DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 243., 260., 261., 262. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni, a 243-ashoz már korábban is jobbikos képviselőtársam szólt hozzá. Ezzel kapcsolatosan már a vezérszónoki vitában kifejtettem nézetemet; külön kiemeltem mint az egyik legveszélyesebb szakaszt az új büntető törvénykönyvben. Arra is felhívtam a figyelmet: nagyon érdekes, hogy a februárban előterjesztett új büntető törvénykönyvben ez még nem szerepelt, vagy legalábbis nem így szerepelt, hanem azóta kiegészítésre került, és ezzel a kiegészítéssel került sorra.
Azt is megtudtuk annak idején Répássy államtitkár úrtól, hogy közel 30 módosításra kerül csak sor, és valamennyi módosítás valamilyen szakmai szervezet iránymutatása alapján került bele az új tervezetbe. Én azt nem nagyon tudom elképzelni, hogy akár a bíróság, akár az ügyészség javasolta volna ezt a módosítást. Nyilván akkor, amikor arról beszélünk - és erről már vitatkoztunk kétpercesekben is a mai vita legelején Répássy államtitkár úrral -, amikor arról van szó, hogy Magyarországon a nemzetközi jogi kötelezettség vagy pedig az európai uniós jogi aktus ellen meri hallatni valaki a szavát kicsit keményebben, kicsit erőteljesebben, úgy, hogy a hatóság ezt már uszításnak vagy engedetlenségre uszításnak veszi, akkor az már bűncselekménynek minősül, annak is nem is a vétségi alakzatának, hanem a büntető alakzatának, és három év szabadságvesztéssel büntetendő; már akkor megfogalmaztuk azon álláspontunkat sajtótájékoztató keretében is, hogy úgy látszik, a Fidesz-KDNP, illetve a kormány már az Európai Unió bírálatát sem fogja engedélyezni itt, ebben az országban.
Kísérteties kép kezd felvonalazódni, amikor az Unióról beszélünk, hogy a Szovjetunió vagy Európai Unió. Mert ahogyan védte a Rákosi-rendszer vagy a Kádár-rendszer a Szovjetuniót, lassan úgy látjuk, hogy ugyanolyan büntetőjogi eszközökkel próbálja védeni az Európai Uniót a jelenlegi kormány, amivel mi abszolúte nem értünk egyet. Nyilván itt már megfogalmazta több képviselőtársam, elsősorban Magyar Zoltán a termőföld védelmével kapcsolatos gondolatait, ami, amennyiben európai uniós jogi aktus vagy nemzetközi, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége... - hiszen nyilván nagyon jól tudjuk, hogy az európai uniós csatlakozással a regnáló kormányok olyan nemzetközi kötelezettséget vállaltak, hogy előbb-utóbb megnyitják a magyar termőföldek piacát a külföldiek előtt. Ez gyakorlatilag egy nemzetközi jogi kötelezettség lesz, aki ez ellen tenni mer, az bűncselekményt fog elkövetni. Nyilván megint el fogunk majd, lehet, vitatkozni államtitkár úrral, ha fölvállalja, hogy itt most erőszakról van szó, nem erőszakról van szó, milyen magatartásról van szó.
Itt egy a kérdés: már meg akarják félemlíteni azokat, akik ki mernek állni a magyar termőföld mellett, akik ki mernek állni az Európai Unió ellen, azokat már ilyen módon próbálják megfélemlíteni. Pontosan az hiányzik, amiről az alkotmányügyi bizottsági ülésen Salamon elnök úr beszélt. Amikor meghozunk egy új tényállást, egy új törvényi tényállást a büntető törvénykönyvben, valahol ezt mindig vezessük vissza valamilyen morális alapra, és azon kell hogy alapuljon a jogalkotás. Ebben az esetben nem tudom, egyetlenegy ilyen alapot tudok, az Európai Unió elvtelen védelmét tudom. Ez pedig nem hiszem, hogy morális alap lenne Magyarországon.
Hiszem azt, hogy igenis, abban az esetben, amennyiben bármelyik kormány a magyar államban a saját nemzete ellen tör bármilyen módon, akár úgy, hogy eladja a termőföldet, a haza területét fogja eladni, illetve ebben segédkezik, akkor igenis minden eszköz megengedett, hogy tiltakozzon a magyar lakosság ellene, mert amennyiben elveszítjük a termőföldjeinket, akkor a hazánkat fogjuk elveszíteni, ez pedig egyetlen embernek sem lehet az érdeke itt Magyarországon, és ezt nem engedhetjük meg.
Erről ennyit szerettem volna elmondani, és áttérnék a 261., 262. pontokra, illetve még a 260-ast is érinteném, Kiss Sándor, Gyenes Géza képviselőtársam adta be. Nagyon fontosnak tartjuk a választási eljárási törvény behozatalát, illetve hogy annak bizonyos megsértése esetén büntetőjogi szankció legyen alkalmazható. Azt sajnáljuk, hogy a korábbi büntető törvénykönyvből ez kimarad, és ez mindenféleképpen üdvözlendő, és reméljük, hogy ez elfogadásra fog kerülni.
A 261., 262. pontban Gaudi képviselőtársammal, Staudt Gáborral, Apáti Istvánnal adtuk be ezeket a módosításokat. Már korábban fölmerült, illetve a Fidesz is, amikor megkezdődött a kormányzati ciklus, beszélt az elszámoltatásról, beszélt a felelősségre vonásról, beszélt Gyurcsány Ferenc felelősségre vonásáról. Nyilván azt láttuk, hogy semmi nem történt az elmúlt két évben, mint ahogy mi ezt vártuk is, hogy ennyi fog történni a jelenlegi kormányzati koalíciótól. Már Novák Előd képviselőtársam korábban adott be olyan módosítást, amelyben lehetővé kívánta tenni, hogy abban az esetben, ha valaki nem jelenik meg a népképviseleti szerv által lefolytatott vizsgálatnál, legyen bűncselekmény. Hiszen a bíróságon is akár 500 ezer forintig terjedő rendbírság szabható ki egy bírósági eljárásban. Mi azt szeretnénk, ha a jövőben a népképviseleti szerv előtt is megjelennének, de az időm lejárt, úgyhogy most nem tudom folytatni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)