével kapcsolatos rossz és elhibázott döntéseire, a bővített szabályozást jelentő törvényi módosítást az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja nem támogatja, de nem is utasítja el, mert a jogharmonizáció szükséges; az elmúlt évek gyakorlatát élesen kritizálva a szavazások során tartózkodik majd.
A javaslat vitája során kiemelten felhívja a figyelmet, hogy az Orbán-kormány a rossz kvótaértékesítési politikája miatt több tíz milliárd forint bevételkiesést okozott a költségvetésnek. Egy szakmailag megfelelő értékesítés sok ezer hazai kis- és középvállalkozásnak jelentett volna biztos megrendelést, és több százezer családnak a mindennapi megélhetés költségeinek valós és fenntartható csökkentését, azaz egy hasonló méretű panelprogram megvalósítását, mint ahogy a baloldali kormányok tették. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)