DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy kicsit én is más vizekre eveznék, bár egy kicsit rokon a mondandóm az előttem szólóéval, mégpedig a 208., 210. és az ezt követő ajánlási pontokról szólnék néhány szót. A szóban forgó ajánlási pontok az úgynevezett igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekkel foglalkoznak, és büntetésitétel-emelést javasolnak, nem titkoltan abból a célból, hogy figyelemfelhívó jelleggel jelezzék az itt meghúzódó problémát.

Az a törvény, amiről most vitatkozunk, két fő célt tud megfogalmazni magának. Az egyik az, hogy valamennyi bűnelkövető elnyerje méltó büntetését és a törvényben meghatározott büntetéssel sújtsák, illetve azt, hogy aki viszont nem követ el bűncselekményt, az lehetőleg mentes legyen a hatóság vegzálása alól. És tulajdonképpen az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, a hamis vád, a hamis tanúzás, a hatóság félrevezetése, ezek büntetése pontosan ezt a kiemelt büntetőjogi célt rendelt megvédeni.

Egy furcsa országban élünk. Vannak olyan boldog országok, ahol mondjuk, egy választást követő két nap múlva a leköszönt köztársasági elnök és az újonnan megválasztott köztársasági elnök közösen koszorúznak, kifejezve ezzel a nemzet egységét. Nálunk hivatkozunk ugyan a nemzet egységére, de nem ilyen gesztusokkal mutatjuk be, hanem általában, már a választási kampányokban, illetve a választást követően a büntetőeljárások kezdeményezése fog helyt a politikai életben. Egy kicsit talán a politika ludas abban, hogy ez a bűncselekmény, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény mégsem kellő számban kerül megindításra.

Bevett szokás, hogy a politikai ellenfelek egymást feljelentik. Nyilvánvalóan, miután nem partnerként, nem ellenfélként, hanem ellenségként kezelik egymást, a másikat rendszeresen bűnözőnek tekintve, rendre büntetőeljárásokat kezdeményeznek egymás ellen. Aztán, amikor vége van a választásoknak, ezeknek a büntetőeljárásoknak a nagy része magától elhal, és már most hallunk olyan felmentő ítéleteket, amelyek azt mondják, hogy a megindított, korábban politikai okból szorgalmazott eljárások elenyésznek.

Én úgy gondolom, hogy bár tudom, hogy a kormányzó többség ezt nem fogja megszavazni, figyelemfelhívó jelleggel azért én mégis azt üzenném a kormányzó többségnek, hogy vegyük komolyan a büntető törvénykönyv valamennyi rendelkezését. Vegyük komolyan azt is, hogy aki alaptalanul, szándékosan indít büntetőeljárást, elnyeri a méltó büntetését, és az ellen is eljárjanak kellő szigorral.

A büntetőeljárás, tisztelt képviselőtársaim, komoly dolog. Emberek egzisztenciáját, családokat tehet tönkre egy megalapozatlan eljárás. Még a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli ez a büntető törvénykönyv, mégsem vesszük kellő súllyal, mégsem nézünk utána az ilyen meggondolatlan eljárásoknak.

A televízióban látni időnként, hogy 60-70 büntetőeljárást indítanak egy feljelentés alapján. Ugyanakkor a tévé azt már nem mutatja, hogy figyelmeztették-e a feljelentőt a hamis vád, hamis tanúzás törvényi következményére; nyilatkozott-e a feljelentő ezekre; ennek tudatában tette-e meg a feljelentést. És utána megkérdezik-e tőle, mondjuk, egy alaptalan eljárás után, hogy ugyan, kedves feljelentő, mégis miért tetted meg ezt a másokat vegzáló és molesztáló feljelentést?

Én úgy gondolom, hogy ha mást nem, a figyelmet tereljük rá ezekre a problémákra, és arra kérném a kormányzati többséget, hogy ha el nem is fogadják, legalább vegyék szemügyre, illetve tartsák szem előtt azokat az intézkedéseket, amiket az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nekünk üzennek.

Köszönöm a figyelmet.

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage