(17.20)

Úgy hiszem, hogy a jogszabály fejlesztése indokolt és szükséges is. A két ajánlási pontban foglalt módosító javaslat a következőképpen alakítaná át az állatkínzás bűncselekményét. Először is minősített esetként vezetné be a különös szenvedés okozása mellett azt az esetet, amikor az állatkínzás az állat pusztulását okozza. Úgy gondolom, könnyű belátni azt, hogy óriási különbség van aközött, hogy mindösszesen alkalmas-e egy magatartás arra, hogy maradandó károsodást okozzon az állatnak vagy esetleg a pusztulását okozza, vagy amikor az eredmény be is következik, és valóban az állat pusztulását okozza az elkövetési magatartás. Nem szeretnék hivatkozni arra, bár azt gondolom, nem teljesen alaptalan, hogy ez az embereket ért támadások esetén is így van, tehát az eredményhez, a sérüléshez mint minősítő körülményhez egyre magasabb büntetési tételeket rendel nagyon helyesen a jogalkotó, de ha arra hivatkozom, hogy a rongálás esetén is különbséget tesznek aközött, hogy valaki egy tárgyat megrongál avagy azt megsemmisíti sok esetben, például műtárgyaknál, védett műtárgyak esetében, akkor azt gondolom, hogy az állatnál is legalábbis indokolt lenne ezt a differenciálást megejteni. Ez nem okoz sehol valódi tételkeret-emelést, hiszen a három évig terjedő minősített esete már létezik az állatkínzásnak, tehát önmagában a 200. ajánlási pontban foglalt minősített eset elfogadása e tekintetben nem eredményez változást.

A 201. ajánlási pontban viszont valóban egy emelésre teszek javaslatot, öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendelném büntetni az állatkínzás legsúlyosabban minősülő eseteit. Itt egyrészt egy olyan, ahogy szokták mondani, hiperminősített esetről van szó, hogy ha az előző pontban szereplő két minősített eset együtt valósul meg, akkor ezt kell alkalmazni, tehát ha az állatkínzást oly módon követik el, hogy a cselekmény az állatnak különös szenvedést okoz és egyébként emellett még a pusztulását is eredményezi.

Azt gondolom, ez szintén egy indokolt módosítás, és nem aránytalan, ha összehasonlítom akár a tárgyak esetében a rongálás egyes eseteihez rendelt, minősített eseteihez rendelt büntetési tételkeretekkel, és ha összehasonlítom az emberrel szemben elkövetett testi sértéshez rendelt minősített esetekkel, hiszen látszik, jól látszik az, hogy az állatkínzás legsúlyosabb eseteit büntetjük csak olyan tételkerettel, amely lényegesen enyhébb sérülés esetén alkalmazható az ember esetében, és természetesen ez így helyes, ezt én sem vitatom.

A másik a b) pontban foglalt módosítás, ez pedig azt rendelné minősített esetként, ha az állatkínzás több állat pusztulását okozza. Ennek a minősített esetnek azért javaslom a bevezetését, mert itt a teremben is van olyan, aki részese volt, résztvevője volt annak az alkotmányügyi bizottsági ellenőrző albizottsági ülésnek, ahol az állatkínzás törvényi tényállását elemeztük jogalkalmazók bevonásával. Ott a jogalkalmazók elmondták azt, hogy a jelenlegi tényállás alapján úgy értelmezik, hogy ha azonos időpontban olyan az elkövetési magatartás, hogy nem egy, hanem több állat pusztulását okozza, akkor az egy rendbeli állatkínzásnak minősül. Én pedig azt gondolom, hogy ez nem méltányos és nem igazságos. Úgy hiszem, hogy ha valaki több állat pusztulását okozza, akkor ennek meg kell jelennie nemcsak súlyosító körülményként, hanem bizony minősített esetként. Én úgy értelmezném a jelenleg hatályos szabályt is, hogy ennek halmazati büntetésnek kellene lennie. Tehát ha több állat pusztulását okozza, akkor a tételkeret másfélszeres emelése lenne indokolt. De mivel a joggyakorlat nem ezt az elvet követi, nem ezt a gyakorlatot tartja irányadónak, ezért úgy gondolom, hogy jogalkotóként akkor járunk el helyesen, ha nem a joggyakorlatot bíráljuk, hanem a joggyakorló számára előírjuk azt, hogy hogyan kell ezt a jogszabályt alkalmazni, hogy mi a jogalkotó elvárása. Éppen ezért teszek tehát javaslatot erre a minősített esetre. Úgy hiszem, hogy egyik sem zavarja össze a büntetőjog rendszerét. Úgy hiszem, hogy a belső arányosságot maximálisan tiszteletben tartja, ugyanakkor szem előtt tartja azt a társadalmi változást és felfogásbeli változást, amely az állatok megítélésével kapcsolatos. Kérem tehát, hogy az Országgyűlés támogassa ezt a javaslatom.

Köszönöm szépen.