DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok koncentrálni az ajánlási pont megjelölésére. Azért nehéz a dolgom, mert két napig egy olyan ajánlásból dolgoztunk, amely még nem tartalmazta a legfrissebb módosításokat, ezért azokat át kellett vezetnem, de úgy érzem, hogy sikerült. Mindjárt meg is jelölném a korrupciós bűncselekmények csomagjából a 226., a 229., a 232. és a 234-236. pontokat.
Itt nem másról van szó, mint a korrupciós bűncselekmények, a vesztegetés és a befolyással üzérkedés különböző alakzatainak sokkal szigorúbb és határozottabb büntethetővé tételéről, mint amit a kormányzat javaslata tartalmaz. Azt hiszem, nincs igazából elvi vita a parlamenti pártok között, a társadalomban meg végképp nincs vita, sőt ott követelés, harag és felháborodás van afelől, hogy semmilyen formában nem szabad megengedni a hivatali pozícióval visszaélő emberek számára, hogy valamilyen előnyt elfogadjanak, ígérjenek, befolyással üzérkedjenek és olyat tegyenek, amit egy közszolgától nem vár el az ember, és ezzel még károsítsák is a nemzeti vagyont. 1-5 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő a javaslat az ilyen aktív vesztegető részére, a hivatalos személy számára pedig 2-8 évet.
Úgy gondoljuk, hogy ez nem elegendő, ennél sokkal jelentősebb lépést kell tenni. Alapesetre 2-8 év, minősített esetre, tehát a vezető beosztású elkövetőre vonatkozóan pedig 5-10 évig terjedő börtönbüntetéssel kell fenyegetni az olyat, aki ezt a magatartását így követi el. Sőt, van még egy minősített alakzati kör, ebben mi még továbbmennénk, és azt mondjuk, hogy ha a vezető beosztású személy üzletszerűen, bűnszövetségben vagy hivatali helyzetével visszaélve követi el ezt a cselekményt, akkor 5-15 évig terjedő börtönbüntetéssel nézzen szembe. Nem hiszem, hogy ebben bármilyen komoly ellenkezés lenne. Ha valaki ellenkezik ezzel, akkor azt üzeni, hogy támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a köztisztséggel való visszaélés ilyen formáit lehetővé teszik vagy helyeselik.
Ugyanez igaz a bírósági döntéshozatal és választottbírósági döntéshozatal körében is átadott előnyök, illetve előnyök elfogadásának a kérdésében. Itt sokkal drasztikusabban kell eljárni. Egészen elenyészőnek találjuk az 1-5 éves alapesetet. Aki azért, hogy bírósági eljárásban valaki a törvényes jogait ne gyakorolja, kötelezettségét ne teljesítse, előnyt kér, ennek ígéretét elfogadja, vagy egyetért az ígért előny kérőjével, a rá tekintettel adott előnnyel, az bizony 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel kell hogy szembenézzen.
Mert miről van szó? Mi itt most törvényeket fogadunk el, és az a célunk, hogy a büntető-igazságszolgáltatás az elkövetőket egy tisztességes, ésszerű időn belül befejezett eljárásban maga elé állítva megbüntesse, tehát elnyerje azt a jogkövetkezményt, amiről most véres vitákat folytatunk. Ha valaki fogja magát, besétál egy kofferrel egy bíróhoz - nem mondom, hogy ez általános jelenség, de sajnos létező jelenségről van szó -, akkor bizony felülírja az Országgyűlés és ezáltal a nemzet akaratát. Ez az egyik legveszélyesebb és legkártékonyabb jelenség. Ehhez képest üldözni rendelni az uniós normákkal szemben kritikákat megfogalmazót vagy engedetlenségre uszítót egyszerűen aránytalanul komolytalan, s bizonyos értelemben még azt gondolom, hogy szánalmas is. Az állam súlyát és erejét az olyan személyekkel szemben kell a legkeményebben kifejteni, akik arra a gátlástalanságra is képesek, hogy a bírósági rendszerben a saját maguk vagy más számára kedvező ítéletet érjenek el. És ha ebben a bíró is közreműködik, akkor természetesen hasonlóan súlyos következményekkel kell számolnia.
Ugyanez igaz a feljelentési kötelezettségre is. Ha valaki korrupciós bűncselekményről tudomást szerez, az bizony hivatalos személyként őt feljelentési kötelezettséggel terheli. Bevallom őszintén, nagyon sok olyan büntetőeljárásról van tudomásom hivatalból is, ügyvédként, amelyben akár bíró, akár ügyész, akár rendőr észlelt ilyen cselekményeket, nem tette meg a feljelentést. 3 évig terjedő a büntetés a javaslat szerint, mi 2-8 évig terjedő szabadságvesztést szeretnénk látni ebben. Nem vagyunk partnerei annak, hogy bármilyen módon gyengítsék a korrupciós bűncselekményekkel szembeni fellépést.
Végül, de nem utolsósorban a politikusi bűncselekmény kategóriáját is beemeljük a 234-236. pontokban. Azt mondjuk, ha országgyűlési képviselő, önkormányzati képviselő vagy polgármester elköveti azokat a korrupciós bűncselekményeket, amiket az előbb említettem - befolyással üzérkedés, vesztegetés -, akkor a rájuk irányadó büntetési tétel felső határa a felével emelkedjen meg, azaz sokkal kiemeltebb és elrettentőbb büntetést kapjon az, aki választott képviselőként követi el ezeket a cselekményeket. Sajnos, ilyenekre volt példa, vélelmezhetően van példa, de reméljük, hogy a jövőben nem lesz erre példa, de ehhez az kell, hogy támogassák ezeket a javaslatainkat.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)