Az utóbbi idők eseményei alapján azt is mondhatnánk, sőt tekinthetnénk ezt a politikusbűnözés egyik formájának, ha csak Schmitt Pálra, Bánki Erikre vagy éppen Gyurcsány Ferencre gondolunk, de sajnos ennél szélesebb körű problémáról van szó.

Az internetes hirdetések alapján egy diploma értéke körülbelül 110-130 ezer forint között mozog, attól függően, hogy milyen terjedelemről és milyen határidőről van szó. Rengeteg olyan hirdetést találhatunk újságokban, sőt, az ELTE BTK egyik dékánhelyettese szerint a Bölcsészettudományi Kar folyosóján kifüggesztve is, amelyben arra vállalkoznak magánszemélyek vagy magánszemélyek egy csoportja, hogy mások helyett elkészítik a felsőoktatási dolgozatukat.

Kifejezetten vannak olyan emberek, akik ebből élnek, és az egyik internetes portálon úgy is nyilatkoznak, hogy kereslet bizony van bőven, tehát burjánzik ez az iparág, amelyet Garamvölgyi László nevezett annak, az ORFK volt szóvivője, aki azt mondta, hogy: "Valóságos iparág alakult ki. Sokan vállalják, hogy mások helyett dolgozatot, szakdolgozatot, tudományos munkát írnak. Ez nem bűncselekmény, és van fizetőképes kereslet. Más kérdés, hogy etikailag milyen kérdést vet fel."

Az ORFK sajtóosztálya szintén úgy nyilatkozott, azt közölte, hogy a szakdolgozatok mással történő megíratása önmagában nem büntetendő. Ez a javaslat, amely az ajánlás 279. pontjában található, tehát büntethetővé tenné azt is, aki más munkáját adja be elbírálásra, annak tudatában természetesen, hogy az nem az ő szellemi terméke, és azt is, aki ilyen munka elkészítésére vállalkozik, és azt pénzért más helyett elkészítené.

Az oktatási államtitkárság is érzékelte azt a problémát, hogy ez bizony fennáll, és ezzel kezdeni kellene valamit, de mindössze egy közleményre futotta az erejükből. Ezt 2011 őszén juttatták el a felsőoktatási intézményeknek, és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját is arra kérték, hogy juttassák el ezt a közleményt a hallgatóknak. Így próbálták meg visszaszorítani ennek az iparágnak a további terjedését, illetve a fennállását.

Csakhogy, ha megnézzük ezeket a hirdetéseket, abban az időpontban, amikor ez a közlemény megjelent, illetve az azt követő néhány hétben, akkor azt látjuk, hogy ennek gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt; egyáltalán nem szorították vissza ezeket a hirdetéseket; ugyanolyan számban, ugyanolyan mértékben megtalálhatók és elérhetők voltak továbbra is a hallgatók számára. Tehát egy közleménnyel nem lehet elintézni ezt a problémát, és annak semmilyen hatása nem volt.

Ezért gondoljuk úgy, és ezért terjesztettük elő, jobbikos képviselők ezt a módosító javaslatot, hogy a visszaélés szellemi alkotás alkotói jogával bekerüljön az új büntető törvénykönyvbe, és kezdjünk valamit ezzel a problémával is.

A legutóbbi, nem politikust, hanem egyetemi vezetőt érintő botrány egy szegedi főiskolán robbant ki, amikor is nyilvánosságra került az egyik vezető tisztségviselőnek az e-mailes levelezése, amelyben egy Nóra nevű szakdolgozatírót kér meg arra, hogy egy 50 oldalas dolgozatot készítsen el a magyar millenniumi emlékművekről. Gyors válaszában ez a szakdolgozatíró megírja, hogy 2 héten belül 130 ezer forintért elkészíti helyette ezt a dolgozatot. De ezen a levélváltáson kívül kiderült az is, hogy ez az úr korábban más hallgatóknak is kért dolgozatot, és bizony ez egy hosszan tartó gyakorlat volt ezen a főiskolán, hogy mások helyett írták meg a dolgozatot.

Az egyik ilyen, ezzel foglalkozó szakdolgozatíró, szintén az egyik internetes hírportál kérdésére válaszolva, megírta azt, hogy már olyan egyetem hallgatója helyett is írt dolgozatot, amelynek a vezetője és vezetői azt mondták, hogy náluk biztos, hogy nem fordul elő, és nem lehet megvédeni náluk egy olyan dolgozatot, amelyet nem az a hallgató készített el, aki azt elbírálásra beadja. Tehát látható, hogy az egyetemek, hiába a modern technikák, és hiába a különböző számítógépes programok, nem tudják a plágiumot és a bérdiplomaírást kiszűrni, és ezért szükség van arra, hogy rendőrségi nyomozás is induljon az ügyben. Ugyanis a legtöbb esetben ilyenkor az egyetemek nem tesznek feljelentést, mivel bizonytalan, legalábbis bizonytalan, hogy ez bűncselekmény-e vagy nem.

Ezért szeretnénk egyértelművé tenni, hogy igen, ez bűncselekmény, hiszen etikailag rossz. Büntetendőnek is kell lennie, és ezért szükség van rá, hogy a büntető törvénykönyvbe is bekerüljön. Az alkotmányügyi bizottságban azonban szomorúan láttam, hogy a kormánytöbbség nem támogatta ezt a javaslatunkat sem.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)