Itt a termőföld tulajdonjogának megszerzése körüli szabályozásra tettünk módosító indítványokat. Szeretnénk 2. pontként azt hozzátenni, hogy: "Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) termőföld tulajdonjogának külföldi személy által történő jogellenes megszerzése érdekében, b) a termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használati jog külföldi személy részére történő jogellenes alapítása érdekében, c) bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, az bűntett miatt a) és b) pontban foglalt esetekben kettőtől nyolc évig terjedő, a c) pontban foglalt esetben életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő." Illetve ennek egy picit enyhébb változatát Bana Tibor képviselőtársammal nyújtottam be, itt csak az évek számát növelnénk, illetve kiegészítettük azzal a ponttal, amit az előbb felolvastam.

(15.00)

Úgy gondolom, hogy Magyarországon a zsebszerződések által érintett területek olyan hatalmas problémát okoznak, ami indokolttá teszi ezt a fajta szigorítást és a büntető törvénykönyvben való nevesítését is, illetve még pontosabb megfogalmazását.

Nagyon sajnáltam egyébként, hogy a mezőgazdasági bizottság nem tárgyalhatta ezt a módosító indítványt. Kérdésemre elmondták, hogy úgy ítélték meg, nem tartozik a bizottság tárgykörébe. Hát, ha ez nem tartozik a mezőgazdasági bizottság tárgykörébe, akkor nem tudom, hogy mi tartozik. Mindenesetre itt a részletes vitán azért akkor módom lesz elmondani a véleményemet erről.

Tehát a külföldiek földvásárlásának tilalma ellenére - most éppen az osztrákokat emelem ki - az osztrákok terjeszkedése a határszélen olyan döbbenetes mértékeket öltött, hogy például a megyémben, Győr-Moson-Sopron megyében vannak olyan települések, amelyek környezetében 80 százaléka a földeknek már így vagy úgy, de külföldiek kezén van. Az osztrákokon kívül egyébként német, dán, holland, belga, olasz, szlovén és szlovák állampolgárok is jellemzőek. Ezek is mind-mind alátámasztják a módosító indítványunk fontosságát és aktualitását.

A termőföld átjátszása részben a jogi kiskapuk kihasználásával, részben jogsértéssel vagy pedig strómanok aktív segítségével történik. A külföldi kézre került földterületek nagyságára lehetetlen pontos adatokat szerezni, de azt már tudjuk, hogy jóval 1 millió hektár fölött van az érintett terület. Tudjuk, hogy Magyarországon 4,5 millió hektárnyi szántóterület van, úgyhogy ez már így is egy döbbenetes szám. Ha gyorsan nem lépünk és határozottan, akkor 2014-re, mikor a moratórium lejár, ezek a szerződések egy pillanat alatt legálissá válhatnak. Ez addigra már mintegy 3 millió hektárt érinthet a Jobbik becslése szerint.

A vidék pártjaként nem is tűrhetjük szó nélkül, hogy ez így zajlódjon, még ha most ellenzékben is vagyunk. A Btk.-n keresztül is igyekszünk minél több olyan javaslatot letenni az asztalra, ami lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket a területeket visszaszerezzük, vagy megnehezítsük a lehető legkomolyabb mértékben a magyar strómanok és külföldi felvásárlók szándékait, hiszen a föld egyébként nemcsak egy termelőeszköz, hanem úgy gondoljuk, hogy Magyarország gazdasági kitörésének a záloga is, függetlenségünk fokmérője. Nagyon fontos, hogy ezek a területek nemzeti kézben maradjanak, hiszen a tulajdonlás kérdése nemcsak annyit jelent, hogy kinek a birtokában van az adott terület, ez kihat a magyar vidék és végső soron minden magyar állampolgár életére.

Csak az alábbiakat gondoljuk végig, kérem képviselőtársaimat, hogy a föld véges jószág, korlátozott mértékben áll rendelkezésre, nem szaporítható, mással nem helyettesíthető, nélkülözhetetlen, és rendkívüli módon kockázatérzékeny. Így, ahogy már említettem, ez nemzeti függetlenségünknek is a fokmérője, hogy ezen természeti erőforrások minősége, mennyisége, állapota, tulajdonjoga hogyan is néz ki, hiszen ez egyben élelmezési és élelmiszer-biztonsági kérdés. Fontos eszköze annak, hogy távol tartsuk a genetikailag módosított növényeket hazánktól, erről már beszélhettünk itt ma a Házban, illetve a környezet, ivóvíz biztonságára is komoly hatással van, ugyanúgy, ahogy a tájfenntartásra, energiaellátásra, de egyben szociális kérdés is a földkérdés. Itt ismét a büntető törvénykönyvhöz vissza is tudunk kanyarodni, ahogy sok más területhez is.

Nem is beszélve arról, hogy a világban folyamatosan és rohamosan emelkednek az élelmiszerárak, és végre ez Magyarország számára is egy üdvözítő dolog lenne, annak ellenére, hogy a mai magyar fizetések ezzel nem állnak arányban. Mégis úgy gondolom, hogy az élelmiszerár-növekedés összességében hazánknak pozitív jelensége lehetne, már ha lenne élelmiszeripar, ez pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy magyar kézben tartsuk a magyar termőföldet.

Ezek tényében úgy gondolom, hogy vitathatatlan, hogy a termőföld elkövetkező években stratégiai árucikké, nélkülözhetetlen erőforrássá válik a Föld lakói számára, és gazdasági jelentősége is sokszorozódik. Egyébként ezt már most is érezhetjük, ugyanis egyre több a nemzetközi befektetési alap, amely a földpiacok felé fordul, szerte a világon komoly pénzösszeget fordítanak termőföldvásárlásra. Még egyszer mondom, hogy ez is csak a Btk.-módosításunk fontosságát hangsúlyozza.

Rengeteg módszer van, és ezek kiszűrésének alapja is lehet ez a módosítás, sokféle, egyébként legális is, féllegális is. Ezekre benyújtottuk már a módosító indítványainkat. Önök kivétel nélkül elvéreztették bizottsági szinten, illetve egy esetben nem, ott a tárgysorozatba-vétel megtörtént, de az általános vitára bocsátást mind a mai napig várjuk. Ez a zálogjog-alapítással kapcsolatos javaslatunk volt.

Úgyhogy nem szeretném most végigsorolni, körülbelül egy tucat olyan zsebszerződésformát gondoltam végig, amin segítene ez a Btk.-módosítás, de legalábbis sokkal komolyabban meggondolnák az érintett felek (Az elnök csenget.), hogy belevágjanak-e egy ilyenbe.

Köszönöm, majd befejezném a következőben. (Taps a Jobbik padsoraiból.)