Ez egy nagyon komoly össztársadalmi probléma, és nemhiába született meg ez a 46/2003. országgyűlési határozat, amely komplex stratégiára kötelezi az államot, a kormányzatot. Ennek keretében tett már lépéseket az Országgyűlés, elfogadta a távoltartás intézményét, most pedig ennek tett eleget a kormány, amikor benyújtotta a büntető törvénykönyvkönyvet abban a formában, hogy ezt a lelki bántalmazási elemet tartalmazza. Én egészítettem ezt ki, és kérem továbbra is a támogatását a kormánynak is ahhoz, hogy a testi sértéses cselekmények esetében is egy minősített elbírálást kapjon.

De ez egy abszolút le nem becsülhető fajsúlyú kérdés. Tehát ez olyan mértékben rongálja, zúzza szét az emberek életminőségét, akik egyébként nemi szerepüknél fogva, életkoruknál fogva kiszolgáltatottak, mert tény, hogy a családon belüli erőszaknak a sértetti köre döntő részben nőkből, gyerekekből, idősekből áll. Tehát nem jelenti azt, hogy nincs vice versa, de azért a fő tendencia mindenképpen ez.

A lelki terror lélektana és anatómiája egy hihetetlenül bonyolult rendszer, és a jéghegy látható csúcsa szinte egy minimális kis esemény. Most már nem akarom idézni ezt az ominózus formát, nyilván más is lehet, a kedvenc könyv széttépése, a kedvenc gyűjtemény leöntése valamivel, jó, persze, lehet, hogy rongálásba átcsúszhat, de azzal nyilván nem lehet megfogni. Tehát itt egyszerűen össze kell fogni, én arra kérem most minden párt képviselőjét. 2002. október 6-án volt egy vitanap a Magyar Országgyűlésben ilyen témában - tudom, rég volt, tíz éve, én se fejből tudtam, most utánanéztem -, akkor mindenki egyetértett abban, minden akkori párt képviselője; most az új pártok, az LMP meg a Jobbik becsatlakozik ebbe a fogalomba, viszont nem értem, hogy akkor a KDNP és az MSZP meg mégsem akarja. (Dr. Bárándy Gergely: Dehogynem, csak nem így.) Tehát oldjuk meg ezt a problémát, és emeljük be ezt a tényállást. Vagy módosítsuk akkor, de ne vegyük ki!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)