Egyfelől Magyar Zoltán képviselőtársamnak teljesen igaza van azzal kapcsolatban, amit itt a termőföld hazai, egész pontosan helyi kézben maradásának jelentősége mellett elmondott. Ez nem pusztán gazdasági kérdés. Az alapvető természeti erőforrásoknak itt, Magyarországon helyi, nemzeti kézben kell maradniuk, akár a termőföldről, akár a vízkészletekről van szó. Ez egyben szociális, kulturális kérdés is, hogy a helyi közösségek kellő erőforrások birtokában maradhassanak.

Éppen ezért én azt gondolom, hogy igenis létezhet olyan szélsőséges esete a termőföldre vonatkozó szabályok kijátszásának, mint ahogyan más erőforrások esetén is létezik erre lehetőség, amikor a vonatkozó igazgatási szabályokat egészen szélsőséges esetben kijátsszák, hogy arra a büntetőjog is reagáljon. Viszont azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a büntetőjog a jogi szankciórendszerben egy ultima ratio, csak akkor van az alkalmazására lehetőség, hogyha más jogágak, például a közigazgatási jog szankciórendszere már nem kellőképpen alkalmas.

Tehát amit Magyar Zoltán a minősített esetben javasol, abban az esetben természetesen megfontolandó a büntetőjogi eszköz, egyebekben viszont közigazgatási eszközökkel kell a kérdésre reagálni. Ezért elfogadhatatlan az, hogy itt a legsúlyosabb büntetést helyezik kilátásba a jobbikos képviselők. Gondolom, Gaudi-Nagy Tamás elő fog terjeszteni egy módosító javaslatot, hogy esetleg az ősi magyar büntetést, a felnégyelést telepítsük arra az esetre, hogyha valaki a termőföldeket (Dr. Gaudi-Nagy Tamás egyetértést kifejezve emeli fel a jobb hüvelykujját.) zsebszerződéssel kijátssza.

Amiről szeretnék még szólni, hogy a Btk. különös részén belül az LMP egyébként három közpolitikai területet, védendő jogi tárgyat tart kiemelten fontosnak. Az egyik, hogy a magyar új büntető törvénykönyvnek hatékony eszközt kell adnia a közösség kezébe a hatalmi visszaélésekkel, a politikai korrupcióval szemben. Dorosz Dávid képviselőtársam beszélt már arról az LMP-s módosító javaslatról, ami az off-shore cselekmények hatékonyabb üldözésére szolgálhat lehetőségként.

Szeretném újólag megismételni azt a javaslatunkat, amelyik viszont hatékony büntetőjogi védelmet ad arra az esetre, amikor a különböző közhatalmi szervek a közzétételi kötelezettségüknek nem tesznek eleget, hiszen éppen az átláthatóság lehet a legnagyobb védelem az oligarchákkal szemben.

Másodjára szeretném újra aláhúzni, hogy ma Magyarországon a büntető törvénykönyvnek 20 év mulasztása után kellő védelmet kell adni az embereknek a különböző munkáltatói visszaélésekkel szemben. A kizsákmányolásra, az alkalmazottak gátlástalan kihasználására az elmúlt 20 évben, pont az újkapitalizmus kiépüléseinek éveiben, a privatizáció során semmiféle büntetőjogi védelmet nem nyújtott a magyar jog. Ennek véget kell vetni. Hogyha valaki embertelenül kihasználja a kiszolgáltatott embereket, a munkanélküliség rémétől rettegő emberek százait, ezreit, és ebből termel profitot, ezeknek az embereknek börtönbe kell menniük.

Harmadrészt fontos számunkra az is, hogy a XXI. században a büntetőjog kellő védelmet adjon a természeti erőforrások, a jövő nemzedékek érdekei dolgában. Éppen ezért Jávor Benedek és Szabó Rebeka képviselőtársaimmal javasoljuk azt, hogy az eredeti javaslatban szereplő tényállás helyett a sokkal súlyosabb és átfogóbb géntechnológiai visszaélés legyen az az alakzat, ami hatékonyan megvédi a magyar tájat, a magyar földet a GMO-szennyezéstől, és ne legyen lehetőség arra, hogy különböző cselekményekkel a GMO-tilalom alól ki tudjanak bújni különböző multinacionális cégek.

És ugyanígy javasoljuk azt is a kolontári tragédia tapasztalataiból okulva, hogy ha hatósági mulasztásra visszavezethető egy-egy tömegszerencsétlenség, egy-egy környezeti katasztrófa, akkor a hatósági mulasztás eredményét értékelje a büntetőjog, ezzel is védve utódaink örökségét.

Végezetül szeretnék szólni arról is, hogy túl azon, hogy védeni akarjuk a természeti erőforrásainkat, védeni akarjuk a kiszolgáltatottságtól a munkavállalókat, és védeni akarjuk a tiszta közéletet, a tiszta közélettel kapcsolatban szólni kell arról is, hogy a tiszta politikai közéletet is védeni kell.

(15.30)

Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a 260. szám alatt van egy jobbikos javaslat a különböző választási csalásokkal kapcsolatban, tehát amikor különböző ígéretek fejében biztatnak valakit kopogtatócédula átadására vagy voksolásra. Ez azért fontos, mert amikor a fideszesek, akik ma nincsenek itt a teremben, az előzetes regisztráció mellett érvelnek, hogy ne lehessen embereket leitatással, megetetéssel rábírni a szavazásra, akkor szeretném jelezni, hogy már a hatályos büntető törvénykönyv reagál erre, ez nem indokolja az előzetes regisztráció intézményének bevezetését.

Végezetül pedig: az elmúlt 20 évben pedig a magyar közéletet mérgezte az is, hogy a rendszerváltás idején illetéktelen kezekbe kerültek a régmúlt állambiztonsági rendszereiből származó különböző iratok. Mi nemcsak arra tettünk javaslatot az elmúlt hónapokban, hogy ezt a 20 éves adósságot rendezze a parlament... (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Egy perc hosszabbítást kérek, köszönöm szépen.