DR. SZILI KATALIN (független): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Meg kell hogy mondjam önöknek, hogy az előttem felszólaló képviselőtársam és az utánam felszólaló képviselőtársam módosító indítványait is látva azt gondolom, hogy az én felszólalásom nem nagyon fog kilógni ebből a sorból, hiszen azt meg kell hogy mondjam, hogy ennek a törvényjavaslatnak, amely a T/7979. számon került a parlamentben lajstromozásra, a céljai olyan szépen meg vannak fogalmazva, amelynél jobbat nem is kívánhat egy társadalom a jogalkotóktól. Ezek a célok.
A probléma mégis az ezzel a javaslattal, összhangban az előttem szólóval, hogy ha a meghatározott célokat és a tételes szabályokat összevetjük és górcső alá vesszük, azt állapítjuk meg, hogy közük nincs egymáshoz. Most is azt tapasztalhatjuk, amit már sokszor megéltünk, hogy a javaslatok a célok megfogalmazásában valóban a nemzet érdekeit képviselik, ugyanakkor a szabályokban már kizárólagosan gazdasági, egyéni vagy lobbiérdekeket tartalmaznak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Számtalan szakmai szervezettől kaptam magam is megkeresést, hogy tegyek meg mindent annak érdekében, hogy egy ilyen törvényjavaslat ne kerüljön a Házban elfogadásra.
Magam, képviselőtársaim, felszólalásommal és szavaimmal tehetek, s csak reménykedhetek abban, hogy kormányzópárti képviselőtársaim belátják, hogy ennek a törvényjavaslatnak a változatlan formában történő elfogadása és annak hatása évtizedekre torz gazdasági, társadalmi viszonyokat hoz létre, s ezt számon fogja rajtunk kérni a társadalom, és ezért, képviselőtársaim, nyilván önök tehetnek azért, hogy ez ne így legyen.
Amiben egyetértünk, az az, hogy a földkérdés régóta fennálló megoldatlansága után a társadalom annak hosszú távra szóló rendezését igényli tőlünk az igazságosság, a gazdaságosság, a fenntarthatóság elvei alapján.
Képviselőtársaim, a törvénynek egyszerre kell alkalmasnak lennie a földekkel történő spekuláció megszüntetésére, az igazságos birtokrendszer kialakítására. Garantálnia kell, hogy a föld a helyben lakók megélhetését, biztonságos jövőjét biztosítsa, segítse elő a táji adottságoknak megfelelő gazdálkodást, feleljen meg a fenntarthatóság követelményeinek. Mondom ezt azért is, mert a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács éppen most ülésezik és tárgyalja többek között ezt a témát is, ahol államtitkár úr is részt vett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Át kell tekintenünk, hogy mindezeknek a céloknak, amelyek a törvényben is megfogalmazódtak, megfelel-e egyébként a törvény szabályozása.
Azt kell hogy mondjuk röviden: nem. Nem alkalmazkodik sem az alaptörvényben megfogalmazott fenntarthatóság szempontjaihoz, sem a nemzeti vidékstratégia célkitűzéseihez.
A tervezet korlátot állít a magánszemélyek és a családi gazdaságok földszerzése elé, miközben tőkeerős nagybirtok terjeszkedésének lényegében nem állít gátat. A tervezet csak látszólagos akadályokat állít a külföldiek földtulajdonszerzésével szemben, azonban nem alkalmas arra, hogy megakadályozza azt.
Képviselőtársaim! Meggyőződésem - és az általam képviselt Szociális Unió szerint is -, hogy a földkérdés az ország jövőjének elsődleges záloga, nemzetpolitikai kérdés, amit ennek megfelelő súllyal kell valamennyiünknek kezelni. Így nem érthetünk egyet azzal, hogy egy ilyen súlyú, az egész ország jövőjét alapvetően befolyásoló törvénytervezet érdemi társadalmi vita, nemzeti konszenzus és előzetes hatástanulmányok készítése nélkül kerül az Országgyűlés elé tárgyalásra.
Képviselőtársaim figyelmét csak felhívnám arra, hogy ma egyébként a törvényhez benyújtott 87 módosító indítványból - illetőleg 90, hiszen 3 módosító indítvány visszavonásra került - körülbelül 70 kormányzópárti képviselőtársam tollából keletkezett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! A tervezet olyan módon akadályozza a földtulajdon és a földhasználat átruházását, amely gyakorlatilag megbénítja a termelés bővítésére irányuló szándékot, s lássuk be, az egyébként is alacsony földárakat még lejjebb fogja vinni.
Az eleve hibás és sokszorosan kijátszott kárpótlás, a földek alig korlátozott kereskedelme a rossz emlékű nagybirtokot restaurálta, miközben ezen társaságok foglalkoztatási mutatói jócskán elmaradnak a családi és kisgazdaságoktól. Mindez a tömegtermelés felé mozdítja el az ország termelési szerkezetét, nem a magasabb hozzáadott érték és hozzáadott értékű termelés felé.
A nagyüzemeknél csapódik le az Európai Unió agrártámogatásainak legnagyobb része, annak ellenére, hogy az eredendően a vidéki családoknak, családi gazdaságoknak szánt pénzt a vidék megtartó erejének elsődleges növelésére. A profitszerző nagyüzemek mellett elsikkad a családi gazdálkodás lehetősége. Ezzel a kialakult rossz gyakorlatot konzerválja a javaslat.
Képviselőtársaim, összeegyeztethetetlen ugyanakkor a kormány által elfogadott nemzeti vidékstratégiával, amely a többi közt a következő célokat fogalmazza meg. Csak kettőt szeretnék önöknek ebből kiemelni. A családi gazdálkodás folytonosságát és a generációnkénti megújítás lehetőségét kínáló támogatási megoldások; családon, rokonságon belüli illetékmentes gazdaságátadási támogatás és a fiatal gazdák induló támogatásának előnyben részesítése; az autonóm, önfenntartó, önellátó, félig önellátó, akár részfoglalkoztatású családi gazdaságok tartós fennmaradásának segítése és támogatása.
Csak feltenném a költői kérdést: megfelel ennek ez a törvényjavaslat?
Képviselőtársaim! Ahogy ezt már jeleztem, jelentős ellentmondás tapasztalható a törvény bevezető rendelkezéseiben foglalt célok és a tényleges tartalom között.
A birtokméretet illetően korlátozza a magánszemélyeket és a családi gazdaságokat, miközben a nagyüzemek számára gyakorlatilag korlátlan üzemméret kialakítását teszi lehetővé.
A földszerzésnél nem az egy főre jutó földterület mértékét, hanem az alkalmazottak számát veszi figyelembe, s ezzel előnyben részesíti a több alkalmazottat foglalkoztató nagyüzemeket.
A törvény nem biztosítja a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyek nagyon is életszerű - és itt csak hangsúlyozom, háromszor aláhúznám -, közhasznú célú tulajdonszerzését, illetve haszonbérletét, ezzel akadályozva például a természeti területek védelmét és a természeti értékek megóvását. A helyi önkormányzatokat és - egyetlen kivétellel - a nemzeti parkokat kizárja az elő-haszonbérleti rangsorból, ezáltal kizárja a helyi jelentőségű védett területek tulajdonjogának vagy haszonbérletének a megszerzését is.
A törvényben előnyben részesített energiaigényes és magas fokon gépesített nagyüzem hosszú távú fenntarthatósága az energiaárak emelkedését figyelembe véve kétséges. Érdemes egyébként a fenntartható fejlődés szempontjaiból is górcső alá venni a törvényjavaslatot.
(15.30)
Ezek a nagyüzemek ráadásul alacsony munkaerőigényükkel elvándorlásra kényszerítik a helyben lakókat, ami járulékos teherként népesedési, környezetvédelmi, egészségügyi, kulturális problémát is okoz.
A javaslat dedikált céljaként került megfogalmazásra a külföldiek termőföldszerzésének megakadályozása. A törvénytervezet, képviselőtársaim, azonban a külföldiek földvásárlási moratóriumának feloldását tényként kezeli, nem tesz hathatós lépéseket ennek vagy legalábbis káros hatásainak elkerülése érdekében. Különösen aggályos ez Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetében, amikor a magyar föld ára a nyugat-európai földárak töredéke. A moratórium feloldásának gazdasági alapjai hiányoznak, így annak fenntartása indokolt. Itt megint csak egy kérdést tennék fel, hogy egyáltalán folytat-e a kormányzat annak érdekében bármilyen tárgyalást, hogy esetlegesen a moratórium fenntartása megtörténjen.
Képviselőtársaim, egy korszerű földtörvénynek támogatnia kell a családi gazdaságokat, de ezek hatékony piaci jelenléte csakis szövetkezések közreműködésével oldható meg, ezért egy XXI. századi földtörvénynek arról is kellene gondoskodnia, hogy a szövetkezetek is szerezhessenek termőföldtulajdont. Olyan vidékfejlesztési és ezen belül hangsúlyos földpolitikát kell megfogalmazni, amely a fenntarthatóság hármas követelményének - nyílván képviselőtársaimnak nem kell megismételni -, a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságnak is megfelel. Mindehhez szükség van a földbirtok-politika szabályozási hátterének megújítására, a föld-, a birtokrendezésről, valamint a mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvényekkel ki kell dolgozni a felhagyott területek fejlesztését és újrahasznosítását biztosító fejlesztéspolitikát, és annak részletes szabályozását. A kormány azonban nem ezt teszi, hanem beterjeszt az Országgyűlés elé egy olyan, a célok ellen ható javaslatot, amely nemhogy a célokat nem fogja tudni megvalósítani, hanem a már meglévő állapotot is szétzilálja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérném a kormányt, hogy ha valóban komolyan gondolja a megfogalmazott célokat, akkor egy széles társadalmi támogatottságot maga mögött tudó törvényjavaslatot terjesszen újra a Ház elé. Tisztelt képviselőtársaim, majd nyilván ezt a kormány nem teszi meg, ezért arra kérem önöket, legyenek hívek esküjükhöz, ne támogassák a javaslatot, vagy pedig van egy mentőötletem: tekintettel arra, hogy kormányzópárti képviselőtársaim is számos kritikát megfogalmaztak és javaslatot tettek, csak arra kérem a kormányt, fogadja meg Turi-Kovács Béla képviselőtársam javaslatát, és egy időre függesszük fel ennek a törvénynek a vitáját, és kezdjünk széles körű társadalmi vitát arról, ami hosszú távon meghatározza Magyarország vidéken élő lakosságának és ezzel együtt az egész gazdaságnak a helyzetét a következő húsz-harminc esztendőben.
Elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)