FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy visszakanyarodjak a nemzeti jelképek tárgyköréhez. Hadd emeljem ki azt a pozitívumot, hogy az érintett bizottságok támogatták Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba képviselőtársaim azon javaslatát, amely a nemzeti jelképek megsértésének tényállásában Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé beemeli a Szent Koronát is. Eszerint: aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Pozitív, és mindenképpen előrelépés, hogy a Szent Koronával is kiegészült ez a törvényhely.
Viszont nagyon sajnálatosnak tartom, hogy nem támogatták, legalábbis a bizottságok nem támogatták Korondi Miklós jobbikos képviselőtársunk ezzel kapcsolatos előterjesztését, amely a címer elemeire, a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezőre, az arany koronás hármas halomra, és a kettős keresztre is kiterjesztette volna ezt a védelmet. A dupla kereszt ugyanis nemcsak címerünk szerves része, de történelmi és nemzeti jelképünk, Magyarország, az Apostoli Magyar Királyság jelképe, hazánk Szűz Máriának történő felajánlását jelképező szimbóluma.
Engedjék meg, hogy a magyar nemzeti címernek erről a részéről hadd beszéljek, egy Veszprém megyei példán keresztül hadd világítsak rá arra, hogy micsoda kálváriát kell átélnie egy civil szervezetnek annak érdekében, hogy Magyarországon magyar emberek a magyar nemzeti jelképeket szabadon használhassák.
(16.30)
Szeretném ezt a példát állítani önök elé, hogy gondoljuk át, gondolják át önök is, hogy Korondi Miklós képviselőtársam módosító javaslatát igenis célszerű lenne majd a zárószavazáson elfogadni.
Tehát 2008. június 21-én még civilek kezdeményezésére Bánd település első írásos említésének 775. évfordulója alkalmából emelték a kálváriadombon álló kettős keresztet, nemzeti jelképünk azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal álláspontja szerint túlságosan magyar, így annak elbontását kezdeményezték.
A bándi Magtárskör Egyesület védelmébe vette nemzeti jelképünket. A kereszt egy XIV. században emelt kápolna helyén található a kálváriadombon, az Essegvár romjainak közelében, az Örökségvédelmi Hivatal munkatársai szerint azonban nem illik egy ilyen szimbólum a környezetbe. Csordás Endre, az egyesület elnöke korábban levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, aki annak idején azzal hárította el a segítségnyújtást, hogy nem az ő hatásköre a kereszt érdekében történő közbenjárás.
Az egyesület a KÖH határozatát megfellebbezte, azt azonban a hivatal elutasította, arra hivatkozva, hogy a jelkép idegen elemként jelenik meg a kálvária hármas keresztjének közelében az úgynevezett műemléki látványban.
Itt egy kis érdekesség: a hármaskereszt-csoport és a lerombolt stációk megmaradt elemei nem állnak műemlékvédelem alatt, helyi védelem alatt sem állnak, így elég érthetetlen számunkra, hogy hogyan lehetnek mégis műemléki látvány részei. A hatóság szerint azonban a nem létező műemléki látványt olyan fontos védeni, amit akár értékek lerombolása árán, akár törvénysértő eszközökkel is végre kell hajtani.
A Magtárskör Egyesület és a helyi civil szervezetek a kereszt jelenlegi helyén maradását kérték 2008-ban és 2010-ben is. Ugyanezt kérte a bándi önkormányzat képviseletében a polgármester úr a KÖH elnökének küldött 2010. májusi fellebbezésében.
Csordás Endre 2011. december 25-ei levelében a következőket írja a Veszprém Megyei Bíróságnak: "A 2011. április 28-ai keltezésű kérelem egy jogban járatlan civil szervezet segélykiáltása volt a bírósági ítélet ellen, ami a véleményünk szerint etikátlan, és sok sértő KÖH-határozat ellen benyújtott keresetünket elutasította, és anyagi kötelezettségeket rótt ránk."
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Magyar Országgyűlés! Itt tartunk sajnos ma Magyarországon. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal zűrzavart keltőnek, zavarónak tarthatja egy nemzeti jelképünket, a hatóság pedig 1 millió forint bírság kiszabását helyezheti kilátásba.
Az egyesület álláspontja szerint azonban számos jogsértés történt az évek óta húzódó ügyben. A KÖH az ellenkérelemben leírja, hogy Schindler László polgármester 2008 júniusában keltezett leveléből értesült a keresztről, és ez ügyben 2009. december 22-én hozta első hivatalos határozatát. Az egyesület álláspontja szerint azonban a kereszt elbontására kötelező határozatok törvénysértőek, mert azokat a hatályos jogszabályok alapján nem lehetett volna meghozni, mert a hatóság bizonyíthatóan a szabálytalanság tudomására jutásától számított egy éven túl hozta meg a döntését. Arról nem is beszélve, hogy az illetéktörvény alapján egy egyesületet nem lehetne eljárási illeték fizetésével sújtani. (Az elnök csenget.)
Én azért mondtam el ezt most, és zárásként hadd fejezzem be...