(1.10)

Tehát az a kiotói vállalás, amit annak idején tettünk, 36 százalékos csökkentést eredményezett, függetlenül most az okoktól. Úgy gondolom, ez mindenképpen egy nagyon kedvező eredmény, és olyan kedvező pozíció, amelyből a továbblépés - egyetértek az előttem felszólalókkal - mindenképpen egy jobb helyzetet fog eredményezni Magyarország részére, és még igen jelentős tartalékok vannak. Úgy gondolom, ahogyan ezt eddig elemeztük, és ahogyan azt a Nemzetközi Energia Ügynökség is kifejtette az eddigi munkáiban, hogy nemcsak az energetika területén, nemcsak az épület-energiahatékonysági programoknál, de ma a közlekedés, pontosan, ahogyan az elhangzott, a közlekedés területe pontosan az az ágazat, az a terület, amelyre a legjobban oda kell figyelnünk, mert amikor az energetika területén már körvonalazódnak azok az intézkedések, amelyeket tehetünk, az épület-energiahatékonyságnál szintén adottak ezek az intézkedések, amelyeket meg lehet lépni, addig éppen a közlekedés területe az, ami a legintenzívebb, tehát a második legnagyobb szén-dioxid-termelő terület, a legintenzívebben fejlődő terület, tehát a leggyorsabban mind a légi közlekedés, mind pedig a közúti, vasúti közlekedés, a közúti és a vízi közlekedés területe a leggyorsabban - idézőjelben mondom - "fejlődő" ágazat, tehát rendkívüli figyelmet kell hogy erre is összpontosítsunk. Azt kell mondanom önöknek, hogy ebben a munkát és az együttműködést a közlekedési tárcával meg is kezdtük, és nagyon bízom benne, hogy ebben pontosan a vasúti forgalmazás területe lesz pont az egyik ilyen terület, ahol jelentős áttörést lehet majd elérni. Itt mindenképpen ki kell emelni, hogy ahhoz, hogy ez a lépés bekövetkezhessen, a vasúti fuvarozásnak versenyképesnek kell lennie. Tehát az, hogy egy szállítmány mennyi idő alatt tud átjutni, mennyi idő alatt képes átjutni az országon, annak rövidebb időnek kell lennie, mint hogyha ugyanez közúton történne, tehát ez a vasútnak egy eléggé komoly felkészítését kell hogy igényelje.

Igen, egyetértünk azzal a megállapítással, hogy az ETS szektoron kívül kell most keresni a jövőbeli lehetőségeket, a továbbfejlődési lehetőségeket. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy ebben viszont az Európai Unió és a Bizottság felé is kell feladatokat megfogalmaznunk, mert ahhoz, hogy a kvótakereskedelem terén egy globális rendszert lehessen kialakítani, úgy gondolom, ebben hathatósabb segítségre volna szükség ennek a rendszernek a kiterjesztésére ahhoz, hogy ez a mechanizmus rendesen és hatékonyan tudjon működni, mert ma ebben a jelenlegi kvótaárak mellett, azt kell mondanom, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Európa nem egy sikertörténetet produkált.

Hadd említsem meg, úgy gondolom, hogy a kvótabevételek terén éppen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium teremtette meg azt a transzparenciát, amely mentén tisztán, világosan és közérthetően látszik, pont a honlapunkról is leolvashatóan, hogy transzparens módon kereskedünk. A transzparenciát éppen a párizsi tőzsdén keresztüli kereskedés biztosítja, előre meghatározott napokon, tehát a szabályok teljesen lefektetettek, világosak, és az innen beérkezett információk a honlapunkon elérhetők bármikor, tehát a képviselő úrnak is nyugodtan ajánlom, javasolom, hogy tekintse át, és meg fogja látni, mikor, mennyit kereskedtünk, és abból milyen bevételek származtak, s ezenfelül a bevételek 50 százaléka az, ami ma klímapolitikai célokra felhasználható.

Az indikátorokkal kapcsolatban annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy igen, látszott a jelentésből is, hogy az indikátorok rendszerében gyakorlatilag egy teljes csőd alakult ki. Azok az indikátorok, amelyeket annak a programnak az alkalmazásához alkalmaztak, gyakorlatilag alkalmatlanok voltak arra, hogy bármilyen eredményesség is kimutatható legyen. Tehát egyetértek azzal, hogy igen, megfelelő indikátorokra van szükség, és ez az indikátor-adatszolgáltatás hiányzik.

Ami a jövőbeli kihívásokat illeti, szeretném önöket szintén tájékoztatni arról, hogy jelenleg készül az a nemzeti alkalmazkodási stratégia, amely stratégia pontosan felkészíti ezt a különösen érzékeny területet, Magyarországot a klímaváltozás várható hatásaira, és ennek a vitájában is a későbbiekben részt fognak tudni venni.

Úgy gondolom, nem az épületszektor a legnagyobb, ahol eredményt lehet elérni, ma ugyanis a szén-dioxid-kibocsátásokban az energetika pontosan az, ami még a vezető szerepet viszi, ez a tanulmányból is világosan kiderül, viszont a tanulmányból látszott, hogy például a közlekedésre vonatkozó adatok csak a légi közlekedéssel kapcsolatban álltak rendelkezésre.

Szeretném szintén jelezni, hogy a társadalom tudatosságának javítása érdekében most készül az a szemléletformálási cselekvési terv, amely éppen az energiastratégia mentén, annak a konkrét végrehajtásaként fog megjelenni, és pontosan ezeket a klímapolitikai célokat fogja szolgálni.

Szeretném azt is jelezni, hogy igen változó környezetben töltöttük el ezt az elmúlt időszakot, hiszen ahogyan a program futott, a program futása mellett gyakorlatilag a teljes jogszabályi környezet európai szinten megváltozott. Az alkalmazkodási Fehér könyvet említettük, a dekarbonizációs útitervet szintén említettük, a közlekedéspolitikai Fehér könyv is 2011-ben jelent meg, a biodiverzitási stratégia szintén 2011-ben jelent meg, az energiahatékonysági cselekvési tervnek európai szinten a felülvizsgálata szintén egy 2011-es termék, tehát rendkívül nehéz folyamat az, amikor egy ilyen folyamatosan változó környezetben, akkor még a fenntarthatósági stratégiáról ne is beszéljünk, amelynek 2013-ra várjuk az első olvasatát, az első tervezetet, tehát egy ilyen környezetben bármilyen stratégiával elkészülni, azt kell mondanom, egy rendkívüli kihívás a kormányzat részére, tekintettel arra, hogy az európai álláspont is folyamatosan változik ezekben a kérdésekben.

Úgy gondolom, rendkívüli fontosságú az, hogy az ezt követő intézkedéseknél Magyarország részben az épület-energiahatékonyságnál ne ragadjon be egy olyan pályán, amely kevesebb megtakarítást eredményez, ezért a jelenlegi támogatással az épület-energiahatékonysági támogatási programunkban a maximális hatást próbáljuk majd elérni. A pályázatokat eleve úgy írjuk ki, hogy itt kombináltan a hőszigeteléstől, az ablakcserétől kezdve az épület-energiahatékonyságig, tehát a kazánfelújításokon keresztül a megújuló energiaforrások használata egyszerre érvényesüljön. Tehát így nem részhatásokat akarunk elérni, mert bármilyen felújítás, részleges felújítás utána csak azt eredményezheti, hogy egy következő felújításra már vagy a forrás nem lesz meg, vagy a szándék, vagy az óhaj nem lesz meg. Tehát ahhoz, hogy a maximális hatást elérjük, ezért a most megjelenő pályázatok kiírását úgy fogjuk végrehajtani, hogy az az összes elem kombinációját, együttes alkalmazását fogja eredményezni, és rendkívül fontos az, hogy ezeknek a felújításoknak kapcsán a mérhetőség mindenképpen biztosított legyen.

Ezúton szeretném megköszönni a ma elhangzott véleményeket, a támogató javaslatokat. Én is köszönöm, hogy javaslatokkal támogatták az előterjesztés elfogadását.