Magyarország köztársasági elnöke az országgyűlési képviselők választását 2014. április 6-ára tűzte ki. A választás kitűzését követően, figyelemmel a teljesen átalakult jogszabályi keretekre és a megújult intézményrendszerre is, a választási szerveknek rövid idő állt rendelkezésre az országgyűlési képviselők választásának előkészítésére, a választással kapcsolatos feladatok megszervezésére. A 2010. évi választásokat követően Magyarországon megkezdődött a közjogi berendezkedés teljes körű átalakítása, amelynek keretében az alaptörvény elfogadását követően sor került a választás anyagi és eljárásjogi újraszabályozására. A magyar választási rendszer jelentősen átalakult. Az egyik legfőbb változás alapján az Országgyűlés létszáma 386 főről 199 főre csökkent; az alaptörvény kiterjesztette a választójogot a Magyarország határain kívül élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokra; sor került az országgyűlési egyéni választókerületek arányos kialakítására; s először választhattak és választhattunk, illetve küldhettünk nemzetiségeket az Országgyűlésbe. A korábbi választási rendszerhez képest újítás a területi listák megszüntetése, így országgyűlési képviselői mandátum megszerzése már csak az országos listán és országgyűlési egyéni választókerületben lehetséges.

Az új választási eljárásról szóló törvény értelmében létrejött a Nemzeti Választási Iroda, amely a végrehajtó hatalomtól független, autonóm államigazgatási szerv, feladatkörében nem utasítható. Számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő, költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez, a Nemzeti Választási Iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az iroda feladatai között szerepel többek között a központi névjegyzék vezetése, a választás lebonyolításához szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatása, az informatikai rendszer kialakítása és biztonságos működtetése, a választás központi logisztikai feladatainak ellátása, a választás pénzügyi lebonyolítása, működteti továbbá a választások hivatalos honlapját, megszervezi az igazgatási és informatikai próbákat, gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges központi nyomtatványok előállításáról és szállításáról. Biztosítja a Nemzeti Választási Bizottság működésének tárgyi és technikai feltételeit, döntésre előkészíti a testület hatáskörébe tartozó ügyeket.

A Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezésére 2013. május 24-én került sor, és egyben ez az iroda alakításának időpontja is. Így tíz hónap alatt kellett felépíteni egy teljesen új intézményt és megszervezni, lebonyolítani az új alapokon nyugvó országgyűlési képviselő-választást. A választási rendszer átalakulása következtében kiemelt jelentőségű volt a választási szervek megfelelő szakmai felkészítése, továbbá a választópolgárok, a diplomáciai testületek, az EBESZ, valamint a média képviselőinek pártsemleges, folyamatos tájékoztatása.

Az elmúlt években hazánk állam- és közigazgatása jelentősen átalakult, amelynek eredményeképpen a választások lebonyolításában tapasztalatokkal rendelkező személyi állomány nagymértékben kicserélődött. Az okmányirodák irányítása a választások lebonyolítását végző önkormányzatok helyett a kormányhivatalokhoz került, míg az önkormányzati köztisztviselők jelentős hányada az újonnan létrejövő államigazgatási szerveknél helyezkedett el.

A Nemzeti Választási Iroda választási felkészítők megtartásával gondokoskodott a választási irodák tagjainak oktatásáról, továbbá a Választási Füzetek új kiadványai segítették a választási irodák vezetőinek, a külképviseleti szavazás lebonyolítóinak, a jelölteknek és a jelölő szervezeteknek a munkáját. A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan működtette a választások hivatalos honlapját, amelyen keresztül a választópolgárok benyújthatták a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeiket, illetve tájékozódhattak a választással kapcsolatos tudnivalókról.

Az országgyűlési választások 3176 településen, 10 386 szavazókörben, valamint 97 külképviseleten történő lebonyolításában több mint 20 ezer választási irodai és mintegy 76 ezer választási bizottsági tag vett részt. A Nemzeti Választási Iroda több mint 16 millió darab, 170 tonnányi szavazólap előállításáról gondoskodott. A szükséges számú szavazóurnát és mobil szavazófülkét eljuttattuk a választási irodákhoz, összesen 10 790 darab - ami 770 raklapot jelentett - egységcsomagot szállítottunk ki. Kiépítettünk egy új rendszert, az úgynevezett adatmonitoring-rendszert, amely a szavazóköri jegyzőkönyvek teljes körű képi rögzítését követően független informatikai rendszerben ellenőrizte az eredményeket, és összevetette a jogi eredmény megállapításának alapját képező hiteles, papír alapú jegyzőkönyvek adatait a nemzeti választási rendszerben tárolt adatokkal.

(11.10)

A választók névjegyzékében összesen 8 millió 241 ezer 562 választópolgár szerepelt. Az országgyűlési képviselők április 6-án megtartott választásán 10 386 belföldi szavazókörben 4 millió 943 ezer 762 választópolgár, a választójogosultak 61,65 százaléka szavazott.

Minden eddiginél több, Magyarország területén kívül tartózkodó választópolgár gyakorolta szavazati jogát a külképviseleteken, a külképviseleti névjegyzéken szereplő választópolgárok 85,65 százaléka adta le szavazatát. A levélben szavazók névjegyzékébe felvetteknek pedig 81,87 százaléka élt szavazati jogával. A korábbi választási szabályok legtöbbet bírált eleme a jelöltállítás ajánlószelvény-gyűjtéshez kötése volt. Az új szabályozás értelmében a kopogtatócédulát felváltotta az ajánlóív, a jelöltek ajánlása ajánlóíven történik, és 500 érvényes ajánlás kell a jelöltté váláshoz. Szintén új szabály a választáson ténylegesen indulni szándékozó jelölő szervezetek és jelöltek részére a többes ajánlás rendszerének bevezetése.

A jelölési szabályok egyszerűsítése következtében 3826 választópolgár kívánt jelöltté válni, akik összesen 478 118 darab ajánlóívet igényeltek. Mindezek eredményeképpen idén összesen 1531 egyéni jelölt indulhatott az országgyűlési képviselő-választáson, ez szinte a duplája a négy évvel ezelőttinek, amikor 895 jelölt volt. Miután az országoslista-állítási szabályok is egyszerűsödtek, 18 pártlista és 13 nemzetiségi lista állítására került sor.

A jogszabály által megadott határidőben összesen 441 475 darab ajánlóívet adtak le, és a választási irodák 1 millió 372 ezer darab ajánlást ellenőriztek. Az ajánlások ellenőrzésére három nap állt rendelkezésre, amely rendkívüli munkaterhet rótt az irodák tagjaira. Éppen ezért meggondolandó, hogy ezen rövid határidőt a tisztelt Ház majd esetleg egy-két nappal meghosszabbítsa, hiszen heroikus munkát kellett végezni a munkatársaknak, hogy határidőre tudják teljesíteni ezeket a feladatokat.

A választás tisztaságának megőrzése érdekében minden jelöltként indulni szándékozó választópolgárnak, illetve jelölő szervezetnek tételesen el kell számolnia az általa igényelt ajánlóívekkel. Ennek elmulasztása esetén minden be nem nyújtott ajánlóív után bírságot kellett kiszabni. Jelenleg 1,8 milliárd forint bírság kiszabására került sor. Szintén meggondolandó, hogy szükséges-e a választások tisztaságának biztosításához ekkora összeg, ajánlóívenként több mint 50 ezer forint bírság kiszabása.

Az új választási rendszer életbelépését követően a Nemzeti Választási Iroda feladata a központi névjegyzék folyamatos vezetése is. Ehhez létre kellett hozni a választásra jogosultak adatainak központi nyilvántartását, kezelését biztosító informatikai infrastruktúrát, és ki kellett fejleszteni a szükséges alkalmazást.

A választási eljárásról szóló törvény értelmében az országgyűlési képviselők 2014. évi választásán a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben adhatták le szavazataikat. A levélszavazás gyakorlásának feltétele az előzetes regisztráció. A regisztrációs kérelmeket 2013. augusztus 1-jétől postai úton, november 1-jétől online is elő lehetett terjeszteni a Nemzeti Választási Iroda címére.

A kérelmek és mintegy 400 fellebbezés elbírálása után a levélben szavazók névjegyzékében 193 793 választópolgár szerepelt. A részükre megküldött szavazási levélcsomagot 158 654 választópolgár juttatta vissza, és a jogszabályi feltételeknek 128 429 levélszavazat felelt meg. Feltétlenül meggondolandó a levélszavazással kapcsolatban bizonyos egyszerűsítés, így többek között a regisztráció egyszerűsítése, természetesen a szükséges garanciáknak a megteremtésével egyetemben.

A szavazás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak lehetőségük volt külképviseleten szavazni. Ezzel a lehetőséggel kizárólag azok élhettek, akik a törvényben meghatározott határideig kérték a külképviseleti névjegyzékbe vételüket.

A 2014. évi országgyűlési választások egyik legjelentősebb technikai újításának köszönhetően lehetőség volt online módon kérelmezni a külképviseleti névjegyzékbe vételt. Ez a könnyítés is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest a külképviseleteken szavazók száma jelentősen, mintegy háromszorosára emelkedett.

A sokat vitatott és még többet támadott igazolással történő szavazást egy teljesen új jogintézmény, az átjelentkezés váltotta fel. Átjelentkezéssel szavazhattak azok, akik a szavazás napján lakóhelyüktől távol, de Magyarországon kívántak élni választójogukkal. Az online módon történő átjelentkezés lehetősége hozzájárult ezen jogintézmény széles körben történő igénybevételéhez. Összességében 120 552 választópolgár élt az átjelentkezés lehetőségével.

Az átjelentkezett választópolgár a lakóhelye szerinti választókerület egyéni jelöltjére szavazhatott, kizárva ezzel a korábbi választások alkalmával előfordult voksturizmus lehetőségét. Az átjelentkezés bevezetésével a Nemzeti Választási Iroda hatalmas logisztikai kihívással kellett hogy szembenézzen. Itt is megfontolandó, hogy az online átjelentkezés feldolgozására a jelenlegi egynapos határidőt egy kicsit meg kellene hosszabbítani, hiszen ez is nagyon nagy munkaterhet jelentett a választási irodai munkatársaknak.

Az új választási eljárásról szóló törvény további újdonsága volt, hogy a korábbiakban jóval több segítséget biztosított a fogyatékkal élőknek. A látássérült választópolgárok Braille-írással készült szavazási értesítőt, a szavazáshoz pedig Braille-szavazólapsablont igényelhettek. A mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes szavazókörök kialakítása megtörtént.

A Nemzeti Választási Iroda 2013. májusi megalapítását követően az állomány üzemszerű működését biztosító feltöltése augusztus és december hónapok között történt meg. A Nemzeti Választási Iroda jelenlegi létszáma 79 fő, amelyből 67 fő határozatlan időre és 12 fő határozott időre foglalkoztatott munkatárs.

Az április 6-i választást megelőző egy hónapon keresztül különböző intézményektől mindegy 50 fő munkatárs került kirendelésre az NVI-hez. Ideiglenes beállításukkal lehetett csak megoldani a beérkezett levélszavazatok feldolgozását, az átjelentkezéses és a külképviseletről beérkező szavazatok átcsoportosítását és feldolgozását.

Az országgyűlési képviselők választása előkészítéséhez és lebonyolításához közvetlenül kapcsolódóan 12 közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2014. évi három országos választás támogatását biztosító informatikai rendszer kiépítése és üzemeltetése jelentős forrásokat igényelt. A jogszabályi változások szükségessé tették a választási alkalmazások újrafejlesztését, nélkülözhetetlenné vált a 2008-ban és 2009-ben beszerzett központi választási eszközök cseréje.

A közigazgatási átalakítás keretében bekövetkezett változások lekövetése és a fokozott működésbiztonság megteremtése céljából a meglévő okmányirodai és anyakönyvi rendszerek alkalmazása mellett önálló, kizárólag választási célú országos hálózat kiépítése vált indokolttá.

(11.20)

A Nemzeti Választási Iroda számára a 2014. évi választásokra 8,9 milliárd forintot terveztünk. Ebben jelentős tételként szerepelnek a megváltozott jogszabályi környezet miatti többletkiadások, az informatikával, a levélszavazással, a regisztrációval, a szavazólapok méretének átlagos 50 százalékos növekedésével, valamint a biztonsági papír használatával kapcsolatos többletköltségek.

Az itt felsorolt többletkiadások nélkül az országgyűlési választásokra tervezett összeg 800 millió forinttal kevesebb, mint a 2010. évi országgyűlési választásokra tervezett összeg.

Az országgyűlési képviselők 2014. évi választása a megújult jogszabályi környezetben és intézményrendszerben, nagyon szoros határidők mellett, a felsorolt nehézségek ellenére zökkenőmentesen, törvényesen, Magyarország Alaptörvényének és a jogszabályoknak megfelelően került lebonyolításra.

Az ország állam- és közigazgatása, a választási szervek - a választások lebonyolítását elősegítő közreműködő szervekkel együtt - áldozatos, több esetben éjszakába nyúló kitartó munkát végeztek annak érdekében, hogy a választópolgárok akaratnyilvánítása megkérdőjelezhetetlen legyen, a hazai és a nemzetközi normáknak mindenben megfeleljen.

Köszönetemet fejezem ki a szavazás előkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában részt vevő több tízezer embernek, köztisztviselőnek, közalkalmazottnak, valamennyi választási szerv és választási bizottság tagjának, akiknek munkája hozzájárult az országgyűlési képviselők 2014. évi választásának sikeréhez. Külön köszönöm a Nemzeti Választási Bizottság munkáját, hogy iránymutatásaival segítette a Nemzeti Választási Iroda és a választási szervek jogalkalmazással, választások lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiból.)